NAPLÓK: Bátai Tibor Legutóbbi olvasó: 2024-05-02 13:05 Összes olvasás: 1147771465. | [tulajdonos]: Bereményi Géza 52. | 2024-04-08 22:29 | Léptekre ébredek . Léptekre ébredek, lent megy hosszú menet, tárom az ablakot, nézem, kik vannak ott, látom, hogy nagy tömeg, fáradtak, rongyosak és katonák. Régen lefegyverzett katonák.
Szégyenre ébredek, foglyok vagy részegek, névtelen katonák, járják az éjszakát, nagy bakancscsoszogás, s mindig az én utcámon mennek el. Rég egyikük sem énekel.
Tárom az ablakot, rátok mit szórjak most, fölnéz mind, míg elhalad, rám bízzák az arcukat, hé, névtelen katonák, mért pont az én utcámon mentek el? Ahogy senkit sem, engem sem érdekel.
Rátok mit szórjak itt, átok az nem segít, ha vártok virágesőt, várjatok más időt, s ha érzitek, nem jön el, mért jártok errefelé, katonák? Mért pont az én utcámon mentek el?
Nincs szükség rátok, meghaltatok, mindenki alszik, s egyetlen, ki rátok nyit egy ablakot, még azt sem tudja, hogy az arcotok minek mutatjátok, virágot vagy átkot kell fogadnotok. .
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|