NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE Legutóbbi olvasó: 2024-05-17 08:05 Összes olvasás: 31915| 281. | [tulajdonos]: machikuł | 2021-01-19 13:39 | A Fordítói félrelépések című sorozatból:
Retiráda: „Az ép lábúak fejvesztve menekültek a kapu alól.”
Nekrofília: „Alvar nem válaszolt. Időre volt szüksége, amíg megemészti a halottakat.”
Süket: „A halott már nem hallott semmit.”
"A bűnt, a csalást megértem. De a csalást a szavakban? (...) Aki ugyanis a szavakban csal, nem az életét sikkasztja, sinkófálja el, hanem a vallomás lehetőségét, azt a pillanatot, amiben még a vesztőhely is kisimulhat…” (Pilinszky János) Jó. Akkor én hétpróbás, visszaeső bűnös vagyok. Csalok, sikkasztok, elsinkófálom az életem. Mást se csinálok. Néha kimegyek az erdőbe. Hónapokat kihagyva, a városba is. Pénteken egészen a Budagyöngyéig jutottam. Azt hittem (gondolom utólag, mintegy poszt factum legyártva egy prekoncepciót), ha elvadult jószágként egyszer újra a civilizáció berkeiben találom magam, vissza fogok szelídülni az emberekhez (sőt: az emberiséghez), kvázi újradomesztikálódom. Nem így történt. Úgy néztem a vásárlócentrum előtt nyüzsgő életre, mintha az ősdzsungelbe tévedtem volna be, ahol kardfogú tigrisek, hiénák, rövidfejű medvék, oroszlánok és egyéb hiperragadozók leselkednének rám. Pedig csak nyughatatlan óriáslajhárokat láttam, akik mintha most térnének át a vegán életmódról a húsevésre. Ez lenne a civilizációs sokk? Siettem vissza a ketrecembe, az erdő mellé.
"De a lengyel is lőtt, szerelmes uram, mert ő az ellenforradalom. Maguk meg lőnek, mert maguk a forradalom. A forradalom pedig kellemes dolog. De a kellemesség nem szereti az árvákat a háznál. A jó dolgokat jó emberek csinálják. A forradalom a jó emberek jó dolga. De jó emberek nem ölnek. Így hát a forradalmat gonosz emberek csinálják. De a lengyelek szintén gonosz emberek. Vajon ki mondja meg Gedalinak, hogy hol a forradalom és hol az ellenforradalom?” (Iszaak Babel)
Megpróbálnak elhelyezni a kettéosztottságban. Mintha partoknak képzelnék magukat, hogy hol az egyik, hol a másik oldal lökjön át a túlsó partnak hitt szakadékba. Már nem kapálózom. Élvezem a repülést? Egy frászt. Az illúzió része vagyok. "Káprázat, hídroncs, süllyedt komphajó." Jobb pillanataimban azt hiszem, lehetek folyó. Két szakadék közt, felső lefolyású, időszakos. Folyosószerűen kialakított medrem mint a várak védőfolyosója: a gyilokjáró. Hetekre, hónapokra kiszáradok. De ha a hegyekben elolvad a hó, túlcsordulok, és a szakadékokat két oldalt megtöltöm vízzel. Na, akkor tátongjanak, ha tudnak.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
