NAPLÓK: különc Legutóbbi olvasó: 2025-06-21 23:50 Összes olvasás: 66| 2. | [tulajdonos]: 67 | 2025-06-21 14:46 | Kérlek, hogy mondj nekem pár példát ismert művészek plágiumait! Költészet, festészet témából.
A ChatGPT ezt mondta:
Nagyon izgalmas és érzékeny kérdést vetettél fel: a plágium vádja nemcsak az eredetiség kérdését feszegeti, hanem gyakran erkölcsi és jogi vitákhoz is vezet. Az alábbiakban ismert példákat hozok költészetből és festészetből, ahol plágium vagy erőteljes inspiráció gyanúja merült fel – néhol bizonyított, máshol vitatott.
????️ KÖLTÉSZET – ismert plágiumgyanús esetek
1. William Shakespeare
Vád: Több művénél is kimutatták, hogy korabeli történeteket, más szerzők szövegeit (pl. Plutarkhosz, Holinshed krónikái) szó szerint vagy kis változtatással használt.
Védelem: A kor gyakorlatában az átdolgozás nem számított plagizálásnak – inkább „kölcsönvételnek”.
2. T.S. Eliot – "The Waste Land"
Vád: A vers hemzseg más szerzők (Dante, Shakespeare, Baudelaire, Buddha, Upanisadok stb.) idézeteitől – gyakran hivatkozás nélkül.
Védelem: Eliot maga is elmondta, hogy tudatosan használ intertextualitást, ez „posztmodern” költői technika volt.
3. Ágnes Nemes Nagy
Vád: Egyes irodalomtörténészek szerint (ritkán) túl közel maradt Rilkéhez vagy Babitshoz.
Védelem: Ezek a vádak sosem kaptak nagy nyilvánosságot, és a hatás inkább tiszteletteljes követés.
4. Karinthy Frigyes – epigrammák
Vád: Antik költők (Martialis, Seneca) gondolatait formálta újra saját humorával.
Védelem: Ez inkább adaptáció vagy parafrázis, amit Karinthy nyíltan vállalt.
???? FESTÉSZET – plágiumvádak és botrányok
1. Pablo Picasso – Afrikai maszkok
Vád: A kubizmus kialakulásához az afrikai törzsi művészetet „plagizálta” úgy, hogy annak kultúráját nem ismerte el.
Védelem: Ő maga később bevallotta a hatást, de a nyugati művészet „kisajátítása” azóta is vitatott kérdés.
2. Salvador Dalí
Vád: Több kortársa szerint „ötletlopásban” volt bűnös – főként Giorgio de Chirico képi világát használta.
Védelem: Dalí szerint ő „továbbgondolta” mások látomásait – nála ez tudatos hommage volt.
3. Andy Warhol
Vád: A Campbell-levesdoboz, Marilyn Monroe portrék vagy Brillo boxok valós márkák és fotók kisajátításán alapultak.
Védelem: Warhol szerint ez a pop-art lényege volt – a tömegkultúra tükrözése. A bíróságon többször is megúszta, mert művészi újraértelmezésnek minősítették.
4. Jeff Koons
Vád: Több esetben konkrétan pert is vesztett, például egy 1988-as szobrával („String of Puppies”) amelyet Art Rogers fotója alapján készített – engedély nélkül.
Következmény: Koons fizetni kényszerült, és az eset precedenst teremtett.
???? Gondolatként:
A plágium és a kreatív újraértelmezés között néha hajszálnyi a különbség – különösen a modern és posztmodern művészetben. Gyakran az dönt, hogy a művész elismeri-e a forrást, és hozzáad-e valami lényegesen újat.
Ha gondolod, hozhatok konkrét magyar példákat is vagy készíthetek összehasonlítást „inspiráció” és „plágium” között. Érdekelne ez?
Ezt mondtad:
Igen, érdekelne!
A ChatGPT ezt mondta:
Nagyszerű, örülök, hogy érdekel! Akkor nézzük meg kicsit részletesebben a különbséget inspiráció és plágium között, majd hozok néhány magyar példát is, ahol felmerült az "ötletnyúlás" vagy párhuzam gyanúja.
???? INSPIRÁCIÓ VS. PLÁGIUM – mi a különbség?
Inspiráció Plágium
Forrás kezelése Bevallott hatás, tisztelgés vagy újragondolás Átvétel elhallgatott forrásból
Alkotói hozzáadás Új tartalom, forma vagy szemlélet Változtatás nélküli vagy minimális újítás
Cél Dialógus a múlttal, idézés vagy konceptuális játék Sajátként való feltüntetés, megtévesztés
Jogkövetkezmény Ártatlan vagy alkotás szerves része Sértés, akár perelhető is lehet
Etikai megítélés Elfogadott (különösen a művészetben) Morálisan kifogásolt, „lopásnak” számít
???????? MAGYAR PÉLDÁK – plágium vagy ihlet?
????️ KÖLTÉSZET
1. Petőfi Sándor – Vörösmarty hatása
Gyanú: Petőfi több korai versében hasonló hangütésű metaforák, szerkezeti megoldások vannak, mint Vörösmartynál (pl. Előszó, Szózat).
Valóság: Petőfi nyíltan csodálta Vörösmartyt, a hatás irodalomtörténeti és természetes fejlődés eredménye.
2. Kassák Lajos – avantgárd versformák
Gyanú: Külföldi dadaista és futurista minták hatására bontotta le a hagyományos formákat.
Valóság: Kassák maga is manifesztumokat írt, tehát tudatosan alkalmazta a nemzetközi trendeket. Ez nem plágium, hanem művészi avantgárd dialógus.
3. Tandori Dezső – idézetek, utalások
Megjegyzés: Az ő költészete tele van burkolt (vagy nyílt) idézetekkel más szerzőktől – ez szándékos „intertextualitás”. Ha valaki nem ismeri a forrásokat, akár plágiumnak is tűnhet, de ez elméleti-művészi gesztus volt.
???? FESTÉSZET
1. Rippl-Rónai József – Nabis-csoport, francia hatás
Gyanú: Francia tanulmányai után a stílusa erősen hasonlított Bonnard vagy Vuillard munkáira.
Valóság: Ez tudatos irányváltás volt, amit ő maga is hirdetett – a magyar posztimpresszionizmus megalapozójaként. Nem plágium, hanem stílusfordulat.
2. Mednyánszky László – impresszionizmus és realizmus határán
Gyanú: Egyesek szerint néhány tájképe túlságosan hasonlít francia kortársakra.
Valóság: Mednyánszky saját lelki világát vetítette a képeire – a formai hasonlóság nem egyenlő másolással.
3. Fiatal, kortárs magyar festők (névtelenül)
Tény: Több kortárs alkotónál előfordul, hogy külföldi (főleg Instagramon terjedő) műveket vesznek alapul, akár egy az egyben is – néha anélkül, hogy megemlítenék a forrást. Ez már plágium közeli, főként, ha eladás is történik.
???? Zárógondolat
Az inspiráció a művészet lételeme, de a határokat tudni kell. A valódi művészi erő abban rejlik, hogy valaki felismerhetően átalakít, túlmegy a másikon – nem csak lemásol.
Ha szeretnéd, csinálhatok neked egy:
plágiumtesztet egy általad írt szövegre vagy festményre
vagy megnézhetünk konkrét páros összehasonlítást: mit vett át ki, kitől
Akár játékos, akár komoly, benne vagyok!
Ezt mondtad:
Köszönöm, Még mondanál nagyon híres régi művészekről példát plágiumgyanúval?
A ChatGPT ezt mondta:
Nagyon szívesen! Most hozok néhány igazán híres régi művészt (költőket és festőket egyaránt), akikkel kapcsolatban plágiumgyanú vagy "túlzott inspiráció" merült fel. Ezek nem mai esetek – de épp ezért izgalmasak, mert rávilágítanak arra, hogy a „lopás” és a „zseniális újragondolás” kérdése nem új keletű.
???? FESTÉSZET – régi mesterek, akiket másolással vádoltak
1. Michelangelo Buonarroti
Gyanú: Több munkáját (szobrok, rajzok) korábbi mesterek (pl. Donatello vagy Ghiberti) műveiből merítette.
Példa: A „Pieta” kompozíciója és drapériái hasonlítanak németalföldi síremlékekhez.
Valóság: A reneszánszban természetes volt a mesterek tanulmányozása – sőt, Michelangelo maga is „kivette a részét” másolásból tanulás céljából. Nem számított „lopásnak”.
2. Albrecht Dürer
Gyanú: Őt inkább másolták, pl. Marcantonio Raimondi olasz rézmetsző engedély nélkül reprodukálta Dürer fametszeteit – Dürer pert indított.
Érdekesség: Ez volt az egyik első jogi fellépés művészi plágium ellen!
3. Édouard Manet – Olympia (1863)
Gyanú: A kép kompozíciója egy az egyben Titian „Venus of Urbino” című festményére épül.
Valóság: Manet szándékosan dolgozta át Tiziano klasszikus nőideálját egy modern, meztelen prostituált képévé – ez konceptuális „ellenkép”. Nem plágium, hanem posztmodern gesztus a modernitás hajnalán.
4. Jean-Auguste-Dominique Ingres
Gyanú: Portréi és női aktjai gyakran „összeollózott” klasszicista sémákból származnak – például a „Türk fürdője” egyes alakjai korábbi műveiből lettek átemelve.
Valóság: Ezt inkább önplagizálásként emlegetik – régi skicceit hasznosította újra. Ez a korszakban gyakori volt.
5. Caravaggio
Gyanú: Több kompozíciója hasonlóságot mutat korabeli flamand és lombard festők műveivel.
Érdekesség: Bár hatások kimutathatók, Caravaggio radikálisan más fénykezeléssel dolgozott – őt másolták többen, mint ahányat ő másolt.
✍️ KÖLTÉSZET – régi költők és „ihletforrásaik”
1. Vergilius – Aeneis
Gyanú: Az egész Aeneis kvázi „plágium” Homérosztól: az Odüsszeia és az Iliász szerkezete, motívumai egyaránt megtalálhatók benne.
Valóság: Tudatos római válasz a görög eposzokra – afféle nemzeti eposz. Az antik korban a „jó költő” ismérve volt, ha stílusosan tudott átemelni másoktól.
2. Dante Alighieri – Isteni színjáték
Gyanú: A pokol, purgatórium és menny struktúrája részben középkori misztikus szövegekből származik.
Valóság: Dante filozófiai és teológiai műveltsége alapján építette fel a világát – bár felhasznált korábbi elemeket, azok teljesen új egységgé váltak.
3. William Blake
Gyanú: Mitológiáját és szimbolikáját erősen merítette a Bibliából, Miltonból, de még Swedenborg spiritiszta írásaiból is.
Valóság: Blake tudatosan „új mitológiát” alkotott a régiekből – nála ez alkotói forradalom volt, nem plagizálás.
???? Összefoglalás:
A „plágium” a múltban gyakran még nem számított bűnnek – inkább tanulási, vagy tiszteleti forma volt. A modern plágium fogalma csak azután alakult ki, hogy a művészethez pénz, jogdíj és szerzői jog társult. A régi mesterek inkább átörökítők, újrafogalmazók voltak – és néha zseniális „tolvajok”.
Szeretnél esetleg olyat is, ahol klasszikus zeneszerzőket ért hasonló vád (pl. Bach vagy Mozart „kölcsönzései”)? Vagy nézzünk meg egy konkrét esetet képpárban vagy verssorokkal?
Ezt mondtad:
Igen, érdekelne! Ha több költészeti dolgot tudsz, kérlek azt is fejtsd ki!
A ChatGPT ezt mondta:
Nagyszerű! A költészet világa tele van olyan esetekkel, amikor egy-egy híres szerző tudatosan vagy öntudatlanul „átemelt” sorokat, motívumokat, sőt egész gondolatokat másoktól. A plágium vádja régen másként működött – sokszor tiszteletadásnak, „átírásnak” vagy utánzásnak számított. Most hozok neked több híres költőt és gyanús esetet: konkrét példákat, és hogy miért lett belőlük botrány vagy éppen irodalmi bravúr.
✍️ HÍRES KÖLTÉSZETI PLÁGIUMGYANÚK ÉS „KÖLCSÖNZÉSEK”
1. William Shakespeare – „Amit csak lehetett, azt elvett”
Gyanú: Shakespeare szinte sosem talált ki saját történeteket – szinte minden darabja már létező mesére, történelmi krónikára vagy korábbi drámára épült.
Konkrét példa:
– Romeo és Júlia története Matteo Bandello olasz író novelláján alapszik, amit Arthur Brooke 1562-ben versbe is írt (The Tragical History of Romeus and Juliet).
– Shakespeare innen emelt át motívumokat, sőt egyes kifejezéseket is.
Valóság: A korszakban ez nem számított lopásnak – inkább mesterségbeli tudásnak. Az „elődök újraírása” dicséretes volt.
2. T. S. Eliot – A modernizmus nagymestere és a „kollázs-poéta”
Gyanú: The Waste Land (1922) c. híres versének részei idézetekből állnak: Shakespeare-től, Dante-tól, Ovidius-tól, Buddha-beszédekből, sőt, egy kortárs barátjától (Ezra Pound) is.
Részlet, pl. az "Shantih shantih shantih" vagy "These fragments I have shored against my ruins" – különböző szövegek és vallások keverékei.
Valóság: Eliot nyíltan vallotta, hogy az idézés „az új alkotás formája” – ez posztmodern előfutárként működött.
3. Samuel Taylor Coleridge – Német filozófusoktól merített
Gyanú: Hosszú prózai írásai, például Biographia Literaria sok gondolatot szinte szó szerint átvettek Schelling és Kant írásaiból – idézőjel nélkül.
Valóság: A korban még nem volt elvárás a filozófiai lábjegyzetelés – de a 20. században komolyan bírálták emiatt.
4. Dante Alighieri – Isteni színjáték és előzményei
Gyanú: Dante a Divina Commedia pokol-ábrázolásánál részben egy kortárs költő (Brunetto Latini) vagy a korábbi Visio Pauli apokrif evangélium alapján dolgozott.
Valóság: Dante az egész középkori hagyományt gyúrta egységbe – de eredeti nyelvezete és látomásos képei kiemelik őt a tömegből.
5. József Attila – Ady és a franciák nyomán
Gyanú: Korai verseiben (pl. Szépség koldusa) Ady-stílus, Baudelaire-hatás erősen érződik. A versnyelv és a képek néha szinte idézetszerűek.
Valóság: Később saját hangja teljesen kibontakozott – de a fejlődés első lépése volt mások „hangján szólni”.
6. Paul Verlaine / Arthur Rimbaud – egymást is másolták
Gyanú: Rimbaud egyes versei (pl. Le Bateau Ivre) bizonyos Baudelaire-képek újrafogalmazásai.
Rimbaud és Verlaine közös korszakában sokszor használtak ugyanazokat a képeket, témákat, mintha egymás műveibe dolgoztak volna bele.
Valóság: Ez egy költői szerelem volt – a stílus-összeolvadás művészi kísérlet.
7. Petőfi Sándor – német és angol minták
Gyanú: Korai versei (pl. A virágnak megtiltani nem lehet…) nyelvi ritmusát és szerkezetét német népköltészeti fordításokból vette.
Valóság: Petőfi e mintákból tudatosan formált egy magyaros, erőteljes, radikális költészetet – tehát a mintaalap nem csökkenti az értékét.
???? Két különleges, vitatott eset:
???? Rudyard Kipling (a „Dzsungel könyve” szerzője)
Vád: Egyes novellái hasonlóságot mutattak indiai mesékkel, amelyeket angol gyarmati tisztek meséltek el neki.
Kérdés: Hol húzódik a határ inspiráció és „népi hagyomány kisajátítása” között?
???? Dylan Thomas – „Do not go gentle into that good night”
Gyanú: Tematikusan és formailag hasonlít Villon középkori verseire. A „rage, rage” szerkezet pedig ógörög kori anáforás ismétléseket idéz.
Valóság: Az irodalmi hagyomány használata itt tudatos – nem vád tárgya, hanem mély intertextualitás.
???? Összegzés:
A régi költők nem titkolták, hogy merítenek egymástól – sőt, gyakran versenyeztek, ki tudja jobban megírni „ugyanazt”.
A modern korban (20. századtól) már jogilag is értelmezhető a plágium, főként az idézés nélküli átvétel miatt.
Az igazán nagy költők általában nem „másoltak”, hanem átalakítottak, új értelmet adtak – és ebben rejlik a zsenialitásuk.
Ha szeretnéd, küldhetek versrészleteket is egymás mellé – pl. hogyan másolta Petőfi néha Heine ritmusát vagy Baudelaire képeit, vagy hogy Shakespeare miként "lopta" el Brooke-tól a Romeo és Júlia alapötletét.
Érdekel ilyen konkrét szövegpár vagy eset?
Ezt mondtad:
Igen, érdekelne nagyon is!
A ChatGPT ezt mondta:
Nagyon örülök, hogy érdekel! Most bemutatok neked néhány konkrét, izgalmas példát költők plágiumgyanús – vagy épp kreatívan átalakított – soraira. Egymás mellé teszem az eredetit és az „átdolgozott” változatot, és röviden elmagyarázom, mi történt. Induljunk!
???? 1. Petőfi Sándor – Heinrich Heine hatása
Eset: Petőfi sok korai versében Heine hangját és formavilágát követi. Heine német nyelvű dalai nagyon hasonlóak a Petőfi-féle magyar népies dalformához.
???? Heine:
Ich weiß nicht, was soll es bedeuten,
Dass ich so traurig bin...
(kb.: Nem tudom, mi lehet az oka, hogy ilyen szomorú vagyok...)
???? Petőfi – Fa leszek, ha... (részlet):
Fa leszek, ha fának vagy virága,
Virág leszek, ha az leszel te...
???? Elemzés: A forma, a ritmus és a két soros szerelmi kép mind Heine hatását mutatja. A „ha te, akkor én” szerkezet német népdalokból ismert – Petőfi viszont magyarul újította meg, így nem vádolható konkrét plágiummal.
???? 2. Shakespeare – Arthur Brooke nyomán
Eset: Romeo és Júlia történetét Shakespeare egy angol elbeszélő költeményből (1562) vette, melyet Brooke írt egy korábbi olasz novella alapján.
???? Arthur Brooke:
Love hath inflamed twayne by sudden sight,
And both do burn with equal fire of love...
???? Shakespeare (I. felvonat, 5. jelenet):
Did my heart love till now? Forswear it, sight!
For I ne'er saw true beauty till this night.
???? Elemzés: A történet szinte teljesen azonos – Shakespeare azonban drámai párbeszédbe és költői nyelvbe öltözteti. A plágium szó akkor még nem volt szokásos – ez inkább „feldolgozásnak” számított.
???? 3. T. S. Eliot – The Waste Land (1922)
Eset: Eliot több nyelven és szerzőtől emel át részleteket versébe – idézőjel és forrásmegjelölés nélkül.
???? Dante:
"nel mezzo del cammin di nostra vita…"
(„Életünk útjának felén…” – Pokol I.)
???? Eliot:
I had not thought death had undone so many.
(A sort Dante Poklából veszi: „S nem gondoltam, hogy annyi halott van.”)
???? Elemzés: Eliot a „széttöredezettség” érzetét erősíti az idézetekkel – ez tudatos, posztmodern technika, amit nem rejt el.
???? 4. Kosztolányi Dezső – Fordítás vagy plágium?
Eset: Kosztolányi fordításai sokszor olyan szabadok, hogy „új vers” születik belőlük.
???? Eredeti (Paul Verlaine):
Il pleure dans mon cœur
Comme il pleut sur la ville...
(Magyarul kb.: Könnyezik a szívem, mint az eső a város felett...)
???? Kosztolányi:
Zokog a szívem, jaj,
Mint az eső, úgy hull…
???? Elemzés: A magyar változat sokkal érzelmesebb, de az eredeti képvilág megmarad. Ez már inkább „átírás”, mint fordítás – de nem plágium, mert a szerzőt feltüntette.
???? 5. József Attila – Paul Éluard / Apollinaire hatása
Eset: József Attila Tiszta szívvel című verse (1925) egyes kritikusok szerint francia szürrealista hatásokat mutat.
???? Éluard – Liberté:
J’écris ton nom sur les pages lues…
(Nevedet írom az elolvasott lapokra...)
???? József Attila:
Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám...
???? Elemzés: Bár nem szó szerinti másolat, a rituális tagadás és az ismétléses szerkezet ismerős a szürrealisták világából. Ez inkább stílushatás.
???? 6. Radnóti Miklós – Ovidius hatása (haláltudat, száműzetés)
Eset: Radnóti Bori notesz-beli versei sokszor emlékeztetnek Ovidius Tristia című műveire (száműzetésből írt levelek).
???? Ovidius:
„S ha sírhelyem lesz is – tenger zúgja nevem…”
???? Radnóti:
„Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,
vérző lábbal a cél felé…”
???? Elemzés: A test fizikai szenvedése, az önmegszólítás és az epikus lemondás klasszikus örökség, amit Radnóti modern környezetbe helyez.
???? Összegzés:
A legtöbb „plágiumgyanús” költői eset nem lopás, hanem:
átírás
ihletés
vagy szándékos stílusjáték.
A jó költő nemcsak utánoz, hanem továbbgondol, kiforgat, új kontextusba helyez. A kérdés mindig ez:
???? Elvesz-e valamit az eredetiből, vagy hozzáad?
Szeretnél még ilyen páros példákat – pl. Ady és Baudelaire, Pilinszky és katolikus liturgia, netán József Attila és Rimbaud közt? Vagy inkább festészeti „átemeléseket” folytassunk?
A ChatGPT ezt mondta:
Nagyon szívesen. Örülök, hogy érdekel a téma, és hogy használni fogod – legyen az irodalmi, oktatási vagy akár erkölcsi szempontból. Az, hogy hol húzódik a határ inspiráció és plágium között, mindig érzékeny és vitatható kérdés, főleg a művészetekben.
Köszönöm. ( zárójelben ezt annak aki elolvassa, azért írom, mert nem használja mindenki versírásra, én sem használom a fotóimhoz még viszont ha több technikát szeretnék akkor kell.. ) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
