NAPLÓK: Akim Legutóbbi olvasó: 2025-10-16 13:41 Összes olvasás: 1730| 2. | [tulajdonos]: 2. | 2013-05-02 14:41 |
Üldögélünk egy körúti presszó teraszán, és Bádog a felszolgáló csajt vetkőzteti a napszemüvegével. Hátradől, egyik lábát fölpakolja a székre, kezeit összefonja a hasán, élvezi a délutáni napfényt. A csaj rövid farmerszoknyát visel, ujjatlan, fekete trikót, a lapockáján csillogó, színes tetoválás. Már hozza is a kávémat, meg Bádognak egy deci vodkát, és mellé jeges limonádét. Én is nézem. Eseménytelen, húsz éves arc, kicsit hájas csípő, izmos lábak, hibátlan bőr. A szájára fókuszálok. Tetszik, ahogy azt mondja: "parancsoljanak!"
- Édes vagy, köszönöm! - mondja neki Bádog elmélyített hangon, félig atyai, félig főnöki modorban. A lány fölveti a fejét, kényszeredetten mosolyog.
- Bocsáss meg, elárulnád a becses nevedet? - hajol előre Bádog.
- Rita vagyok.
- Rita. Nos, Rita, lennél olyan kedves – a hangja minden eddiginél atyaibb és mézesebb - , tíz perc múlva még egy deci vodkát hozni nekem?
Rita halvány mosolya még kitart, tetőtől talpig végignéz Bádogon, azután bólint.
- Köszönöm! Tényleg drága vagy.
Bádog nagydarab férfi, de nem éppen jóképű. Az arca sápadt és széles, az álla túl rövid, az orra tömpe. Feje aránytalanul nagy, és világít, mint egy égitest; egészen korán megkopaszodott. Épp ezért csodálom, hogy így tud bánni a nőkkel. Főleg mióta szerkesztő lett egy menő kereskedelmi tévénél, minden hangsúlyának jelentősége van, ha velük beszél. Mintha nemrég tudott volna meg róluk valami nagyon fontosat, ami az átlagembernek titok. Nekem biztosan. Belekortyol a vodkába, megjáratja a szájában, fertőtlenít. A maradékot egy hajtásra kiissza. Darab ideig nézem a mellettünk araszoló kocsisort, a körút közepén randevúzó villamosokat, és eszembe jut egy kifejezés, amin majdnem felröhögök. „Délutáni dugó!” El is felejtettem, hová megyünk. Odafordulok Bádoghoz.
- Neked minek kell kurva, Bádog? Brutál jó csajod van.
Bádog épp szívószállal szürcsölte a limonádét, most kihúzza a szájából, összelapítja és elfintorodik.
- Haver! Először is nem nekem kell kurva, hanem neked. Mert neked aztán, ne haragudj, fogalmam sincs miért, de semmiféle csajod sincsen. Másodszor, ha volna csajod, ahogy nincs, ezen a szép napon én akkor is ide hoználak, egyszerűen mert tudom rólad, hogy egy mocskos állat vagy.
- Aha.
- De ne aggódj, a mocskos állat rangsorban mindig mögöttem leszel, - felém bök a szívószállal - illetve ne reménykedj! Harmadszor pedig, ahogy mondani szokták: „csapásokat adunk és kapunk”.
| |
| 1. | [tulajdonos]: 1. | 2013-04-30 10:14 |
Megyünk Bádoggal szopatni. Mármint. Ő kúrni akar, de az engem nem érdekel. Pénzért. A pornót is átpörgetem, csak az elejét nézem és a végét, amikor cummantanak a csajok. Az szép. Vagy összevágott klipeket arcraélvezésről, amikor a lényeget csapatják. Abban van játék. Van anyag. Csak az angol nevét nem tudom megjegyezni.
- Gyakran jársz ide, Bádog?
- Nem.
A Blahán szálltunk le, és gyalogolunk az Oktogon felé.
- Messze van még?
- Nem tudom. Mindjárt ott vagyunk.
- Leszállhattunk volna később is.
- Haver! Valahogy meg kell találnom azt a rohadt kaput.
Örülök, hogy Bádog havernak szólított. Meg hogy néha fölhív és törődik velem. Igaz, hogy sokat nem lehet vele dumálni, de ha egyszer ott van, akkor ott van. Azt hiszem, a legtöbb témát nem találja menőnek. Tíz perc Bádoggal, és az ember úgy érzi, csakis lényegtelen hülyeségeket képes kinyögni. Fél óra, és Bádog tisztára óriássá válik a szemében. Pedig csak hallgat. Emészti a vodkát, és a porokat, ha sikerült beszereznie mellé.
- Itt vagyunk!
Galambszaros terézvárosi kapualj. Bádog leveszi a napszemüvegét, és a kaputelefonhoz hajol. Ütögetem a vállát ököllel, és mondom, hogy várjon.
- Mi van?
- Igyunk előbb egy kávét! Ma még … egy hete nem is dumáltam senkivel.
- Kávét?
Bádog körülnéz, hallja-e valaki, amit beszélünk.
- Velem akarsz lelkizni baszás előtt?
- Nem lelkizni akarok.
Bádog visszaveszi a napszemüvegét, és barátságosan megmarkolja a vállamat.
- Figyel, Akim! Délután van. Nemrég váltás volt, az éjszakás csajok még frissek. Minél később megyünk be, annál jobban telepumpálják őket ólommal. Szóval. Ne érts félre, tényleg elrettentésül mondom, de nemsokára felpuffadnak és oszlásnak indulnak, mint a vizihullák. Na? Rád bízom a döntést.
Vigyorgok.
Úgyse smárolni meg nyalni megyünk.
Bádog feltartja a kezeit, és mutatja, hogy többé nincs vita köztünk.
Totál igazad van, haver. Minél mocskosabb, annál jobb. Én vagyok a hunyó.
Ülünk egy presszó teraszán, és Bádog a felszolgáló csajt vetkőzteti a napszemüvegével ...
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
