NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2025-12-09 06:56 Összes olvasás: 172002| 1055. | [tulajdonos]: ez van | 2022-07-05 18:19 | szerki meó
- Kedves Petőfi Sándor!
Amíg nekem nem bizonyítod be, hogy
- Lengyelország határos Indiával,
- a szerencsen királlyal jól bántak Magyarországon,
- Indiában, ha vaki szomjas, tud egy darab felhőből vizet facsarni,
- egy ló meg-megbotolhat a csillagokban,
- és még sorolhatnám, a lényeg, hogy amíg nem győzöl meg, addig a jánosvitéz nálam múlik.
Egyébként én se értem a szürreális verseket, de én nem álcázom magam szakembernek.
- Te meg kislányom (ez egy másik meó) írjál csak, addig se nyavalyogsz, írjál minél többet, te vagy Eddie, a sas – ennél finomabban nem tudom mondani, hogy esélyed sincs értékelhető versre -, elhiheted nekem, a kakukknak – ha már madarakról van szó -, én meg beszélek hozzád addig is, mint anya a hülyegyerekének.
Ilyen sunyi módon alázni valakit, hiába, a tanult embernek párja nincs.
Sokáig ellenálltam a kísértésnek, semmiképpen nem akartam írni a Dokkra, míg P.A. megteheti azt, hogy bárkihez bármit beírjon, bárkit moderáljon, fensősége tudatában kioktathassa az általa lenézett halandókat.
Viszont rettentően bosszant, hogy azok, akik tehetnének ellene, lehetővé teszik, sőt, elősegítik tevékenységét. Igazán megérteni sem tudom, felelős helyről magyarázatot nem kapok.
A tulajdonosi kör döntött annakidején úgy, hogy időszakosan megvonja tőle a beírás lehetőségét. Amióta visszajöhetett, ugyanott folytatja. Mi változott? Vagy akkor volt indokolatlan a döntés, vagy most.
Ha változott is P.A. az utóbbi időben, hát szerintem nem előnyére. Például most megtagadja a jogot attól, aki nem szerkiként véleményezne verset. Pedig éppen ő volt az, aki valami társtul.meó vagy valami hasonló néven kérve-kéretlenül osztotta az észt, persze minden alkalmat megragadva a saját fényezésére.
Szóval, nem sikerült megfejtenem a döntéshozók szándékát.
Vagy fenyegetésnek engedtek, vagy kísérleteznek velünk, vagy úgy gondolják, hogy le kell menni a gödör aljára ahhoz, hogy onnan csak felfelé vezessenek utak.
Tulajdonosok hivatkozhatnak arra, hogy főszerkesztői döntés.
Hány élete van egy főszerkesztőnek? Ha mint egy macskának, akkor szerintem már mind a hetet ellőtte.
Hogy egy szerkesztőség működik-e vagy sem, azt azért lehet ám kívülről is látni! Még a bolond se hiszi el, hogy a háttérben valami fantasztikus munka megy, de az nem tartozik a szerzőkre!
Szerzők nélkül a Dokk kutyafaszát se ér, tessék őket kiszolgálni! Vagy ne hívjuk magunkat szerkesztőknek, pláne nem felelős főszerkesztőnek!
Aki a mostani helyzetben megejtette kinevezést, az vagy nincs tisztában a körülményekkel, vagy ellenérdekelt.
Mindkettő siralmas. De ha csak az elsőt veszem, elég lenne csak P.A. megnyilvánulásait figyelni ahhoz, hogy képben legyen az ember.
Itt van valaki, aki éveken át tagadja, hogy egy közösségben hasznos lehet, ha normális kapcsolatok épülnek ki, mert akkor nem barátságból értékelik a verseket.
Aztán megalakítja a „hármak” -at, egy ízig-vérig kirekesztő magánklubot, amelyik egyértelműen egymás nyalogatásáról szól, persze ő és tanítványai.
Aztán a vitái, provokációi.
Egy vitában valódi érvek csatájáig sose megy el, legalábbis igazi, felépített választ még semmire nem adott, mindenre ugyanazt a generálszószt önti, a tanulmányaitól a szép verseken át a Koncz művész úrig.
De akkor én is elmondom, egy írásom szerepel a Szép Szó antológia (1973) hetedik oldalán. Ilyen szerzők társaságában – nagyon hiányos felsorolás -, mint Bertha Bulcsú, Kolozsvári Gradpierre Emil, Cseres Tibor, Vathy Zsuzsa, Baranyi Ferenc. 14 700 példányban került kiadásra.
Az én írásom csak az enyémben szerepel, ott is ceruzával.
Még a vitákról.
Mindenkit óvok attól, hogy igazi vitába keveredjen vele!
Követhetetlen, hogy melyek a saját érvei, szavai, vagy mikor idéz másoktól. Nehezíti az értelmezést, hogy már magától is idéz. De az is lehet, hogy már előzőleg is valakitől idézett. Aztán, amikor elfogytak az érvek, mehettem a Bíróságra.
Most felnéztem a Dokkra, látom, beindult az oda-vissza moderálás.
Van, amikor a lovak széthúzásának van oka, ilyen például, amikor embereket szakítanak ketté lovak segítségével. Vagy amikor a magdeburgi kísérletet akarják megismételni.
Emlékeztető: két félgömböt lovak se tudtak széthúzni a vákuum miatt. Vagyis a gömbben nem volt abszolút semmi. Üres volt.
Lehet, hogy a Dokkot is az menti meg? Már majdnem az.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
