NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE
Legutóbbi olvasó: 2024-04-27 06:52 Összes olvasás: 31495344. | [tulajdonos]: ... | 2021-02-22 20:30 |
Mai utolsóm. Jól rákattantam erre a témára. Meglesz a böjtje.
Semmiért egészen? Hogy olyan legyek, „mint egy tárgy, olyan/ Halott és akarattalan.”? Ha szeretem a másikat, életem legyen öngyilkosság? Egy frászt! Sosem értettem egyet ennek a Szabó Lőrincnek-versnek az üzenetével. De ha irodalomtanár lennék, garantáltan bevinném órára. Nem félteném a diákokat attól, hogy eltévelyednének a nemi szerepükben, csak mert ilyeneket olvasnak. Miért kellene megóvni őket attól, hogy eltűnődjenek a vers tartalmán? Az sem döbbentene meg, ha akadnának olyan lányok, akik azonosulnának a versben felkínált szereppel. Nem vagyunk egyformák. Ki szeretné, ha azok lennénk?
Most -- újraolvasva -- látom, hogy Tímeát Tóth Kriszta is említi, csak más aspektusból. Hát, igen attól függ mit emelünk ki. Mindenesetre azt az engedelmes nőt sem kellett félteni. Megszerezte magának a maga örömét. Ne higgyük, hogy ez százötven évvel ezelőtti probléma.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!