NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2026-10-01 11:42 Összes olvasás: 552345Olvasói hozzászólások nélkül| 6789. | Mórotz Krisztina: hm | 2023-10-11 09:52 | | Kati az oké, de ki írta az Őszi disztichon-t amire szavaztam? | |
| 6788. | [tulajdonos]: játék | 2023-10-11 08:17 | Kedves Játszótársak, köszönöm szépen a pontokat.
Egy kortárs költőtől hoztam szavakat.
Sok közös vonás van bennünk, a hajunk színe, a szülővárosunk,
a születési évszámunk első 3 számjegye.
Egy állatos verséből válogattam most.
mintha, világra, sár, miféle, szív, kérdez, folytat
Határidő a szokásos, nagyon várom az írásaitokat!
Szép napot: Moha | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6786. | [tulajdonos]: eredmény | 2023-10-10 20:47 | Kedves Játékosok! Megszületett a végeredmény. Sajnos, csak öt versünk van, de volt egy külső szavazónk is, aki ebben a fordulóban nem indult. Köszönjük az érdeklődését. Az eredmény:
1. Moha 2p.
2. Simf, Szilasi K. 1,5 p.
3. Ötvös Németh Edit 1p.
A megfejtésért kapott piros pont jár Mohának, Zúzmarának (szintén köszönet), Simfnek.
A vers József Attila Ősz c. költeménye volt.
Mindenkinek köszönöm a játékot, kérem Frant, adja át a kulcsot Mohának. / Kati
1. Simf Szilasi K. 1p. Ötvös Németh Edit 0,5 p.
Rezignáltan
Szájadban keserű íz a szó, törmelék,
kiköpöd ezt is, hisz hullt porba épp elég.
Beesett mellkasod, meggörnyedt a vállad,
vak kutya nyála sem csorog már utánad.
Batyudban ezernyi elütött dél, éjfél,
idővel elporlad, amire csak néztél.
Nem maradt már semmi, ami mégis, hitvány,
koldusok kezével kaparász a nyűtt vágy.
Remélsz-e még bármit, szeme vesztett látnok,
nyirkos homlokodon ráncba borult álmok.
Mögötte ott szuszog a fáradt fénysugár,
többet gyűjt magába egy szentjánosbogár.
Lompos kutyánk, a hit, még mellettünk csahol,
cipeljük, hátha még lesz haszna valahol.
Mikor túlleszünk az utolsó adáson,
vajh ott ülünk jobbján, vagy sülünk a rácson?
2. Moha Francesco 1p. Krisztina 1p.
Őszi disztichon
Lompos cserge az ég, fényrácson nyirkos ökörnyál.
Elkaparászgat a szél, s hűsre szuszogja batyunk.
3. Ötvös Németh Edit Moha 1p.
Konyhában
Nyirkos az éj, mint a hirtelen leszedett ruha, aminek nem hagynak elég száradási időt.
A rácson hagyott kenyér, amit hűlni hagytam egészen beráncosodott a párától.
Szuszogok, a temérdek munkától
elfáradt bennem az idő, lompos macskaként kergeti a farkát.
Ledőlök a lócára, batyuba kötött vétkeimet a fejem alá teszem,
nyálam kifolyik fogatlan ínyem kerítésrácsán kaparászik valami
álmomban.
4. Francesco
indulj el...bármerre...is
csak egy csepp nyál
alig nyirkos
kint kaparász
közben szuszog
rozsdás a rács
kicsit lompos
nagy batyu jár
elöl foltos
5. Szilasi K. Simf 1p. Ötvös Németh Edit 0,5p.
Ősz
Lompos öregasszony az ősz,
a vaksi ködből lép elő.
Hajába ökörnyál fonódik,
szája szögletéhez még
odatapadva a nyár morzsái.
Szuszogva cipeli hátán
összekötözött batyuját.
A nyirkos avarban kaparász,
rőzsét gyűjt télire, hiszen hideg lesz.
Egy kerítésrács mögül
rácsodálkoznak a krizantémok.
Arcán halvány mosolyba futnak a ráncok,
mikor megüti orrát
a sírvirágok kesernyés illata.
| |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 6781. | Edit: voks | 2023-10-10 06:06 | 1-0.5p
5-0.5p | |
| 6780. | [tulajdonos]: szavazásra | 2023-10-09 21:40 | Kedves Játékosok! Öt versünk van, három jó megfejtésünk. Mivel senki sem jelezte, hogy időt kér, ezért nem várok tovább. Íme a versek:
1.
Rezignáltan
Szájadban keserű íz a szó, törmelék,
kiköpöd ezt is, hisz hullt porba épp elég.
Beesett mellkasod, meggörnyedt a vállad,
vak kutya nyála sem csorog már utánad.
Batyudban ezernyi elütött dél, éjfél,
idővel elporlad, amire csak néztél.
Nem maradt már semmi, ami mégis, hitvány,
koldusok kezével kaparász a nyűtt vágy.
Remélsz-e még bármit, szeme vesztett látnok,
nyirkos homlokodon ráncba borult álmok.
Mögötte ott szuszog a fáradt fénysugár,
többet gyűjt magába egy szentjánosbogár.
Lompos kutyánk, a hit, még mellettünk csahol,
cipeljük, hátha még lesz haszna valahol.
Mikor túlleszünk az utolsó adáson,
vajh ott ülünk jobbján, vagy sülünk a rácson?
2.
Őszi disztichon
Lompos cserge az ég, fényrácson nyirkos ökörnyál.
Elkaparászgat a szél, s hűsre szuszogja batyunk.
3.
Konyhában
Nyirkos az éj, mint a hirtelen leszedett ruha, aminek nem hagynak elég száradási időt.
A rácson hagyott kenyér, amit hűlni hagytam egészen beráncosodott a párától.
Szuszogok, a temérdek munkától
elfáradt bennem az idő, lompos macskaként kergeti a farkát.
Ledőlök a lócára, batyuba kötött vétkeimet a fejem alá teszem,
nyálam kifolyik fogatlan ínyem kerítésrácsán kaparászik valami
álmomban.
4.
indulj el...bármerre...is
csak egy csepp nyál
alig nyirkos
kint kaparász
közben szuszog
rozsdás a rács
kicsit lompos
nagy batyu jár
elöl foltos
5.
Ősz
Lompos öregasszony az ősz,
a vaksi ködből lép elő.
Hajába ökörnyál fonódik,
szája szögletéhez még
odatapadva a nyár morzsái.
Szuszogva cipeli hátán
összekötözött batyuját.
A nyirkos avarban kaparász,
rőzsét gyűjt télire, hiszen hideg lesz.
Egy kerítésrács mögül
rácsodálkoznak a krizantémok.
Arcán halvány mosolyba futnak a ráncok,
mikor megüti orrát
a sírvirágok kesernyés illata.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
