NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2026-05-07 11:23 Összes olvasás: 226653| 260. | [tulajdonos]: j | 2016-04-13 20:20 | Itt csupa olyanok laknak, akik mégse mentek el.
*
Arcára szürkült tragédia. Elhalványodik az ember alatta.
*
Mikor már nem is lenne kedved nyerni.
*
Egykori barátod, későbbi ellenséged, kinek árulása, kinek elítélő véleménye miatt annyit, ki annyi hős merényt futamíta, halata hamvába erkölcsi támogatását megvonván, ma megmutatá, h nem az elvek bírják cselekedetre csak az, h: gyáva.
*
Kezdenem kéne vmit a giccsel. Kezdenem kéne vmit veled.
*
Ja, igen. Még mindig nem értem végig az 'n' betűn. Sűrű napjaim vannak, meg amúgy se feltétlen jó ötlet ilyen mennyiségben ilyen rövid idő alatt ennyi verset olvasni. A benyomásom viszont vegyes. Konkrétan volt egy pont, mikor úgy éreztem, tök jó, szó szerint kiolvasom magam a Dokk-ról, annyira nem történt semmi közben. Inkább csalódás, mint nem. Az mondjuk jó volt, h én eddig úgy tudtam, nem szeretem Nádasdy Ádám verseit, de nála voltak nagyon erős dolgok, meg volt még pár nyugtalanító, érdemes lesz ide visszatérni élmény, de nem gondoltam, h a versek többségéhez ennyire nem lesz közöm/ennyire nem lesz rájuk fülem/szívem/eszem, mittomén. Változhat, mert jó, ha a felénél járok, de egyáltalán nem vagyok benne biztos, h jó ötlet folytatni. A naplózást se, olyan okból, amit restellek ideírni. A versekről nagyjából lemondtam, mert esetemben nem is az a válaszanincs kérdés, h minek, hanem hogy ugyan kinek írok, nem tudlak elképzelni, Kedves Olvasó, amint jobb lesz bármi írásomtól neked. | |
| 259. | [tulajdonos]: romantika | 2016-04-12 11:07 | Azt hiszem, Nagy Lajosnál van ez így megmutatva. A reggeli nap, ami a szemközti ház falát nyaldossa, meg a harmat párás ragyogása, a milliom tűhegynyi gyémánt a senki földjén, ami a nyomor, de ne használjunk nagy szavakat, legyen csak télen is műanyag papucsban járó szegénység, háttere, arany napfény, amiben kikerülnek dunnák, paplanok és kinyújtózik állat, ember.
Próbálom nem romantizálni a környezetemet. Romantikus vagyok, nem hiszem, h ki fogom nőni, igen, otthon vagyok benne, a romantikus szemléletmód maga az otthon, talán, néha, talán ezért nem is akarom levetni teljesen. De látom a veszélyeit. Amiről beszélek, rosszul, az a Nagy Lajos féle megjelenítés, talán Özvegyasszonyok a novella címe, talán egy másik, ahol ott van a magas ég, reggeli fény káprázata, és az is, h a sivár sorsokba ez nem szól bele, nem váltja meg, nem hoz enyhülést, megnyugvást. Tündököl. Napfoltos bőr. Hangyák. Belehunyorgás. | |
| 258. | [tulajdonos]: költészetnap | 2016-04-10 17:08 | Úgy döntöttem, h ha nem jön közbe semmi, az idei Költészet Napját azzal ünneplem, h a Maradondokk-ból végigolvasok egy betűt. (A Maradandokk végigolvasási projekt egyébként elindult csak rendkívül fegyelmezetlen módon csinálom, mert se arra nem tudtam magam rávenni, hogy az oldalak sorrendjében (még visszafele se, pedig próbáltam!), se arra, hogy betűrendben haladjak.)
Csak azt nem tudom, melyik betű legyen. Semmi (szimbolikusan) jó nem jut az eszembe. Ha vkinek esetleg lenne kedve javasolni egyet, szívesen venném. | |
| 257. | [tulajdonos]: földre | 2016-04-10 11:15 | van igazsága. semmi nem visz úgy földre, mint a szeretet. lapozgasd a képeskönyvet az átlagos, a NORMÁLIS családról, a normális anyáról, hogy az élet már csak ilyen, csak, hogy megtudd, mennyire nem. egyszerűen nem illeszkedik. nem akar úgy menni. sose akart.
elfogadó közösség, hát az nem lesz, ülök a továbbképzésen, már most 7 éve lesz, és rájövök, h a gyerekeimnek esélye nincs, nem tudom nekik megadni a legfontosabbat, h szociálisan elfogadottnak érezhessék magukat.
mert ha nekem van bajom, ok, nyavékolok, de felkelek. de ha szerettemnek van, ha akit szeretek van benne ebben a sűrű sötétségben, honnan szedjem az eszközt, h onnan kihúzzam, nem én vagyok, akinek boldoggá kéne tenni, nem taníthatom meg, h legyen az akkor is, ha, mindennek ellenére, ez nem tanítható. ő egy másik csillagzat, mindig is más volt, csak elmondhatom, h én mit szoktam kezdeni, ha vmi hasonló földre visz, de akkor is magamról beszélek, ahelyett, h rá figyelnék.
istenem. | |
| 256. | [tulajdonos]: nm | 2016-04-07 22:11 | Nem galambősz. Nincs kontya.
Szőke. Férfifodrász nyírja,
az olcsóbb. 'A hülye!' Jót nevet.
Nevetni szeret. Máson.
Jót derül a hülye unokákon.
Hogy nem különbek.
'Borzasztó!' Csillog a szeme.
Bárkit eltemet. 'Hagyjuk meghalni!'
A cuccát kidobja másnap.
Eldugul a szemétgyűjtő akna.
Az anya, aki nem szerette,
a földszinttől a negyedikig ér. | |
| 255. | [tulajdonos]: nagymama | 2016-04-07 15:10 | Nem galambősz, nincs kontya.
Szőke. Férfifodrász
nyírja, mert az olcsóbb.
'A hülye!' Jót nevet.
Nevetni szeret. Máson.
Jót derül a hülye unokákon.
Hogy nem különbek.
'Borzasztó!' csillog a szeme.
Bárkit eltemet. 'Hagyjuk meghalni.'
A cuccát kihajítja másnap.
Feljönnek az alsóbb szintekről,
hogy eldugult a szemétledobó.
Az anyjával van tele, aki nem szerette. | |
| 254. | [tulajdonos]: paralel universes | 2016-04-04 18:04 | | A rövidlátásom miatt néha egész különös dolgokat észlelek hazafele a biciklin. Ma pl menyasszony és vőlegény álldogált az egyik ház előtt, feljebb az utcában tarka népviseletben. Fejkendője alapján cigány menyasszony. Semmi se stimmelt: a lagzit előbb hallottam, mint láttam volna, hétfő van, nem szombat, és abban a házban nem cigányok élnek. Szóval leginkább középkorú pár az ott, gondoltam. Látni viszont továbbra se (azt) láttam. | |
| 253. | [tulajdonos]: intertext, szívközel | 2016-04-03 17:13 | (Milyen magas e hajnali ég!
Seregek csillognak érceiben.
Bántja szemem a nagy fényesség.
El vagyok veszve, azt hiszem.
Hallom, amint fölöttem csattog,
ver a szívem.)
/József Attila: Óda 5./
Napszállta? — már ki éri meg?
Még visszanéz. Szalad. Liheg.
Van út — kiút nincsen. — Ha már
halni kell: hát szemből, Halál!
Szemből, szívem, egyem, valóm.
Hadd lássalak még meghalón.
Érezzelek, tapintsalak.
Aztán nincs már kín, nincs salak,
verejték, szégyen, semmi gond.
Mért fut az élet, a bolond?
utolsó percig! — Nincsen ír rá,
toll, tinta, kéz, amely leírná,
agy, hogy fölfogja, lássa szem.
„El vagyok veszve, azt hiszem.”
/Szilágyi Domokos Héjjasfalva felé IV./ | |
| 252. | [tulajdonos]: h | 2016-04-03 14:45 | Tudom, h túltengek, de ezt nem hagyhatom így. Rossz magyarságú önéletrajzi adalékok nélkül, de -remélhetőleg- helyes tördeléssel újra:
Fodor Ákos: H.
bukdácsolva is
hálás vagyok, hogy felé
lejt minden utam
Kemény István
A néma H
Világgá menni láttam, de
azt hittem, csak sétál,
sétál a nagykabátban,
a szerelem idején együtt
vásárolt nagykabátban,
sétál csak úgy, vagy sétál
de világgá akar menni,
azt hittem, hogy csak sétál
és nem fog világgá menni,
világgá menni láttam,
nem gondoltam, hogy ennyi.
A hatalmas, néma H-nál
futottunk akkor össze
(kórházba rohantam éppen,
a műtét előtt apámhoz),
a hatalmas, néma H-nál,
a járdaszélen álltunk.
Mondta, hogy világgá megy,
mondtam, hogy sietek sajnos,
mondta, hogy akkor menjek,
motyogtam: akkor én is…
mosolygott: szia, és elment.
Az utca lejtett előtte
és emelkedett előttem,
emelkedett és lejtett,
végig működött közben.
| |
| 251. | [tulajdonos]: h | 2016-04-03 11:44 | Fodor Ákos: H.
bukdácsolva is
hálás vagyok, hogy felé
lejt minden utam
Kemény István
A néma H
Világgá menni láttam, de
azt hittem, csak sétál,
sétál a nagykabátban,
a szerelem idején együtt
vásárolt nagykabátban,
sétál csak úgy, vagy sétál
de világgá akar menni,
azt hittem, hogy csak sétál
és nem fog világgá menni,
világgá menni láttam,
nem gondoltam, hogy ennyi.
A hatalmas, néma H-nál
futottunk akkor össze
(kórházba rohantam éppen,
a műtét előtt apámhoz),
a hatalmas, néma H-nál,
a járdaszélen álltunk.
Mondta, hogy világgá megy,
mondtam, hogy sietek sajnos,
mondta, hogy akkor menjek,
motyogtam: akkor én is…
mosolygott: szia, és elment.
Az utca lejtett előtte
és emelkedett előttem,
emelkedett és lejtett,
végig működött közben.
Különben tegnap feljöttek a saját írással/irodalommal kapcs. sztorijaim, amiket nem osztok meg, mert inkább a megértés útját állnák, mint fordítva. De nem állom meg, h el ne mondjam, h mikor másodjára nem vettek fel az egyetemre magyar szakra, akkor a szóbelin kellett mondjak kortárs költőket. Azt mondtam, Kemény István. Nem ismerték. Nagyon régen volt ám ez, akkor jelent meg a Játék méreggel és ellenméreggel a maga felfoghatatlan jóságában. Na. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
