NAPLÓK: A vádlottak padján Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 01:57 Összes olvasás: 54990| 288. | [tulajdonos]: Már megint védekezésre... | 2022-03-17 08:44 | Azt írja az a bizonyos úr (nevemet nem említve, hisz persona non koronat lettem), hogy nem érdemes a posztommal foglalkozni, de a posztommal foglalkozik. Csak azért, hogy megtehesse politikai propagandabeszédét, ami nem egyéb, mint a jól betanult nettó hazugság, egy másik ember szavainak kiforgatása, hamis következtetések, ferdítések tudatos, megtévesztő szajkózása. No problem, az Isten mindenek felett, a Haza mindenek előtt, a hazugság pedig mindenkor!
Aztán kapom az ívet az univerzum szélétől is, aki azt írja: ""ugyanis könyvégetést hoz fel, amikor egy privát személy a privát könyvtárából privát okokból száműzne egy könyvet, jelezve, hogy átadná másnak a szóbanforgó (passz, nem tudom, hogyan írandó) kötetet. mindezt a privát naplójában. ellenben egy valaki, aki úgy gondolja, hogy helyette valakiknek kéne kiállnia egy bizonyos nemzeti egység mellett, kitaszítaná a társadalomból azokat, akik akármilyen személyes, vagy hivatásbeli oknál fogva nem állnak azon nemzeti egység mellett, amelyet ő propagál. ez a humán erőforrás könyvégetése, az egyik legantidemokratikusabb kijelentés, amit olvastam. baloldalról a legcikibb, mert az is lehetne a következő, hogy a saját nemükhöz vonzódó tornatanárok se oktathassanak.""
Ezzel szemben mit írtam én? ""A homogén könyvtárrá alakítás szerintem semmivel sem másabb, mint a könyvégetés, hiszen a szerzőt "likvidálja" az olvasó a "saját légteréből". Szíve joga mindenkinek nem egy légtérben lenni a leninösszessel, vagy az ezoterikusokkal, vagy a buddhistákkal, vagy a fasisztákkal, vagy a nacionalistákkal, szíve joga kidobni Wasst, Radnótit, Révész Sándort, a szcientológusokat, a bibliát, szíve joga kidobni Rejtőt vagy a mostanában divatos dombornyomott ponyvát... mindent kidobhatunk, ha akarjuk. Ám ha ezt nagydobra verve tesszük, akkor "könyvégetéssel" egyenértékű dolgot követünk el, ráadásul pszichésen befolyásoljuk ismerőseinket, barátainkat."" -tehát nem tettem egyenértékűvé a kedves úr cselekedetét a könyvégetéssel, hanem annyit jegyeztem meg, hogy egy tekintély, egy olyan ember, akinek a szavára sokan adnak, tegye ezt csendben, mert szavaival befolyásolja azokat, akik könnyen befolyásolhatók.
Kedves valaki az univerzum szélén! Ha ez a mondat ((Az értelmiségi, egy József Attila díjas költő a nemzet összetartozásáért kellene dolgozzon, de Tamás épp a megosztást gyakorolja, amikor lenézi költőtársait, a ás véleményen lévőket.)) nálad kiveri a biztosítékot, és arra késztet, hogy "cikinek" tartsd mind itt a Dokkon, mind a "baloldalon" (JELZEM, NEM VAGYOK BALOLDALI, SE LIBERÁLIS), akkor gyakorlatilag az IRODALOM szerepét kérdőjelezed meg az "egész népemet fogom"-mal együtt, a díj értelmét-létogosultságát-értékét kérdőjelezed meg, ha azt gondolod és hangsúlyozod, hogy egy költőnek nincs semmiféle felelőssége szavaiért (verseiért), kiállásáért, viselkedéséért, példamutatásáért. Szerintem van neki mind felelőssége, mind feladata. Nem véletlenül lett a díj József Attiláról elnevezve, ebben talán egyetérthetünk.
A kedves úr legutóbbi szavai is ex katedra kijelentések, holott azok szövegkörnyezetüktől megfosztott, kivágott szavak. Alkalmasak a tudatos hazugságra. És aki hazudik, az csal... Nem én mondom ezt, egy Kossuth díjas zenész mondja!!!
Mért kell engem folyton hülyének nézni?
A kétezredik év felé
Mért kell engem folyton az orromnál vezetni?
A kétezredik év felé
Mért kell nekem folyton befogni a számat?
A kétezredik év felé
Mért kell nekem folyton beszállni a táncba?
A kétezredik év felé
Az elfecsérelt éveket ki venné számba?
A kétezredik év felé
Hogy ki rontotta el, na hármat találhatsz?
A kétezredik év felé
Úgy szeretnék egyszer bűnbakot fogni!
A kétezredik év felé
S, ha nem sikerül legalább jól berúgni!
A kétezredik év felé
Mert aki hazudik, az csal,
Aki hazudik, az lop,
Hazudni, csalni: csúnya dolog!
Egész eddigi életemről kijelentették,
Hogy tévedés volt
És azt is mondták még, hogy nincs Isten,
és ne is keressem!
Az idegen szívüek között, ezernyi,
Hozzám hasonló remél
Nem igaz, hogy nem tehetünk semmit!
Nem igaz, hogy így kell ennek lenni!
A kétezredik év felé!
Nyomasztó az új rend, pedig már oly régi,
Csak az a baj, hogy nem látom a végét
A kétezredik év felé
Az elfecsérelt éveket ki venné számba,
A SZARNAK ÉS A KÁRNAK NINCS GAZDÁJA!
A kétezredik év felé!
Mert aki hazudik, az csal,
Aki hazudik, az lop,
Hazudni, csalni csúnya dolog! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
