Gróf Széchenyi István pisztolyát porozza . Gróf Széchenyi István pisztolyát porozza, majd a csőbe belénéz a legnagyobb magyar. Vajon mit lát a csőben? A csőben sötét van, miként benne sötét lesz, ravaszt ha meghúzza.
Így szól Széchenyi István: – Meghúzom, meghúzom, aztán piff-puff, és nincs már a legnagyobb magyar. – Állj meg, Széchenyi István, ne húzd meg, ne húzd meg! Téged néz az utókor, mi lesz, ha meghúzod?
– Minő hang a sötétből, ki szólít, ki szól itt? Engem senki se nézzen, ravaszt ha meghúzom! – No de Széchenyi István, diákok tanulják majdan tőled a példát, velőd ha loccsantod.
– Pardon kérném, ez itten intimus magánügy, meg sem halhat privátim a legnagyobb magyar? – Ne, ne, Széchenyi István, ne tedd meg, ne húzd meg, ne kend rá az utódra deprimált véred!
– Nektek ott lesz a Lánchíd, járhattok, kelhettek, emez itt magánvégzet, mindjárt meghúzom. – Ne, ne, Széchenyi István, az utódok, utódok, már-már loccsant velődben őket forgasd meg!
– Már-már loccsant velőmben forogtak utódok, forogtak épp elégszer, na most meghúzom!
– Ajaj, Széchenyi István, nehéz lesz tanulni nekünk tőled a példát, most, hogy ezt meghúztad. . . .
.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
