NAPLÓK: Baltazar Legutóbbi olvasó: 2026-08-25 00:13 Összes olvasás: 713975| 4882. | [tulajdonos]: helyes? | 2026-08-24 21:28 | | Erdélyi Zsuzsanna a közölt imádságoknál mindig közli, hogy mikor, hol és kitől hallotta. Alapvetően alkalmazkodik a hivatalos megnevezésekhez, de a sok „Csehszlovákia” között van „Szlovákia” is, Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyett Zemplén megye, vagy éppen Győr-Sopron megye helyett Sopron megye is. | |
| 4881. | [tulajdonos]: 14 | 2026-08-24 21:05 | Váratlan ajándék a vonyarcvashegyi strand bejáratánál, egy polcon szabadon elvihető könyvek. Az egyik Marnix Gijsen: Télemakhosz falun c. regénye. A létezéséről sem tudtam, de egyszerűen jó volt kézbe venni. Alcíme szerint „Felhőtlen, szélcsendes történet”. A vége felé az író egy rövid versecskét idéz, amelyre édesanyja tanította:
Ha megtérek ágyacskámba,
Tizennégy angyal vigyáz,
Kettő fejtől,
Kettő lábtól,
Kettő jobbról,
Kettő balról,
Kettő altat,
Kettő ébreszt,
Kettő pedig megmutatja,
Merre visz a mennyek útja.
Megborzongok, mert Erdélyi Zsuzsanna archaikus népi imádságaira emlékeztet nagyon, le is veszem a polcról, hogy meggyőződjek róla. És igen: jó néhány kezdődik a flamand író több mint száz évvel ezelőtti gyermekkorában még élő imádsághoz hasonló fordulatokkal.
„Én lefekszem én ágyomba, / Mind egy álom koporsómba, / Őrizzetek szent angyalok…” vagy
„Én lefekszem én ágyomba / Testi lelki koporsómba / Három angyal fejem fölött / Egyik őriz, másik vigyáz / Harmadik a bűnös lelkemre vár…”
Sokszor jut eszembe, hogy a magyar könyvkiadás aranykora a múlt század hatvanas-hetvenes évei voltak. És milyen különös, mind a flamand író könyve, mind az Erdélyi Zsuzsanna-mű 1976-ban jelent meg. | |
| 4880. | [tulajdonos]: Manyika | 2026-08-22 17:57 | A bájos vígjáték badacsonyi változata.
Tördemici néni két élete. | |
| 4879. | [tulajdonos]: Dichterverdict | 2026-08-20 19:52 | | A költőt ihletfogytig tartó szabadságra ítélték. | |
| 4878. | [tulajdonos]: 100 | 2026-08-19 19:40 | Hihetetlen, de ma lenne százéves az Apám.
Húgommal ma délután a temetőben emlékeztünk rá. Meséltem neki, hogy van egy munkatársa, akivel gyakran találkozom a Tescóban. Jóval fiatalabb nála, de már ő is 73 éves. Mikor vége lett a temetői emlékezésnek, elköszöntünk egymástól, és mentem a Tescóba, ahol szinte azonnal megláttam megint. Azonnal odamentem hozzá, és mondtam, gondoljon rá, mert... Mindenre emlékezett, és teljesen spontán elmesélt valamit, amiről előtte nem sokkal a testvérem beszélt a temetőben, s amiről addig semmit nem tudtam. A nyugdíj felé közeledve (amit soha nem élt meg) a híres Nagypontosságú üzembe szeretett volna átkerülni, de a jóságos szocialista rendszer megköszönte megbecsült dolgozója ötletét, és mondta neki, hogy jó helyen van ott, ahol van.
| |
| 4877. | [tulajdonos]: Szalay Lajos | 2026-08-19 10:58 | Az előbb megismételtem a Szalay Lajos-verspályázat felhívását.
Nagyon rövid már az idő, de Szalay annyira inspiratív grafikus, hogy arra nincsenek szavak. | |
| 4876. | [tulajdonos]: újra | 2026-08-19 10:56 | Pályázati felhívás
Szalay Lajos-verspályázatot hirdet az Észak-fok irodalmi-kritikai-művészeti folyóirat és a Hermann Ottó Múzeum Miskolci Galéria tagintézménye.
,,Ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a huszadik századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz” — mondta Pablo Picasso a miskolci Szalay Lajos Kossuth-díjas grafikusművészről. Pályázati felhívásunk értelmében a világhírű miskolci művész életútjára — miskolci életéveihez és az emigrációban töltött időszakhoz — illetve életművére várunk lírai reflexiókat.
Feltételek: a meghirdetett pályázatra olyan mindeddig publikálatlan pályamunkákkal lehet nevezni, amelyek a vers formai követelményeinek megfelelnek (akár kötött formájú, akár szabadvers). A nevezés ingyenes, minden szerző egy pályaművel pályázhat.
A pályázat beküldési határideje: 2026. augusztus 23.
Beküldési cím:
szerkesztoseg@eszakfok.hu
kegl.ildiko@gmail.com
filiptamas@gmail.hu
Az elbírálás szempontja az irodalmi megalkotottság.
A pályázat nyertese pénzdíjban részesül.
A legjobb műveket közöljük, és az év októberében Egerben megszervezésre kerülő nagyszabású Szalay Lajos kiállításon előadóművész felolvasásában elhangzanak. | |
| 4875. | [tulajdonos]: MŰÚT 2026 | 2026-08-18 19:53 | Ideillő csavar
Merünk-e beszélni arról, hogy mit nem szeretünk, vagy
nem merünk szembeszállni a többségi véleménnyel?
Ha mindenki elolvad A kis hercegtől, merjük-e
azt mondani, hogy mi bizony egyáltalán nem?
Csajkovszkij pátosza, Madama Butterfly nagyáriája
neked bejön? A Kék rapszódia elcsukló klarinétfutama
vagy Mendelssohn Nászindulója? Mert ha nem,
véleményedet magadban tarthatod, legfeljebb
némi feszültséget okoz, ha mások nagy garral
állnak ki mellette, s te csöndben maradsz.
A Carmina Buranáról ne is beszéljünk.
Tényleg szereted a Zabhegyezőt?
A Kis éji zenét?
A Good Will Huntingot?
Na erről beszélek.
De egy csavar éppen ide illik, nem hagyom ki.
Ha bevallod, hogy valamitől kiráz a hideg, és
nincs az a pénz, hogy szeresd, még akkor sem,
ha ettől ellenségeddé válik minden rajongója,
nem azért teszed-e, hogy így mutasd magad
erősebbnek és egyedibbnek, mint amilyen vagy? | |
| 4874. | [tulajdonos]: MŰÚT 2026 | 2026-08-17 17:51 | Bolyongók
Annyiszor éltem át az autóban, hogy
a találomra megszólaló komolyzenék
komponistái közt van egy,
aki mindig zavarba hoz,
és nem tudok mit tenni, néhány perc után
át kell kapcsolnom egy másik adóra.
Félve pillantok a kijelzőre, és mindig
Robert Schumann nevét pillantom meg.
Esküszöm, egyetlen másik mesterrel sem
járok így soha, ő az egyetlen.
Ám mivel túl gyorsan elkapcsolok,
a műveit voltaképp nem ismerem,
és egyre kényelmetlenebb az érzés, hogy
nem tudunk egymással szót érteni.
Nem akartam méltánytalan lenni, hát
utána jártam kicsit, vajon miért van ez?
A baj velem van, vagy átjárja műveit
valami tanácstalanság? Tényleg úgy ír,
hogy nem tudja az irányt ő maga sem?
Megkérdeztem egy barátomat,
ki otthon van oly sok dolog mellett
a zenében is, és megvilágított:
Schumann zenéje nem utazás, ő bolyong,
s közben belső párbeszédet folytat önmagával.
Nála nincs fő irány, ő bizony
gyakran visszafordul a megérkezés helyett.
Mintha naplót írna, nem történetet.
A végkifejlet helyett vele
a pillanat igazságát élheted meg.
Ezek után szeretnem kell a zenéjét, mert
mutatis mutandis valamelyest magamra
ismerek benne. Nyilvánvaló, hogy
mindeddig a saját bajaimat észleltem nála,
anélkül, hogy rájöttem volna, és
annyi iránytalanság, mozaikosság
van bennem, hogy inkább szabadulni
akartam tőle, de mostantól akár
büszke is lehetek rá. | |
| 4873. | [tulajdonos]: még egy Zweig-mondat | 2026-08-17 11:53 | | "A nép nem tudott mit kezdeni a szabadságával, és már türelmetlenül várta, kik fogják megszabadítani tőle." | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
