| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Baltazar Legutóbbi olvasó: 2024-11-21 10:35 Összes olvasás: 560694| 5815. | [tulajdonos]: agónia | 2024-11-14 20:52 | Diszkréten haldoklik a Dokk. Nincsenek nagy nyögések, hörgések, nem vonaglik, nem zihál, hanem visszafogottan és csendben múlik ki. Kimúlása minden bizonnyal hosszú lesz, hiszen egy-egy új vers, kétszavas szerkesztői megnyilvánulás, egy-egy naplóbejegyzés újra és újra azt a látszatot kelti, hogy még él, és ez állapot (gyakorlatilag agónia) évekig is eltarthat.
Furcsa arra gondolni, hogy mást sem teszünk néhányan, mint hogy lábujjhegyen lépkedünk a haldokló ágya körül, nehogy megzavarjuk a kimúlni készülőt. Pedig kelthetnénk zajt kereplővel, dobbal, trombitával. De isten ments, mert ez az élet rendje. Ami megszületett, el is múlik.
De a Dokk jogi értelemben mégis csak valakié, pontosabban valakiké. Akár egy autó. Ha lejár a műszakija, elviszem a szerelőhöz, hogy vizsgáztassa le. Ha nem fog a fék, megjavíttatom. Téli gumit tetetek fel rá, ha közeledik a tél. A Dokk tán csak többet ér, mint egy autó. Nem értem, hogy nekik miért nem fáj, hogy valami, amiért pénzt áldoztak, aminek a működtetését valakikre rábízták, a szemük láttára csúszik vissza egy tetszhalott állapotba. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
