NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-12-11 21:10 Összes olvasás: 210254| 371. | [tulajdonos]: ffffffffff | 2016-10-14 16:08 | vmi kibaszottul unlak, szerelem,
a sok igazit, akire épp rátaláltak,
meg aki épp elment
de hiánya úgy megtestesül
hogy a nyakszirtemen a lehelletét
vagy mintegy fotelbe ül
s mozdulatom követi
játszik rajtam, főzök épp,
mint a zongorán, hogy fene tudja,
ki mozdulata emel födőt,
csavarja magosra a láng-
ott-ott szalad, mint a hideg a bőr alatt,
vagy épp rátaláltak, s átírnak minden
tegnapot, hisz mégiscsak, no persze,
csókok csattannak, vagy még nem,
de kilátás esik rájuk, őszintén szólva,
erről tapasztalatom nincs,
de ha már a fotelban horkol
a hiánya, hát gondolom,
az inverze is létezik.
| |
| 370. | [tulajdonos]: utó | 2016-10-11 18:52 | Két órát mentem a szakadó esőben
a városban, ahol ott voltál valahol.
Ilyenkor esztelen remény ébred bennem,
hogy az emlékekkel terhes pontokon,
ha kinyúlok, a saját sorsomig elérek.
De persze csak arra jöttem rá,
hogy nem volt választásom soha.
Hiába fordultam balra, a híd előtt le volt zárva,
és minden feljáró vagy leomlott,
vagy drót választotta le. Így húsz perc
után visszajutottam a kiindulási pontra,
csuromvizesen, mint egy öngyilkosjelölt,
miután minden egyes lehetőségnél
rájöttem, hogy miért nem lehet.
Nem volt esélyünk soha együtt
megmaradni jónak. Kettőnkben
benne volt egy kárhozat.
Vagy hogy nem hagyjuk megtörténni.
| |
| 369. | [tulajdonos]: zár | 2016-10-10 19:15 | vegyél öledbe,
csukd rám az arcod
ölelj létezővé
öleld ki belőlem a halált
rozsdás alkony.
az ég horpadt bádog
messze túl a fénykoron
beázik. rozsdás lé csorog
a szívembe. hézagos jelen
csapzott leveleket forgat
a huzat. a tegnap, a ma
csak hullik nélkülem
| |
| 368. | [tulajdonos]: a nép ajka | 2016-10-08 16:23 | Piacon
- Nézett mostanában tévét, Jóska bátyám?
- A szavazás óta csak azt nézem. Nehéz helyzetben van most a másik oldal. Jól föladta nekik! Erre nem számítottak. Most aztán nézhetnek!
- Hallotta, h a a 60 éven felüli férfiakra új adót vetnek ki?
- ...?
- A lankadót!
| |
| 367. | [tulajdonos]: n | 2016-10-07 21:44 | A történet erősebb. Balga, hogy örülsz, hogy önuralommal, tanulva hibádból, kijavítva csak átírtad a végét. Hozzája biggyesztetted, mert felkeltél a földről, nem sajnáltad ott magad leteperve, hanem hajadnál fogva ki, ki bizony. Reményhalak szállnak, a lég megtelik vmi reményszerű anyaggal, pár pillanatra van nálad is egy elmondható társalgási téma, ami a másiknak, aki hallja, jól fog esni, bólint rá, hogy de jó, látod, mégis.
De nem. A történet ugyanis nem akarja. Mint Oidipus korában, OK, ha nem így, akkor amúgy teljesül. Az a kellemetlen érzésed van, h a sorssal hadakszol éppen, de mivel ez a történet nem rólad szól, hanem arról, akit szeretsz, folytatod.
Boldog ember vagy, csak a fényképeiden döbbensz meg: mifenétől kopott le az arcod, honnan a járomcsontodon az a két sötét folt. Tudod jól, mi fáj. Túl van rajtad. A legfontosabb nem függ tőled. Ennyit arról, h a sorsodat magad. | |
| 366. | [tulajdonos]: kötőmód | 2016-10-05 18:52 | Mostantól csak jót, vagy semmit rólad is.
*
Rozsda, villanások, mintha rácson át
tócsába gyűlt arany,
egy-két pillanat, mikor megcsap
de túl rövid az idő, h fejembe szállna
még látom, ahogy leválik
de hullása már nem figyelmem tárgya
néha bebefutok,
mint zsebben szétnyomódott
virágra, igen
ilyen lenne az ösz
megélve | |
| 365. | [tulajdonos]: ön | 2016-10-03 18:52 | Az van, h utána még a fogam is vacogott.
Percek múlva jöttem rá, h még mindig remeg a kezem.
A láthatatlanságról nem jó beszélni.
Utána se válsz láthatóvá.
Csak az, amit inkább eltitkolnál,
hogy van veled vmi gond.
Kímélő üzemmód: mintha testi hibás,
vagy beteg lennél,
utat nyitnak, hogy sétálgass a folyosón
egyedül, nem szól hozzád senki.
Van, aki mégis szívére veszi.
Búcsúzáskor biztosít, hogy látszol.
Aztán megkérdezi a lapon levő névről,
nem tudod-e, ki lehet. Te vagy az.
Egy kép rólad a több százból.
Nem tartalmaz a szerkesztett változat.
Ilyesmi. Ezért nem érdekel az önismeret, tudod.
Hogy találkozzak önmagammal. Kösz, kihagyom.
Létkérdés, mennyire vagyok önfeledt. | |
| 364. | [tulajdonos]: sömmi | 2016-09-26 17:53 | Szal ezzel az erővel tényleg írhatok inkább a blogomba, amit szó szerint 0 ember olvas. Verset mostanában nem fogok, meglepődnék, itt rá az igény zérus (másutt is). Magvas vagy magvatlan gondolataimra dettó. Tudom, h volt , aki volt olyan kedves és méltatott figyelemre. Köszi, még egyszer, tényleg.
Nem bírom. Itt se. Újabban olvasni se. (Utóbbi nem teljesen világos, miért, majd.) Különben nálam lehetne a világ igaza, azt se venné észre senki. De nincs, dehogy. Amit írok,abban elenyésző, amit leírni érdemes. Nagy része puszta figyelemrablás.
Nincs miért. Az igaz, h eddig se volt. Csak általában jobban bírom. Vagy ha hiszti, nevezzük ennek, akkor jobban nem bírom, h elszakítottam magam.
Most megy. A stabil semmitől, üres, nem visszanéző tükörtől csupán (ez is milyen szó már).
Amúgy is lennék inkább amennyit csak lehet offline. Szívja a net a vérem, oszt még nem is jóízűen. Elemészt a semmi. A nincsen.
Nem búcsú, isten őrizzen. Rám ne égjen még egyszer a szégyen ugyanaz. Lepattogzom, mint zománc, rosszul kezelt felületről, az életből kifele az ember ahogy fogy, úgy vhogy.
Különben írtam a semminek hosszan máskor is. Évekig nem olvasta senki. Volt abban vmi igazabb. Másra úgyse tartozik a nagy rész, csak rám, meg, akit nem mondok ki. A közérdekű meg úgyis elvész észrevétlen. Lecserélem csöndre a várakozást. Időt nyerni, hátha kedvezne a lapjárás.
És önmagát meghazudtoló ez az egész bejegyzés, ajja, tudom. Mindegy.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 363. | nélküled: sánt | [tulajdonos]: azt | 2016-09-25 09:31 | Ottala sánta, h a "te" a az énben gondolkodó többség, a "mi" meg kisebbség, mert a 'te' ellenség nélkül nem gondolkozik 'mi'-ben, pedig ellenséggel az még mindig ugyanaz. Sok ego vicsorít a másra, amit tesz még mindig csak az ellenség ellen (magáért). Az nem 'mi', annak tűnhet, de elég önmagára hagyni és felszámolja magát.
*
Van itt 1 kulcsszó: felelősség. | |
| 362. | [tulajdonos]: azt | 2016-09-25 08:42 | mikor elárulsz
azt hiszed, rólam szól
azt hiszed, te csak
nem
látod értelmét.
Milyen igazad is van ez utóbbiban.
**
mikor te csak
akkor te engem
passzivitásod tárgyas
te csak a többieket
hiába gondolkozol magadban
itt mi vagyunk
jól vagy rosszul
tőled is
***
elárulsz
nem cselekedettel
nem szóval
nem szeretettel
nem gyűlölettel
úgy teszel, mintha
lennél nélkülünk
****
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
