DOKK

Hetedíziglen bloggernek 8 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2025-07-15 02:55 Összes olvasás: 377750

Korábbi hozzászólások:

705.	Szilasi Katalin: szavazás	2019-09-30 18:37
Szilasi Katalin 5.

Olvasói hozzászólások nélkül

704.	Francesco de Orellan: Savazat	2019-09-30 18:05
Francesco de Orellana: 1-re szavazok

703.	[tulajdonos]: szavazás	2019-09-30 18:00
Hiába vártam újabbra... Egy szerző kívánságára - a második versét bocsájtom most - a többi remekművel - elolvasásra. Köszönöm mindenkinek, aki játszott. Meg azoknak akik még mindig gyerekek. Kérem mostantól véresen komolyan szavazzatok! Csók: Anna 1. Elveszés Őszülő játszóterek. Elgurult labdák. Pöttyek. Vagy pöttyök? Mindegy. A lényeg: mindig mindenütt csak az elveszés. Abban, ami bújócskának indul. 2. Játszani is ... Verset írni nem nehéz, kell az ész és kell a kéz. Kell még szó, mi inspirál, hipp-hopp, máris készen áll. Legjobb, hogy ha hét a szó, szájon át is adható. Játszótérré lőn a Dokk, minden pajtás maradokk. Labdaházi esküvés, nem lehet több elveszés. Néhány gyógyszer elgurult, higgyük együtt: múlt a múlt, lényeget csak szíved lát, várunk minden pasztillát. Mindegy, ifjú, őszülő, jöjjön minden szószülő, varázsolni döbbenet katicára pöttyeket. 3. Pöttyös A lényeg, hogy elgurult a labda. A pöttyök magukra maradva féltek, hogy a játszótér őszülő őre majd morog: "Az elveszés ténye fennforog." Őket meg lezavarja hintáról, sergőről, "ki a homokozóból!" az őszi avarba. 4. kis esti bölcs nézd elgurulnak az őszök s a tavasz is visz valahová a nyarakat pánikbetegen és télre mint a szűz hó megint karácsony pedig addigra megőszült a nyár virágzanak az anyáknapi orgonák mennek az évek és rohadt jó lenne egy patakparton nem lenni egyszer és pöttyös labdaként előkerülni a játszótér fái bokrai alatt mint aki elveszett egy labda a sápadt pöttyeivel mint aki megtalálja az elveszésben pöttyei célját és lényegét 5. elmúlt szerettem a játszóterek furcsa zsibbadt világát ráérős végeláthatatlan napok széttaposott homokvárait ott kezdtek őszülni perceim a labdák pöttyeivel észrevétlen elgurultak ezzel arányosan megerősödött bennem a lényeg ezek nem voltak elvesztegetett évek 6. Aranyló reggel várom a hajnalt az égen ahogy suttognak a lombok s pöttyek halványodnak el elgurult valóság csillagain újra szűrődik a lényeg a zord, megöszülő éj összeszedi amit vinnie kell, s hagyom, hogy kisfiam labdaként forgassa fejem, játszótérnek használja a hasam, hogy az elveszés küszöbén egymás szempárját találjuk meg ma is, és újra meg újra minden aranyló reggelen ........................................... .............................................. ..pöttyek............................. elgurult............................... ........................a lényeg ..........megőszülő....................... ................................................... ..........labdaként........................... játszótérnek............................. ........elveszés................... ............................................ ...............aranyló reggelen 7. kellene egy kis vitamin a gyógyszerem elgurult már megint a pöttyek is elkopnak túl hamar egy őszülő fej még visszatekint egy zöld kutya szép nagy gödröt kapar új a játszótér én régi vagyok a labda pattog nem ez a lényeg az elveszés esélyei nagyok

702.	[tulajdonos]: már hat	2019-09-28 23:13
Kedves Költőtársak! Már hat vers érkezett. Örülnék, ha jönnének többen is. Nem csak örülnék, kurjongatnék örömömben. Még van idő. Ma negyed tizenegyre értem haza. Holnap este jelentkezem. Remélhetőleg meglepetés-üzenetek várnak. Jó éjt mindenkinek! Fáradt Anna

701.	[tulajdonos]: szavak	2019-09-27 22:13
Minden felesleges hókuszpókusz nélkül: pöttyek, játszótér, lényeg, labda, őszülő, elgurult, elveszés Ez a gondalatébresztésem mára, és a következő napokra. Szeretetteljes üdvözlettel: Anna

Olvasói hozzászólások nélkül

700.	Busznyák Imre - pig: új játékvezető	[tulajdonos]: eredményhirdetés	2019-09-27 21:11
A naplóvezető mostantól Kiss Anna Mária.

Olvasói hozzászólások nélkül

699.	Kiss Anna Mária: Köszönöm	2019-09-27 20:27
Edit, Imre, s ti többiek! A leghamarább hétfőn tudnánk zárni. Kérem kedves Busznyák Imrénket, varázsoljon át boldog blogtulajdonossá. Csók: Anna

698.	[tulajdonos]: eredményhirdetés	2019-09-27 19:37
Eredményhirdetés Mindenki szavazott aki verset írt. Oláh Imre választott szavaiból történt A nyertes Kiss Anna Mária. Szeretettel gratulálok neki! Köszönöm a játékot minden résztvevőnek! 1. Oláh Imre: Család ezek egyszerű szavak: apa, anya, gyermek mégis bennük áll a világ gondolhatnád egy versben nem is ünnepelnek pedig mindenünk a család segítő kezet nyújt ráncos kacsón benne látkép a remény elkísért úton temetetlen áll mint hegyen kápolna réten virág kabáton gomb küszöbön út bűnben esély 2. Francesco de Orellana belepte a por a gyermek végül beállt a sorba apa most már büszke lehetne rá ha anya el nem zavarta volna réges-rég a világ köszöni szépen megvan jól mutat rajta a festett látkép egy valami hiányzik azonban a remény mindig minden ugyanaz folyton körbe jár az óra ketyeg az idő lassan telik "a Kacsó(h) Pongrác utca következik" Kiss Anna Mária 3. Vajdics Anikó: Gyere, Anya, add a kacsódat Igen, Anya, tudom, hogy sokat szenvedtél. Tőlünk, Apától, a sógornőidtől, az orvosoktól, a politikusoktól, a szomszédoktól, az egész kurva, kibaszott világtól, de a leginkább önmagadtól. Egyszer majd mindenkinek szépen megbocsátasz, mert mindenki szépen bocsánatot kér tőled. Te is, önmagadtól. Vagy nem? Később majd nyugodtan beszélhetünk erről is, nem bánom, a gyermeked vagyok, a legkevesebb, amit érted tehetek, hogy szóba állok veled, de most fontosabb dolgunk van. Nézd ezt a falat. Mióta van itt? Már nem emlékszel. Mindegy, ki építette, miért kezdte el, s honnan volt olyan sok téglája, a habarcsról nem is beszélve, a lényeg az, hogy felépült, és azóta mi innen nem látunk ki. Se te, se én. Be vagyunk bezárva, Anya! Téged ez nem zavar? Engem igen. Néha elképzelem, hogy a téglák közt, a habarcsban találok egy rést, és ahogy kikukucskálok rajta, megjelenik előttem a város látképe középen a templomtoronnyal, a háttérben a hegyekkel, látom, ahogy megy le a Nap, jön fel a Hold, kigyúlnak az első csillagok, de hirtelen összemaszatolódik a látvány, mert a képzelet az csak képzelet, Anya, és nekünk fogalmunk sincs, mi zajlik valójában odakint! De ma, takarítás közben, ha hiszed, ha nem, találtam valamit az ágy alatt, amin hónapok óta fekszel. Egy létrát. Nem tudom, ki rakta oda, vagy, hogy odarakta-e valaki egyáltalán, talán ott volt mindig is, csak mi nem vettük észre, de, Anya, képzeld, én arra gondoltam, hogy, ha már így előkerült ez a létra, mit szólnál, ha most odatámasztanánk a falhoz, felmásznánk a tetejére, és kinéznénk róla a nagyvilágra? Tudom, tudom, hogy neked az ilyesmi már nem megy olyan egyszerűen, hogy mindened fáj, és hogy más azt el sem tudja képzelni, milyen nyomorúságos dolog a szenvedés, de, ha megígérném, hogy vigyázok rád? Ha fognám a kezed, amíg fellépkedsz, és támasztanám a derekad, ha már fent vagy? Olyan jó lenne, Anya! Úgy utálom már, hogy a Remény számunkra csak egy üres szó. Na, gyere, Anya, ne kéresd magad, add a kacsódat! Simf 4. Szilasi Katalin Idill Anya. Anya meg apa. Anya meg apa meg gyerek. Fotók. Család a falon. Nincs látkép, messze a nagyvilág. Egy kacsónyi a remény. Francesco 5. Simf Talán, ha újra Aludj csak drága gyermek, aludj. Addig anya, és apa dolgozik. Tudod, anya nem kíméli kis kacsóját, nappal a pénztárgépet püföli, este pedig mos, főz, vasal, takarít, az ágyban is tudja a dolgát. Apa is álló nap hordja a cementes zsákokat, este pedig, megváltja a világot. Sosem adhatjuk fel a reményt, hogy egyszer más látképre ébredünk. Te meg csak aludj, drága gyermek. Várjuk az eljöveteledet. Oláh I 6. Ötvös Németh Edit káoszos reménytelen kaszkadőrök próbálják a világot jobbá tenni elviselni falu végén csúf álmok szemétdombján keresgélve lyukas kancsót találok gyönge kacsó kézbe veszi alkoholból kortyolna de az edény régen üres gazdája a pokolban apa nyakán súlyos kolonc eltartó és kábult agy papír nincsen gyűrűtlen ujj minden másnap rámutat főbe lőjem felnyársaljam gerinc mellett kitömjem gyermek miatt tűr a férfi út közepén dühösen hányan vannak ily helyzetben krokodil a számvevő látképrajzát működtető elektromos habverő áram nélkül semmit sem ér anyacsavar tekerő műkörömre építhető ragadozó törzsvevő 7. Kiss Anna Mária a szegény kisgyermek panaszai apa mindig játszott velem ha bebaszott a világvége lehet ilyen de anyának ez nem vicces mert olyankor sír és rimánkodik neki ne mondja a gyerekek előtt hogy takarodjon ez az egy reménye van alig hiszi már hogy dologtól megcsúnyult kezét valaha valaki kacsónak mondaná de anya is gyermek és apának is reménytelen látképei vannak arról tényről hogy a világ semmilyen Vajdics A. Szilasi K. Ötvös. EXTRA: Vajdics Anikó: Hejjehujja (álnemzethy/álnépiesh) De kicsi lett a nagyvilág! Mégis akad, ki nekivág: csupa ötlet- s hormonszegény, reményfüggő álszökevény. Hejjehujja, haj! Apját, anyját itthon hagyja? Gyermek volt, most sátán fattya? Nem láthatják, csak a szkájpon? Nem vághatják többé szájon? Hejjehujja, haj! Nézd csak, mama, ez egy látkép, úgy mondják itt: icc ö lendszkép. És most báj, báj, kisszi, kisszi, a kacsódra egy nagy pusszi. Hejjehujja, haj!

Olvasói hozzászólások nélkül

697.	Oláh Imre: Hiányzik a játék	2019-09-27 17:48
Tényleg jó dolog ez a Hetedíziglen! Az a helyzet, hogy már hiányoznak az új szavak, amiből írni lehetne... Ez a "családos szócsokor" most jól mutatja, hogyan is látjuk, vagy milyen tapasztalataink vannak a családról. Nagyon jó olvasni ezeket az írásokat!!! Köszönöm ezt a "tanulmány költészetet"! Minden jót! Imre

Olvasói hozzászólások nélkül

696.	Simf: Szavazás	[tulajdonos]: új szavazás	2019-09-26 23:08
Simf: 3.

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!