NAPLÓK: A vádlottak padján Legutóbbi olvasó: 2025-03-31 23:38 Összes olvasás: 72853945. | [tulajdonos]: Az én füveskönyvem 166. | 2025-03-26 15:50 | A tehetségről és a butaságról
Nagyon sok tehetséges embert ismerek. Sokak ebben, mások abban tehetségesek, van, aki szervezni tud és szeret, van, aki alkotásokat hoz létre, van, aki kiváló a szakmájában, van, aki kiváló verseket ír, és vannak, akik nagyon sok mindenben tehetségesek, nem csak egyféle tevékenység „ül” nekik. Ám nagyon sok buta embert ismerek, akiknek sem tehetségük, sem tudásuk, logikájuk, „józan paraszti eszük” nincs. Ezek az emberek azok, akik semmiféle kritikát el nem tudnak fogadni, akik minden számukra negatív dolgot személyes támadásnak tartanak, akik azt gondolják, hogy a Nap is körülöttük forog. Ha a tehetség butasággal társul, az végtelenül szomorú dolog. Ha a tehetség butasággal és rosszindulattal társul, az még szomorúbb. Ha viszont ebből a képletből kikerül a tehetség, és marad a butaság és a rosszindulat, MENEKÜLJ!!! Nincs kellemetlenebb a buta és rosszindulatú embernél. Az ilyen a környezetét megőrjíti, önmagát pedig mindig „előre nyomja”. Mindaddig, míg el nem éri célját, ami egy számára teljesen alkalmatlan feladat, vagy poszt, vagy pozíció. Illetve nem a feladat a poszt vagy a pozíció alkalmatlan, hanem ő, a betöltésükre. Ezek az emberek a „valakiknek a valakije”, akik kiszorítják az értelmesen gondolkodó ÉS tehetséges embereket a munkahelyekről, a posztokról, a pozíciókból. Ha Darwinra gondolnánk, azt kellene mondanunk, az evolúció fordítottan működik, a buta és gonosz emberek özönlik el a Földet, és a kiválasztódás is fordított, alkalmatlanok végeznek rosszul fontos munkákat, tevékenységeket. (Pl. most néztem meg a frissen Munkácsy díjjal kitüntetett „valakinek a valakije” képeit, nem akarom bántani, de… tömény giccs amit „alkot”.) Ha valaki nem tehetséges, és nem is buta, akkor el tudja utasítani a neki felajánlott magas székeket is, és önmagát a helyén tudja kezelni. Az ilyen ember általában boldog, és megelégedett, és a környezete is elismeri, akkor is, ha nem olyan tehetséges, hogy kiemelkedne közülük. (Kell egyáltalán kiemelkednie bárkinek is mások közül? Lehet a kiemelkedés tudatos? Szabad a kiemelkedéssel plusz jogokat biztosítani valakinek, vagy önmagunk fölé emelve irányítóvá, vezetővé választani?) A Világ mindig is meglepően sok buta ember butaságával volt tele (ajánlott olvasmány Ráth-Végh István: Az emberi butaság című, vagy bármelyik más könyve). Gondoljunk csak bele, hol tarthatnánk már eredményekben, kultúrában, tudományban, ha nem az irigység, a butaság, a gonoszság, a kapzsiság, a rosszakarat irányítana sok embert, akik ebben a szférában mozognak!? Ha csak akkora jóakarat lenne bennük mint egy mustármagban, akkor tudnák, hogy a tehetséges embereket SEGÍTENI kell a kibontakozásban, mert az ilyenek munkájának, művészetének, életének MINDENKI SZÁMÁRA VAN VALAMI HASZNA! Buta, buta, buta… normális… buta, buta, buta, buta… normális… buta, buta, buta, buta, buta, buta… tehetséges… buta, buta, buta, buta, buta, buta, buta, buta, buta… normális… buta, buta, buta, buta… normális… stb. stb. A „szellem napvilágát adó lámpásból” kifogyott az olaj, mert „buták voltak a szűzek”. Hogy nem a butaság, hanem a tehetség győzedelmeskedjen, néha van rá esélyünk. Azok a pillanatok áldottak, hála értük Istennek!
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|