DOKK

Hetedíziglen bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2026-06-11 15:49 Összes olvasás: 487838

Korábbi hozzászólások:

6781.	Edit: voks	2023-10-10 06:06
1-0.5p 5-0.5p

6780.	[tulajdonos]: szavazásra	2023-10-09 21:40
Kedves Játékosok! Öt versünk van, három jó megfejtésünk. Mivel senki sem jelezte, hogy időt kér, ezért nem várok tovább. Íme a versek: 1. Rezignáltan Szájadban keserű íz a szó, törmelék, kiköpöd ezt is, hisz hullt porba épp elég. Beesett mellkasod, meggörnyedt a vállad, vak kutya nyála sem csorog már utánad. Batyudban ezernyi elütött dél, éjfél, idővel elporlad, amire csak néztél. Nem maradt már semmi, ami mégis, hitvány, koldusok kezével kaparász a nyűtt vágy. Remélsz-e még bármit, szeme vesztett látnok, nyirkos homlokodon ráncba borult álmok. Mögötte ott szuszog a fáradt fénysugár, többet gyűjt magába egy szentjánosbogár. Lompos kutyánk, a hit, még mellettünk csahol, cipeljük, hátha még lesz haszna valahol. Mikor túlleszünk az utolsó adáson, vajh ott ülünk jobbján, vagy sülünk a rácson? 2. Őszi disztichon Lompos cserge az ég, fényrácson nyirkos ökörnyál. Elkaparászgat a szél, s hűsre szuszogja batyunk. 3. Konyhában Nyirkos az éj, mint a hirtelen leszedett ruha, aminek nem hagynak elég száradási időt. A rácson hagyott kenyér, amit hűlni hagytam egészen beráncosodott a párától. Szuszogok, a temérdek munkától elfáradt bennem az idő, lompos macskaként kergeti a farkát. Ledőlök a lócára, batyuba kötött vétkeimet a fejem alá teszem, nyálam kifolyik fogatlan ínyem kerítésrácsán kaparászik valami álmomban. 4. indulj el...bármerre...is csak egy csepp nyál alig nyirkos kint kaparász közben szuszog rozsdás a rács kicsit lompos nagy batyu jár elöl foltos 5. Ősz Lompos öregasszony az ősz, a vaksi ködből lép elő. Hajába ökörnyál fonódik, szája szögletéhez még odatapadva a nyár morzsái. Szuszogva cipeli hátán összekötözött batyuját. A nyirkos avarban kaparász, rőzsét gyűjt télire, hiszen hideg lesz. Egy kerítésrács mögül rácsodálkoznak a krizantémok. Arcán halvány mosolyba futnak a ráncok, mikor megüti orrát a sírvirágok kesernyés illata.

6779.	[tulajdonos]: Helyzet	2023-10-08 21:48
Kedves Játékosok! Öt versünk van és továbbra is három jó megfejtésünk. Holnap estig meghosszabbítom a határidőt, hátha kedvet kap még valaki a versíráshoz. /Kati

Olvasói hozzászólások nélkül

6778.	Simf: Játék	[tulajdonos]: Szavak	2023-10-07 12:27
Simf Rezignáltan Szájadban keserű íz a szó, törmelék, kiköpöd ezt is, hisz hullt porba épp elég. Beesett mellkasod, meggörnyedt a vállad, vak kutya nyála sem csorog már utánad. Batyudban ezernyi elütött dél, éjfél, idővel elporlad amire csak néztél. Nem maradt már semmi, ami mégis, hitvány, koldusok kezével kaparász a nyűtt vágy. Remélsz-e még bármit, szeme vesztett látnok, nyirkos homlokodon ráncba borult álmok. Mögötte ott szuszog a fáradt fénysugár, többet gyűjt magába egy szentjánosbogár. Lompos kutyánk, a hit, még mellettünk csahol, cipeljük, hátha még lesz haszna valahol. Mikor túlleszünk az utolsó adáson, vajh ott ülünk jobbján, vagy sülünk a rácson?

6777.	[tulajdonos]: Helyzet	2023-10-06 19:20
Kedves Játékosok! Négy versünk és három jó megfejtésünk van eddig. Időnk is van még bőven, ha kell, hosszabbítunk. Írjatok..., írjatok...! /Kati

Olvasói hozzászólások nélkül

6776.	Moha: javítás	2023-10-06 07:59
Kedves Kati, kérlek cseréld le a pályázmányomat erre. Köszönöm,Moha Moha Őszi disztichon Lompos cserge az ég, fényrácson nyirkos ökörnyál. Elkaparászgat a szél, s hűsre szuszogja batyunk.

Olvasói hozzászólások nélkül

6775.	Edit: vers	2023-10-05 19:45
Ötvös Németh Edit Konyhában Nyirkos az éj, mint a hirtelen leszedett ruha, aminek nem hagynak elég száradási időt. A rácson hagyott kenyér, amit hűlni hagytam egészen beráncosodott a párától. Szuszogok, a temérdek munkától elfáradt bennem az idő, lompos macskaként kergeti a farkát. Ledőlök a lócára, batyuba kötött vétkeimet a fejem alá teszem, nyálam kifolyik fogatlan ínyem kerítésrácsán kaparászik valami álmomban.

Olvasói hozzászólások nélkül

6774.	Edit: vers	2023-10-05 19:44
Ötvös Németh Edit Konyhában Nyirkos az éj, mint a hirtelen leszedett ruha, aminek nem hagynak elég száradási időt. A rácson hagyott kenyér, amit hűlni hagytam egészen beráncosodott a párától. Szuszogok, a temérdek munkától elfáradt bennem az idő, lompos macskaként kergeti a farkát. Ledőlök a lócára, batyuba kötött vétkeimet a fejem alá teszem, nyálam kifolyik fogatlan ínyem kerítésrácsán kaparászik valami álmomban.

6773.	[tulajdonos]: Helyzet	2023-10-04 13:56
Helyzet: két vers és három jó megfejtés. Várom szeretettel a többit is. /Kati

Olvasói hozzászólások nélkül

6772.	Moha: pályázmány	2023-10-04 09:25
A vers. József Attila: Ősz Pályázmány Moha Őszi disztichon Lassan lomposodunk, fényrácson nyirkos ökörnyál, elkaparászgat a szél, s hűsre szuszogja batyunk.

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!