NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2026-08-04 10:58 Összes olvasás: 194996| 278. | [tulajdonos]: Pech - nemoda | 2018-04-23 23:23 | Kedves Dokkot Látogató Irodalomkedvelők és Egyéb Erre járók! (szándékosan nem Dokkereket írtam, mert ezt a szót megutáltatták velem.)
Most jöttem meg szomszédomtól, akivel összevont Béla- és Györgynapot tartottunk. Ritkán szoktam felfüggeszteni közismert mértéktartásomat, no, ez az ilyen alkalmak közé tartozik.
Személyesen nem ismertek engem, barátaim, ismerőseim szerint ilyenkor végtelenül barátságosra és toleránsra iszom magam, telve derűvel, optimizmussal, bárkinek odaadom utolsó falatomat, kortyomat, még a szerszámaimat is kölcsönadom, pedig ez józanon elképzelhetetlen.
Várakozással nyitottam meg a Dokkot, jé, a baloldal teli van baszva pirossal (ja, elfelejtettem mondani, hogy ilyenkor közismert visszafogottságom is háttérbe szorul), a bírálandók oldalszáma is csak kettő, szép a világ, minden oké, hol a poharam.
Gyurcsi, maradandó lett a Pech. Na, visszaköltözött a jóízlés a Dokkra, eszem is valamit, ne aludjak el már közben. Olvasom pfj meóját, aranyos, mit kell itt túlmagyarázni. Hozzá kell tennem, ugyanilyen derűvel olvastam volna, ha múlik, volt már ilyen, tízből kilenccel így járok, sose felejtem el, megnéztem a banki elszámolásokat, abban a hónapban is ennyi volt a nyugdíjam, amikor mind múlt.
Aztán olvasom nemoda naplóját. Nem érti, miként lehet, amikor ennél jobb versek is múlnak.
Itt még azért az én, ilyenkor méltán csökkentett üzemmódban működő agyam is zökken egyet.
Mitől rossz ez a vers?
Melyik és mitől jobb vers múlt helyette?
Eddig egy hasonló minősítéssel találkoztam, érdekes módon ugyanennél a versnél, a 7toronyban, Szilágyi Erzsi akadt ki, ő sem vette a fáradságot arra, hogy érdemben minősítse a verset, csak kijelentette, hogy méltatlan a megjelenésre.
Most három dolgot látok valószínűnek:
- A Pech című vers két embernél okoz becsípődést.
- A két ember ugyanaz, csak Erzsi itt nemoda néven naplózik.
- A Pech igaziból egy jó vers, hiszen rábír embereket, hogy - bár naponta tízesével kerülnek publikálásra ennél jobb és rosszabb versek, tízesével kerülnek minősítésre ilyen vagy olyan irányba, mégis csak ennél veszik a fáradságot, és nyilvánítanak ilyen karcos véleményt.
Kedves Erzsébet, kedves nemoda!
Én úgy leszarom, hogy egy-egy versem melyik fiókban végzi, hogy az már gyöngyvirág. Ugyanúgy, mint azt, hogy a ti verseitek melyikben végzi. Ha egy versem tetszik valakinek, legyen az szerki vagy szimpla olvasó, annak örülök, mert tudom, hogy örömet szereztem. Ha nem tetszik, hát nem kötelező olvasni. Huszonvalahány éve írok különböző irodalmi portálokra, sehol nem volt titok, hogy én vagyok én, aki nem szereti, amit írok, nem olvassa. Itt azért vagyok, mert olvasom a meókat, a hozzászólásokat. Ezeket úgy értékelem, hogy tanulok-e belőlük, vagy sem.
Egy sommás vélemény számomra értékelhetetlen. Abból nem tanulok.
Most, ilyen felemás állapotban azt is elárulom, hogy nemcsak a sommás véleményt, hanem annak megalkotóját sem tudom semmire értékelni.
Ha ez bárki számára sértő lenne, mentségemre szolgáljon, hogy némileg módosult tudattal írom, de holnap, ha józanabbul úgy érezném, hogy másképp kellett volna megfogalmaznom, hát inkább megint inni fogok.
Puszi, ölelés, kézfogás, hűvös biccentés, az illető lekicsinylő végigmérése, mindenkinek igényei és érdemei szerint -
Gyurcsi
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
