NAPLÓK: A tükör és más prózák Legutóbbi olvasó: 2020-07-03 19:05 Összes olvasás: 1402| 7. | [tulajdonos]: A tükör/ vége | 2018-09-11 19:59 | Gyorsan le akart vetkőzni, hogy minél előbb bebújhasson a hűvös érintésű paplan alá, de valamilyen erő, aminek nem tudott nem engedelmeskedni, a tükör elé húzta. Sorra vette le a ruhadarabokat, sorra tűnt elő megereszkedett bőre, melle, visszértágulatos lába. A hajdani homokóra alkatot amorf tömeg váltotta fel. Erős fájdalmat érzett tükörképe láttán, ami egy pillanatra enyhítette a még erősebb belső sajgást. Pamacsot, sminklemosót hozott, és durva mozdulatokkal nekiállt az arcának. Mikor végzett, még egyszer megnézte magát pőrén, bólintott, maga sem tudta, miért, aztán felvette a hálóingét, bebújt a paplan alá, és lekapcsolta a villanyt.
- Szia Anya!
- Szia.
- Na, milyen volt a találkozó?
- Milyen találkozó?
- Hát a barátnőddel.
- Nem volt találkozó.
- És ettél rendesen? Jól aludtál?
- Rendesen ettem, és jól aludtam.
- Miért nem volt találkozó?
- Nem az jött el, akit vártam.
- Miért, ki jött el? Anya, mi ez a hülyeség már megint?
- És veletek mi van?
- Mi lenne, dolgozunk, a kicsi meg az oviban.
- Ne dolgozz annyit.
- Anya, leteszem, Anna hív.
- Nem szereti, ha nekem telefonálsz.
- Minden hülyeséget beképzelsz, anyukám. És egyél rendesen, és aludj jól.
- Neked mondhatok bármit.
- Szia, anya, leteszem.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
