NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-11-16 10:47 Összes olvasás: 207114Olvasói hozzászólások nélkül| 363. | nélküled: sánt | [tulajdonos]: azt | 2016-09-25 09:31 | Ottala sánta, h a "te" a az énben gondolkodó többség, a "mi" meg kisebbség, mert a 'te' ellenség nélkül nem gondolkozik 'mi'-ben, pedig ellenséggel az még mindig ugyanaz. Sok ego vicsorít a másra, amit tesz még mindig csak az ellenség ellen (magáért). Az nem 'mi', annak tűnhet, de elég önmagára hagyni és felszámolja magát.
*
Van itt 1 kulcsszó: felelősség. | |
| 362. | [tulajdonos]: azt | 2016-09-25 08:42 | mikor elárulsz
azt hiszed, rólam szól
azt hiszed, te csak
nem
látod értelmét.
Milyen igazad is van ez utóbbiban.
**
mikor te csak
akkor te engem
passzivitásod tárgyas
te csak a többieket
hiába gondolkozol magadban
itt mi vagyunk
jól vagy rosszul
tőled is
***
elárulsz
nem cselekedettel
nem szóval
nem szeretettel
nem gyűlölettel
úgy teszel, mintha
lennél nélkülünk
****
| |
| 361. | [tulajdonos]: meg | 2016-09-22 19:10 | Megpusztulok, szerelmem.
*
Nehezen szedem össze magam reggel. Vasalok félig ébren, mikor beugrik, mikor beugrik, basszus, már megint a visszatérő álmom álmodtam. Semmi különös, annyi, h terhes vagyok a negyedik gyerekkel. Minimum 2 havonta álmodom ezt. Annyira évekről beszélünk, h emlékszem, h eleinte, mikor még különösebb egészségügyi kockázat nélkül beteljesedhetett volna, emlékszem, csak az variálódott, h rémálom, vagy se. Mióta megöregedtem, mindig együtt jár azzal az érzéssel, h úristen de hát x éves vagyok, ebből már egészséges gyerek nem lesz. Volt, h meg is született (=rémálom). Ma éjjel viszont emlékszem, már tök nagy hasam volt, ráraktam a tenyerem és éreztem, h fordul alatta a gyerek. És felmerült, igen, h ennyire öregen szinte kizárt, h egészséges legyen, de figyeltem a mozgását és azt gondoltam, hát lesz, ami lesz.
*
A másik álmom, ami szintén eszembe jutott, és amit szintén ma éjjel, viszont kóros. Mert azért a DOKK-ról nem szoktam, most riasztónak találom, h megtörtént. Annyi volt, h mindenkinek amúgy fészbuk formán látható lett verse mellett a fényképe. És görgettem lefele, és rájöttem, h én vagyok a legöregebb. Rajtam kívül csak sok-sok fiatal arc. Kitelt hát az időm itt is.
*
Fele királyságom azé, aki emlékszik rám.
*
Árulások.
* | |
| 360. | [tulajdonos]: lomha | 2016-09-20 20:01 | Más ez az ősz. Mint egy lomha állat, amit nem láttunk korábban. Vagyis inkább zavarban van az ember. Mintha a medve mégse medve lenne, mintha lenne ennek vmi más neve, de ha felakasztanak se tudom, hogy hol találkoztam vele. Álmomban, előző életemben, vagy olvastam vhol. De inkább fonákja mindháromnak: olyan otthonosan mozog, mintha régtől ismerném, de az a furcsa érzésem van, h az összes jól ismert vonás mégse az, ami eddig, hanem vmi radikálisan más, ami mintha jobban otthon lenne az ittben és a mostban, mint amit a világról eddig tudni véltem.
*
Összefolyik a jó rosszal. Valószínűtlen jóság a sártengerben, ki hívta ide, hát maga az ördög helyi képviselője. Régebben megörültünk volna, h na lám, ellenségeinkben is ottan szikrája a jónak, mégse reménytelen a világ tehát, résen bé pici fény, de nem, ez most nem az. Azért hívta ide a jót, mert nincs különbség. Akár jöhet az is.
| |
| 359. | [tulajdonos]: közeg | 2016-09-17 12:51 | "Nem vagyunk fölkészülve a valóságra. Az ilyen dolgokat, amiről mesél, a regényektől várjuk, meg a szórakoztatóipari készülékektől. De arra egyáltalán nem számítunk, hogy olyasmivel találkozunk, ami nem illik bele abba, amit a saját valóságunknak nevezünk. Elképesztő a tudatlanságunk arról, hogy mi a saját valóságunk. Bizonyos értelemben öngyilkos tudatlanság ez: ha nem tudja azt, hogy ilyen világban él, az nemcsak az örömtől és nagy pozitív élményektől foszthatja meg az embert, hanem egyszerűen egy készületlen állapotban tartósítja, ahol bármikor megtörténhet vmi, amivel szemben védekezni kell. És fog is védekezni, de ügyetlenül és esélytelenül."
...
"Ezek a beszédek azonban a hétköznapok beszédei. Nézőpontjuk megannyi békaperspektíva. ... Miniatűr portrék egy olyan kultúrából, ahol minden puszta vélemény és a Blikk a véleményvezér, ahol nincsen többé semmilyen mérvadó hírforrás, ahol a szenzáció igazgatja az életet. A vélemények korántsem uniformizáltak, nagyon is különbözhetnek, de mindegyik szigorúan egyenrangú. ... Minden nézőpont sznob, de mindegyik egységesen műveletlen ...Nem társadalomrajz, hanem mentalitáskísérlet." (Bagi Zsolt Krasznahorkai Báró Wnckheim hazatér c. könyvéről)
*
Reggel. Teszek-veszek a házban, angol WC, vízcsap nyit, zár, szemeteszsák összehúz, a gyerekek ajtaja félig nyitva, rálátok a fiamra, félálomban érzékeli mindezt, tudom/érzem. Eszembe jut, mikor én, hajdan a szalmazsákon mamám mellett, ahogy tatám csoszogott reggel a hidegben, míg végül begyújtott, s mikor már jól pattogott, akkor ébredtem fel.
Ez az emlékem ahogy képzelem, mondjuk, a mennyet, nemcsak, mert messze, mint az ég, hanem, mert segít élni. Tűnődöm, vajon harminc év múlva, uyanez lesz-e ez a reggeli motozás a fiamnak, egy tűnt világ, ami nem volt fenntartható, és ő ugyan tőlem a hasznos mindennapi tevékenységeket nem tudja elörökölni, mert nem vágok fát, nem gyújtok be, minden kipárnázva, ahogy 30 év múlva már valószínűleg nem lesz, és ettől megrémülök, h nem adtam át a túléléshez a tudást, de aztán mégis úgy érzem, h de, a lényeget talán mégis, a reggeli motozást, a félig nyitott ajtót álom és ébrenlét közt, azt tovább.
*
Hangok, álnevek. Egy dolog, h nem jövök rá, ki írta a naplót, verset, ha álnéven. Úgy értem, stílusból, mert ha van egyéb kulcs, az nem számítódik ebbe. Azért nem, mert - jövök rá- hasonlítanak. DE hogy én is, másra. Legsajátabb stílusom, ninini, más mondataiban. Nem különbözöm. Mit nevezhetek sajátomnak? Volt itt rövid ideig egy napló, olyan stílusban, gondolatokkal, h ha nem tudom, h nem én írtam, azt kellett volna hinnem, én vagyok a szerzője. Egy dolog, h nem vagyok különleges. De vagyok-e?
| |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 356. | [tulajdonos]: no body | 2016-09-15 16:06 | Truth is, nobody fucking cares about what I write. It's not new, I've been aware of it, of course, just there are some days when I am less tolerant. I can see the number of my excited 'readers' or rather 'clickers-on', they're static as hell. Shall I request people to like my stuff, shall I beg for some more attention? Cos I deserve it. Truth is, I don't. I mean I don't deserve more than the next person. And what for? I don't want any begged-for attention, just some real thing, but that thing is not coming because my own fucking writing can't attract it. So. All else, playing the troll, tantrums any other means to facilitate what has not been born naturally is for fucking what? I'm no better off with appearances.
Truth is, I can't do with what I get. Because it is fucking far off from what I need. And it's not that day when I make peace with the very different, unsatisfactory, fucking else which is available. I won't say I'll leave cos there is nowhere to. And this fucking surrogate is still a counter balance. It's just that today it sort of disgusts me. I mean me in here playing this. | |
| 355. | [tulajdonos]: erény | 2016-09-10 11:35 | "nekik csak a sör kell, meg a munkahely, ahol 40 évet le tudnak húzni, mindenféle változás nélkül, kényelemben. A megvezetési technikák ezt a réteget érintik leginkább, nekik szólnak például a plakátok. Őket látod a közértbe, ők azok "váltanának" munkahelyet, de nem fognak, mert akkor mi lesz, ők azok akik minden kormányt utálnak, de hát kire is szavazzanak, - ők azok, akik gond nélkül elsétálnak a hajléktalan mellett, mert az részeg disznó, ők azok, akik csupán panaszkodnak, de nem tesznek a saját életükért semmit. Ők vannak a rendőrségen, a tűzoltóságon, a kórházakban, mindenhol ott vannak. Amiről megismered őket: Depressziós arc, hangsúlytalan beszéd, ha megkérdezed hogy van, Orbán Viktort vonja felelősségre." (Lévai Sándor kommentje egy vitában)
***
Tóth Csilla: '16
'16
“Amikor kiemeltek a tömegből, te éppen kávét főztél,
mikor kérdőre vontak, te rádiót hallgattál,
mikor kiröhögtek, te kimentél pisilni,
mikor fenyegettek, te a cipődet kötötted,
mikor ordítottak, te a könyvedet olvastad,
mikor némák voltak, te csendben maradtál
mikor megvertek, te az esti imád mondtad,
mikor megzsaroltak, te kiflit ettél vajjal,
mikor féltem, te a csillagokat nézted,
mikor feladtam, te asztalt terítettél,
mikor megírták, te ujjal mutogattál,
mikor elmondtam, felfordult a gyomrod,
mikor reméltem, te kikérted magadnak,
mikor bűnhődtem, azt modtad, igazság,
most mit csinálsz? Az ingedet vasalod?“
***
Jön be derűs arccal és azt mondja: 'Senki nem kap semmilyen kedvezményt!". Most fogom fel először, h amit én fafejűségnek/embertelenségnek/empátiahiánynak látok benne, h pl nem veszi figyelembe, h másnak mi lenne jó, az számára erény.
Aztán meglátom ezt másban is: erénynek azt, amivel másoknak rosszat okoz. Más ez, mint az önigazolás. Vmi reménytelenebb.
***
Tisztességtelen retorikai alakzatok 1.
"Föl lehet hördülni, hogy ..., de ...."
Tapasztalataim szerint etikátlan cselekedetek védelmében alkalmazzák. Tisztességtelen, mivel a 'föl lehet hördülni" után jön az immorális cselekmény immorális voltára rámutató vélemény, ami mindjárt leminősítődik hőzöngéssé. A védhetetlent védőé pedig a józanok fölénye. | |
Olvasói hozzászólások nélkül
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
