| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| Prózák | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2026-08-16 16:33 Összes olvasás: 516325| 7161. | [tulajdonos]: helyzet | 2024-04-02 23:02 | | Még egy szavazatra várunk, így valószínű, csak holnap lesz eredmény. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 7159. | argumentum: szavazat | 2024-04-02 19:16 | | Az 5. számú Két madaras limerick című versre szavazok. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 7157. | [tulajdonos]: helyesbítés | 2024-04-02 15:43 | Egy módosításra hívnám fel a figyelmet! A 2-es számú vers helyesen tördelve a következő:
2. pokoli éjszaka
ragyogna az ég a milliónyi
csillagtól ha nem takarnák
sötét fellegek fekete lepedő
a szemfödél patyolat tán
sohasem lesz
törékeny az éjjel marokba zárt
csend mi jut csak pillanatnyi
egy kórótestű asszony araszol
a fal mellett körülötte szikraeső
hull
bagolyhangú gránát sikít
tompán puffan a test
vörös sávban meghasad a
hajnal
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 7156. | Edit: voks | 2024-04-02 14:57 | | 1-es 1 pont | |
| 7155. | [tulajdonos]: szavazásra | 2024-04-02 13:54 | Kedves Játékosok, hat vers érkezett és két jó megfejtés. Szavazzatok!
1.
kvantumelmélet
hajnal többet nem ragyog
kioltottuk a napot
tompa fénye úgyis ölne
csúszunk mászunk mindörökre
alávaló járatokba
bújunk leviathan gyomra
emészti törékeny testünk
szétköpködi kóró lelkünk
puffanva hullanak a lelkek
talán új téridőt nyernek
távol esve mozgolódnak
kvantum-összefonódottak
2.
pokoli éjszaka
ragyogna az ég a milliónyi csillagtól ha nem takarnák
sötét fellegek fekete lepedő
a szemfödél patyolat tán sohasem lesz
törékeny az éjjel marokba zárt csend mi jut csak pillanatnyi
egy kórótestű asszony araszol a fal mellett körülötte szikraeső hull
bagolyhangú gránát sikít
tompán puffan a test
vörös sávban meghasad a hajnal
3.
Húsvét
Csak én tudom, hogy meghalok,
szamaram vígan andalog,
ragyogó, lelkes nép fogad,
hihetnéd ez majd nem lohad.
Törékeny hajnal csókot ad,
indul már Hozzád egy-fiad,
főpapunk félti istenét,
Róma csak mossa két kezét.
Eltagad leghűbb hívem is,
jutalmam korbács, száz tövis,
üvölt a nép, hogy Barabás,
hulltom egy tompa puffanás.
Koronám kóró, sebemet
kendővel törli szeretet,
keresztem némán hordozom,
gyilkosom tettét oldozom.
Tudom, hogy itt most meghalok,
sarjadnak számból angyalok,
ne kelljen bűntől félnetek,
hullatom vérem értetek.
4.
A kóró virága
Törékeny még a hajnal,
a láthatáron épp csak felragyog.
Suta árnyak hullnak
tompa puffanással a konok
ébredés homályos bugyraiba.
Csak egy száraz kóró marad
állva, a kelő napra mered.
Olyan nagyon szeretne
virágozni még.
5.
Két madaras limerick
1. Gólya
Volt egy lány, felvették Pestre,
ragyogva ment bálba este.
Hajnalra e gólya
törékeny egója,
daraként hullott a testbe.
2. Pityerke
Volt egy lány, lélekben csóró,
tüskés volt, akár egy kóró.
Rászállt egy pityerke,
"Ringass már!"- pityegte,
s lepuffant tompán a golyhó.
6.
picit nagyon
az idő törékeny
a hajnal ragyog
tompa ma az agyam
száraz kóró vagyok
puffanva hull alá
már csak halkan gagyog
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 7154. | Simf: Játék | [tulajdonos]: Szavak | 2024-04-01 22:47 | Simf
Húsvét
Csak én tudom, hogy meghalok,
szamaram vígan andalog,
ragyogó, lelkes nép fogad,
hihetnéd ez majd nem lohad.
Törékeny hajnal csókot ad,
indul már Hozzád egy-fiad,
főpapunk félti istenét,
Róma csak mossa két kezét.
Eltagad leghűbb hívem is,
jutalmam korbács, száz tövis,
üvölt a nép, hogy Barabás,
hulltom egy tompa puffanás.
Koronám kóró, sebemet
kendővel törli szeretet,
keresztem némán hordozom,
gyilkosom tettét oldozom.
Tudom, hogy itt most meghalok,
sarjadnak számból angyalok,
ne kelljen bűntől félnetek,
hullatom vérem értetek.
A szavak eredete: József Attila, Mióta elmentél
| |
| 7153. | [tulajdonos]: Helyzet | 2024-04-01 12:51 | | Kedves Barátaim! Öt versünk van és egy helyes megfejtés. Holnap estig várjunk még, hátha érkezik újabb vers. /Kati | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 7152. | Edit: vers | 2024-04-01 12:14 | Ötvös Németh Edit
pokoli éjszaka
ragyogna az ég a milliónyi csillagtól ha nem takarnák
sötét fellegek fekete lepedő
a szemfödél patyolat tán sohasem lesz
törékeny az éjjel marokba zárt csend mi jut csak pillanatnyi
egy kórótestű asszony araszol a fal mellett körülötte szikraeső hull
bagolyhangú gránát sikít
tompán puffan a test
vörös sávban meghasad a hajnal
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
