NAPLÓK: ELKÉPZELHETŐ
Legutóbbi olvasó: 2024-05-08 03:43 Összes olvasás: 3518155. | [tulajdonos]: johnny B good | 2017-09-06 08:35 |
A tűznél
Apámnak mondtam először, amikor átépítettük a házat, meglátod egyszer elszánom magam a bujdoklásnak. Vártam: új képzelgésért új szidás, s hogy jön-e Apám szemébe az a különös csillanás. „Bolond gyerek” nevetve tromfolt. Málházva állat, segítők, konvoj - meséltem, Apám adott a tűznek. Engem majd mindenhonnan elűznek, a tengerig, s milyen jó lesz akkor fényből élni, hálni egy rongyon. Kikötni. Hátam mögött őgyelegnek, slusszkulccsal, telefonnal, ember mögé az embernek, élveztem: könnyű a jövő kimetszése. Tudod mi leszek, képzelet-karbantartó, tőlem függ néhány kellemes érzés ébredése. De, nevettem végül én is, minden ideiglenes: mert nő is kell, (nem? Apa) hozzá pénz, ki hiszi el majd nekem, szép szállodám a nevem.
St. George's, Grenada 1999 |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!