| | 
NAPLÓK: mixLegutóbbi olvasó: 2025-10-31 11:37 Összes olvasás: 160090 | 473. | [tulajdonos]: ... | 2018-10-30 08:39 |  | A rövid felértékelődik De nem mindenkinek való
 Egyéniségünk foglyaként
 Ami miránk nem szabható
 Ne öltsük fel. Ha szűk ha bő
 Ha rózsás pöttyös mell alatt
 Húzódik a szabásvonal
 Áldozzunk rá és másikat
 Keressünk sürgősen magunknak
 Mindegy szekrény ládafia
 Ahonnan végül kikerül --
 TUDD, mi jó neked, Hermina
 
 |  |  | 
 | 472. | [tulajdonos]: ... | 2018-10-28 20:14 |  | Bocsánat most nem dokkoltam Mert az agyamat blokkoltam
 |  |  | 
 | 471. | [tulajdonos]: :) | 2018-10-22 14:51 |  | Boszorkány lettem azt hiszem Mégis tied marad szivem
 |  |  | 
 | 470. | [tulajdonos]: jav. 468 | 2018-10-19 11:24 |  | Vicces ahogy utálják egymást Ahelyett hogy mondanák: haggy most
 |  |  | 
 | 469. | [tulajdonos]: jav. 468 | 2018-10-19 11:19 |  | Olyan vicces hogy utálják egymást Ahelyett hogy mondanák: haggy most
 |  |  | 
 | 468. | [tulajdonos]: ... | 2018-10-19 11:17 |  | Olyan vicces ahogy utálják egymást Ahelyett hogy mondanák: haggy most
 |  |  | 
 | 467. | [tulajdonos]: Bakos Fanninak | 2018-10-16 23:06 |  | csak és kizárólag a téma hasonlósága miatt, és lehet, hogy még ez sincs kész. :) 
 Emily Dickinson
 Halál volt? Hiszen felálltam
 
 Halál volt? – hiszen felálltam
 S a holtak fekszenek
 Éj volt? – a déli harangok
 Nyújtottak nyelveket
 
 Fagy volt? az én húsomban
 Sirokkó melege
 Tűz volt? márvány lábaimon
 A szentély hidege
 
 Vagy mindez együtt. Alakok,
 Akik jöttek felém,
 Várták a temetésüket,
 S köztük volt az enyém –
 
 Kimetszették, berámázták,
 – Az ám – az életem
 Kulcs kellett a lélegzéshez
 S éjfélkor mintha nem
 
 Ütött volna egy óra sem
 S csak Űr körös-körül
 Reggel fagyott, nem érezte
 Szívverését a Föld,
 
 S a hideg káosz – borzalom –
 Nem volt semmi esély,
 Se Földről biztató jelek –
 Csak kétségbeesés
 
 Fordította Fűri Mária
 
 It was not Death, for I stood up,
 And all the Dead, lie down–
 It was not Night, for all the Bells
 Put out their Tongues, for Noon.
 
 It was not Frost, for on my Flesh
 I felt Siroccos–crawl–
 Nor Fire–for just my Marble feet
 Could keep a Chancel, cool–
 
 And yet, it tasted, like them all,
 The Figures I have seen
 Set orderly, for Burial,
 Reminded me, of mine–
 
 As if my life were shaven,
 And fitted to a frame,
 And could not breathe without a key,
 And ‘twas like Midnight, some–
 
 When everything that ticked–has stopped–
 And Space stares all around–
 Or Grisly frosts–first Autumn morns,
 Repeal the Beating Ground–
 
 But, most, like Chaos–Stopless–cool–
 Without a Chance, or Spar–
 Or even a Report of Land–
 To justify–Despair
 
 
 It was not Death, for I stood up (510) by Emily Dickinson - Famous poems, famous poets. - All Poetry
 https://allpoetry.com/poem/13587479-It-was-not-Death–for-I-stood-up–510–by-Emily-Dickinson
 |  |  | 
 | 466. | [tulajdonos]: E.D. és a központozás | 2018-10-15 22:01 |  | Emily Dickinson Most állt meg
 
 Most állt meg --
 Nem a kakukkos --
 A mester bábuja
 Nem tud úgy meghajolni
 Ahogy ez itt fityeg --
 
 Rettegés lepte meg
 Kíntól görbedtek a számok
 S rángtak az óramutatók --
 A déli takarásig
 
 Doktorért futni minek --
 A Fagy Órája ez --
 A Boltos követel még --
 A Hűlt már nem neszez
 
 Biccent az aranyló páros
 S a tik-tak mutató
 A hosszú versenyt ki nyerte?
 Az óralap --
 Vagy ő?
 
 Fordította: Fűri Mária
 
 A Clock stopped
 
 A Clock stopped --
 Not the Mantel's --
 Geneva's farthest skill
 Can't put the puppet bowing
 That just now dangled still --
 
 An awe came on the Trinket!
 The Figures hunched -- with pain --
 Then quivered out of Decimals --
 Into Degreeless noon -
 
 It will not stir for Doctors --
 This Pendulum of snow --
 The Shopman importunes it --
 While cool - concernless No
 
 Nods from the Gilded pointers --
 Nods from Seconds slim --
 Decades of Arrogance between
 The Dial life --
 And Him.
 
 A Clock stopped -- by Emily Dickinson -- Famous poems, famous poets. -- All Poetry
 https://allpoetry.com/poem/13630758-A-Clock-stopped---by-Emily-Dickinson
 
 https://tollmix.blogspot.com/2018/10/emily-dickinson-most-allt-meg.html?m=1
 |  |  | 
 Olvasói hozzászólások nélkül| 465. | [tulajdonos]: furim | 2018-10-12 22:41 |  | Megtartotta dalait – hiszen helyet Alig foglaltak
 Rálelni öröm volt; a füzeteket
 Az idő megviselte – némelyek
 A nyári napon felejtve megfakultak,
 Vagy váza nyomát őrzik, esetleg
 A lánya színezte ki, mindenesetre
 Úgy tűnik, arra vártak: Mást keresve,
 
 Özvegységében megtalálja őket.
 És csak állt ott,
 Bátortalan akkordokat követőn
 Az áradó, őszinte dalt felidézve,
 S hiánytalan a fiatalságot
 (Kibomló fa, tavaszt ígérve)
 A letűnt idő újra megjelent
 – Mint mikor először játszotta el,
 
 Úgy szállt a dal, betöltött
 Mindent – megmutatva
 A kezdet ragyogó fényeiből
 Valamit, ami akkor sokat ígért,
 Szerelmet, dicsőséget sugallva,
 Megoldást kínálva, reményt;
 És sírt, míg szép rendben visszarakta őket
 Csak sejtve, megoldás nem volt, és sosem lesz.
 
 http://www.napkut.hu/naput_2007/2007_06/093.htm
 
 Életem tizedik fordítása (kb.). Akkoriban szabadon letölthető volt, és néhányat lefordítottam.
 Igyekeztem olyan központozással, mint P. L., aki minden sort nagybetűvel kezd, és kiteszi az írásjeleket. Lehetett volna még jobban igyekezni, de nagyjából…  :)
 
 Itt egy eredeti:
 https://allpoetry.com/Love-Songs-In-Age
 |  |  | 
 | 464. | furim: re | weinberger: központ | 2018-10-10 13:23 |  | Köszönöm, Miklós, hogy elmondtad a véleményed. Nekem is vannak olyan verseim, amelyet a te leírásodnak megfelelően központoztam. Pl. szabadversnél nem is ritkán. :)
 |  |  | 
 Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
 Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
 
 
 | 
 |