NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2025-11-04 17:55 Összes olvasás: 413869| 6307. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: játék | 2023-03-14 08:55 | Érkezett egy helyesbítés (még nem szavazott mindenki):
Az 1-es pályamű helyesen:
1. Az őrző sorsa
Tölgyfák alatt nyugszik a tábor,
fölöttük fénylik vakon a Hold.
A táborlakók álmát vigyázza
a tűz őre, minden csendes, kihalt.
Papírt vesz kezébe, verset ízlelget.
Költőnek készül, sorsa ez, tán az is lesz majd.
A szegény, fejére koszorút képzelg,
s ha nem vigyáz, a végén még kihajt. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 6304. | Zúzmara: kiegészítés | 2023-03-13 23:45 | Kedves Simf! Most vettem észre, hogy a sors szó kimaradt.
Tölgyfák alatt nyugszik a tábor,
fölöttük fénylik vakon a Hold.
A táborlakók álmát vigyázza
a tűz őre, minden csendes, kihalt.
Papírt vesz kezébe, verset ízlelget.
Költőnek készül, sorsa ez, tán az is lesz majd.
A szegény, fejére koszorút képzelg,
s ha nem vigyáz, a végén még kihajt. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6302. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: játék | 2023-03-13 22:42 | Kedves Játékosok!
Hozom a termést, íme:
(emlékeztetőül a szavak: tölgy, álom, vak, papír, sors, tábor, fénylik)
Várom a szavazatokat.
A szavak eredetére is lehet még megoldást adni!
1.
Az őrző sorsa
Tölgyfák alatt nyugszik a tábor,
fölöttük fénylik vakon a Hold.
A táborlakók álmát vigyázza
a tűz őre, minden csendes, kihalt.
Papírt vesz kezébe, verset ízlelget.
Költőnek készül, s tán az is lesz majd.
A szegény, fejére koszorút képzelg,
s ha nem vigyáz, a végén még kihajt.
2.
erdő szélén
a vén tölgy körül
vak turisták táncoltak
a tisztás szélén
három ravaszdi várakozott
arra mikor bontanak tábort
a világtalanok
a sors nekik látást adott
a sérült természetjáróknak
ez álom maradt
a rókák meg sem moccantak
megbűvölte őket a
fénylő csomagolópapír
csillogása
3.
Hírnökök
Szép szabadítóm, s gúzsbakötőm vagy nappali álom.
Fénylik a rét, hol táborozom, s övig ér a selyemfű,
jobbra a hegyre az út olyan ismert, kiskorom óta
járom az ösvényt, langy tölgy, hűvösödő lila bükkök,
s fent a tetőn könyvben sose látott, rongyra, papírra
nem festett gyönyörűszép, ritka virágok. Enyémek.
Két egyforma közöttük nincsen, nyílni se szoktak
mert sose zárnak, szép fejüket sosem ejtik a földre,
kés derekukra nem éles, vak sors sem taporászik
térdük alatt. Mind hírnökök, apró morzejelekkel
szirmaikon. Nem üzennek. Ködbe kötő szabadítók.
4.
Jövőtlenség
A tűz kihunyt. A tábor csöndes éjjel.
Talán vakon kilőtt golyó a sorsom
vagy fagyhalál, hisz hóba burkolódzom.
Te messze vagy, de jól tudom, mit érzel.
A tölgyfa-asztalon papír fehérlik.
Fölé hajolni látlak, elmerengve.
'Hiányzol' - írod, és szelíd szemedre
fonódik álmod. Lám, az arcod fénylik.
A múltba merül, kinek nincs jövője.
5.
Mi fénylik, mondd
Mi fénylik, mondd, tölgyes rengetegben,
korhadó avarban? Csupán egy csermely.
Mi fénylik, mondd, a vaksötét éjben,
porködök legmélyén? Csupán egy csillag.
Mi fénylik, mondd, a sors-gyötörte főn,
borús homlok alatt? Csupán a szemek.
Mi fénylik, mondd, hitvány papírok,
szenny-áradatában? Csupán egy ige.
Mi fénylik, mondd, tábor barakkjában,
puskák árnyai közt? Csupán a remény.
Mi fénylik, mondd, évezredek gyilkos
történelme mögött? Csupán egy álom.
6.
tisztás
az álom elszökött
a sors meg itt ragadt
ott a tábor mögött
papír régen szakadt
víz fénylik nád között
csak egy vak tölgy maradt
Extra
Visszája
Táborba gyűlnek ellenem,
papírhajók a tengeren.
Vaktöltény, ami eltalál,
sorsomon ámen lett a zár.
Tölgyfán a kötél megfeszül,
ám a hóhér elszenderül.
Az égbolt fénylő palota,
álmomban feljutok oda.
| |
| 6301. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: játék | 2023-03-12 22:04 | És íme, itt a hatodik vers (a hetedik te magad légy!), valamint egy újabb helyes megfejtés.
Nehéz lesz a választás!
Holnap ilyentájt zárok.
Simf | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6300. | Moha: pályázmány | 2023-03-12 21:53 | Kedves Simf, a feladvány. Radnóti: Hetedik ecloga.
Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmünket a Latinovics féle előadásra. Most hallottam először..úgy van, ahogy írtad.
Moha
Moha
Hírnökök
Szép szabadítóm, s gúzsbakötőm vagy nappali álom.
Fénylik a rét, hol táborozom, s övig ér a selyemfű,
jobbra a hegyre az út olyan ismert, kiskorom óta
járom az ösvényt, langy tölgy, hűvösödő lila bükkök,
s fent a tetőn könyvben sose látott, rongyra, papírra
nem festett gyönyörűszép, ritka virágok. Enyémek.
Két egyforma közöttük nincsen, nyílni se szoktak
mert sose zárnak, szép fejüket sosem ejtik a földre,
kés derekukra nem éles, vak sors sem taporászik
térdük alatt. Mind hírnökök, apró morzejelekkel
szirmaikon. Nem üzennek. Ködbe kötő szabadítók. | |
| 6299. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: játék | 2023-03-12 08:29 | Érkezett egy újabb szép vers, valamint egy extra is, köszönöm.
Így öt versnél, egy extránál, továbbá két helyes megfejtésnél járunk.
Egy verset (legalább) még nagyon várok, és további megfejtésekben is reménykedem.
Utóbbihoz segítségül, akinek volt szerencséje a verset hallani Latinovits előadásában, annak, biztos vagyok benne, örökre a fülében marad immár.
Simf | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6298. | Szilasi K.: vers | 2023-03-11 22:37 | Szilasi K.
Jövőtlenség
A tűz kihunyt. A tábor csöndes éjjel.
Talán vakon kilőtt golyó a sorsom
vagy fagyhalál, hisz hóba burkolódzom.
Te messze vagy, de jól tudom, mit érzel.
A tölgyfa-asztalon papír fehérlik.
Fölé hajolni látlak, elmerengve.
'Hiányzol' - írod, és szelíd szemedre
fonódik álmod. Lám, az arcod fénylik.
A múltba merül, kinek nincs jövője.
Extra
Visszája
Táborba gyűlnek ellenem,
papírhajók a tengeren.
Vaktöltény, ami eltalál,
sorsomon ámen lett a zár.
Tölgyfán a kötél megfeszül,
ám a hóhér elszenderül.
Az égbolt fénylő palota,
álmomban feljutok oda.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
