NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-07-02 12:18 Összes olvasás: 196312| 635. | [tulajdonos]: Beszélgetéseink kultúrája | 2018-04-02 19:36 | Fóti Péter blogjából idézem:
"A beszélgetésekben, ha előre nem szögezünk le más elveket, ez szokott történni: Mindenki elsősorban magára figyel, és nem hallgat a másikra. Az ilyen beszélgetések kimondatlan szabályai a következők:
Nem kell udvariasnak lenni a másikkal.
Félbe lehet szakítani a másikat.
Ezekben a beszélgetésekben gyakran van valaki, aki a témát meghatározza, akire mindenki a szemét függeszti, és akinek a véleményére a többiek reagálnak. Gyakran előfordul, hogy valakinek van ugyan véleménye, de nem jut szóhoz, mert a beszélgetést a többi ember dominálja. A beszélgetés egy harchoz hasonlít, amelyben mindenki igyekszik megragadni a szót. Ha ezt nem teszi, akkor nincs esélye arra, hogy szót kapjon. Verseny folyik, a résztvevők gyakran egymás szavába vágnak, ha a beszelő éppen levegőt vesz.
Egy ilyen beszélgetés során gyakran nem kapunk újabb információt a témához. Gyakran nem halljuk meg azt, amit a másik fél egyáltalán mondani akar. Ez a fajta beszélgetés a harc metaforája szerint zajlik. A győztes győzni akar, és nem érdeklik a vesztes nézetei. A többiek nézeteit mindenki mintegy fenyegetést éli meg. Mintha a másik érvei fegyverek lennének. Az agyunkban az ilyen beszélgetések folyamán más hormonok képződnek, mint egy békés beszélgetés folyamán. Még olyan emberek is könnyen belesodródnak ilyen beszélgetésekbe, akik tudnak más módon is beszélgetni.
Az efféle beszélgetésben gyakran előfordul, hogy a beszélgetés nem egyetlen tárgy körül forog, hanem a témák ugrálnak. Egyik kérdés se lesz alaposan megbeszélve, de a beszélgetés átfolyik a következő témára, és így tovább és így tovább.
Kevés ember beszél sokat. Sokan pedig hallgatnak. Holott egy beszélgetést jó esetben azért hozunk létre, hogy ott mindenki részt vehessen. Miért tesszük ezt? Mert fontos, hogy minden ember véleményét megismerjük. Minden embernek fontos, hogy meghallgassák. A résztvevők gyakran a szemben ülő mondandójára reagálnak, és fogalmuk sincs, hogy mit gondol az, aki mellettük ül.
Mindezek miatt az ilyen „reaktív” beszélgetések inkább csökkentik a benne résztvevők energiáját, mintsem, hogy fokoznák." | |
| 634. | [tulajdonos]: :) | 2018-03-28 16:30 | Ma harmadikban mind a 12 kisfiú meglocsolt, s mikor sajnáltam, hogy én viszont nem készültem és nem hoztam nekik csokitojást, azt mondták, nem baj, majd adnak ők nekem. És tényleg az asztalomra került 7 pici csokitojás meg még egy kicsi nyuszi is. Óra végén még az egyik kislány is odaszaladt, hogy hadd adjon nekem ő is egy tojást. Timike, biztos, h nem szeretnéd ezt te megenni inkább? Biztos, nyomja a kezembe rém boldogan.
Hát ilyen élményeim se voltak eddig soha. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 632. | [tulajdonos]: for the record | 2018-03-23 15:09 | Belezokog a telefonba: Nagyon boldog születésnapot utólag is!. Alig tudja befejezni, a végén kitör belőle a sírás. Gondolom, nem ettől hatódtál meg ennyire. Sikerült kicsit megnevettetnem. Akkor mitől? Bandi most hozott el a körzeti orvostól, pánikrohamom van.
Október 3-a óta nem hívott fel. De azért ugye tudom, h ő engem nagyon-nagyon szeret. Nem tudok mit mondani. Vmi olyasmit azért mégis, h biztos vannak kint a nagyvilágban ilyen rólam szóló szeretetek, csak az a baj, h ezekből semmi nem ér el hozzám. Egyedül vagyok, no, még jó, h szültem 3 gyereket, akiktől megkapom a szeretetadagomat. Meg, jut eszembe, naponta, megölelget a fél alsó tagozat. Életemben még ennyi ölelést egy féléven belül. Hát ő nem szült gyereket (de, csak ő most költözött össze a barátnőjével) és egyedül van ebben a nagy lakásban. Itt megint erősebben zokog. És így tovább.
Nem tudom, mit tehetnék. A fiam biztos ki nem ejtené száján, h szeret, de ha felhív, akkor szeretve vagyok. Itt meg tehetetlennek érzem magam. Olyan, mint a Commedia del'art, újabb karakter nem kerül be, vagy segítő vagyok, vagy gonosz. Ő meg áldozat. Életvitelszerűen.
...
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 629. | [tulajdonos]: papírforma | 2018-03-22 19:43 | | Ma van a születésnapom. Ismét fényesen alakult, ha onnan nézem, h mennyi szeretetet éreztettek velem a papír szerinti szeretteim. | |
| 628. | [tulajdonos]: törmelék | 2018-03-09 06:25 | A mellettünk lévő telken, ahol kiskecskék ugráltak valaha egy keretétől fosztott ajtón, új ház épül pár hónapja. Szól a rádió munka közben. Csupa mai sláger. De mikor tegnap jövök haza azt hallom, hogy 'Ájj, csiki, csiki...'. Palya Bea. Elindul a szám mosolyra, de még nem ér el odáig, mikor az egyik munkás határozott mozdulattal lecsavarja a rádiót. 'Nekem ne csikizz itt' Mindennemű kultúrát kivet a nép egészséges immunrendszere.
**
8. osztályos lányomék elkezdték Radnótit. Időmértékes verselés, hexameter. Az utóbbiról azt mondja a tanár úr, akit tavaly ki is tüntettek, helyben meg zseniként van számon tartva: "És ezt is elvennék tőlünk a migránsok."
** | |
| 627. | [tulajdonos]: 1 jó+ 1 rossz hír | 2018-02-25 19:20 | | Nincs mit veszíteni. Igaz, nyerni se. | |
| 626. | [tulajdonos]: képlet | 2018-02-25 18:27 | a sok belehalás után
arra jöttem rá
már egy ideje, hogy
szégyen, nem szégyen
én nem is szerettelek
tudod, persze, dehogy,
minden társalgásunk képzelt
most épp szívességből
5 évvel ezelőtti fotók
közt kellett keresnem
ki se nagyítottalak
annyira nyilvánvaló
hogy közöm semmi
annyira nem érdekel
de ez azt hiszem
valamennyi szerelmemről elmondható
nagyon tudtam volna szeretni,
ennyi tény, igen, mint az a Bovary spiné,
szar ügy, tényleg,
hogy ennyi lett belőle.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
