DOKK

Hetedíziglen bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2026-04-28 02:14 Összes olvasás: 469069

Korábbi hozzászólások:

6755.	Krisztina: pályaművek közé tedd	2023-10-01 16:00
Simf! Kérlek, hogy tedd a pályaművek közé, oké??? Ne az extrákhoz.. Még írok extrát most fotózom.. De kell, hogy kiszellőzzön a fejem, nem téged cseszegetlek. Egy órát kint leszek Bírlak te ökörke és kösz ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ vagyok Csend van. Rég jártam kinn a rétemen, ahol a fák összekuszálják ágaikkal az ég haját. Ma különösen szépek a kavicsok a folyó mellett, kobalt-fehér és okker színűek, némelyik sohasem fekete. Egy bokor szembecsap. A csipkebogyó szőrétől majdnem megfulladok. Kiszedem a pihéit, és majszolom. Lekvárrá érlelte, sötétre csípte a dér. Nekitámaszkodom a matuzsálemnek. Érzem törzsén a nedvet. Minden tele van levelekkel – ilyenkor már tinta színűek, az elmúlást érzik ők is –, és elmorzsolok egy nyirkosat hadd tűnjön el a ködben. Barátságtalan most a rétem, bár én szeretném különlegesnek látni. A tejfehér köd leszáll, egyre sűrűbb. Ez is az ő arca, a ráncos fehérségével. A csordakutat mintha mesében látnám. Hív az erdő, vagy csak így gondolom. Kiszáradt ereket fényképezek, Némelyik csupán paca — ki is törlöm, de az illúzió megmarad. Az erdő fáit rózsa árnyalat keretezi, ettől feketébbnek látszanak. Lassan megindulok feléjük, a derengés irányába. Hallgatok. Messze még a kisze bábok téltemetése. Megbabonáz a köd. Gyönyörű a fák kérge. Végigsimítom érdes testüket, Krisztus arcukat Alig mozdulok, A csámcsogó csitkenye tekintetével követ. Egyre halkabban megyek, nehogy felébresszem a szendergő fákat, aludjanak csak a tejüveg-fehérségben. Kérgek és kövek között, a ködben egyre lassulnak lépteim. Nem csinálok semmit. Vagyok.

Olvasói hozzászólások nélkül

6754.	Szilasi Katalin: Extra	2023-10-01 14:53
Szilasi K. Extra Fekete éjszaka, hogy surrog a szárnya! Egy nagy, sötét madár rárepül a tájra. Csillagok csámcsognak, felfalják az eget. Tintakék a vére, csöndes eső csepeg. Hallgatag fenn a hold, a sarlóját feni, egy kóbor felhőnek ütőerét metszi. Elalszik az ember, bebábozza álma. Sohasem ébred már rá a valóságra.

Olvasói hozzászólások nélkül

6753.	Szilasi Katalin: Megfejtés	2023-10-01 14:35
Budai Zolka: Anyám a konyhában

6752.	[tulajdonos]: Játék	[tulajdonos]: Játék	2023-10-01 14:03
Van egy újabb versünk háromnál (+1) tartunk, még mindig sovány… :-( Simf

Olvasói hozzászólások nélkül

6751.	Edit: vers	2023-10-01 08:00
Ötvös Németh Edit Fekete erekben fekete tinta csámcsognak a bábok erejük ritka Sohasem tudják meg Ötvös Németh Edit Fekete erekben fekete tinta csámcsognak a bábok erejük ritka Sohasem tudják meg milyen jó a hinta

6750.	[tulajdonos]: Játék	[tulajdonos]: játék	2023-09-30 22:02
Kedves Játékosok! Nem teng túl a játékkedv, továbbra is két pályaműnél tartunk -ha nem számítom a sajátomat- és ez édeskevés. Holnap zárni terveztem, jó lenne nem csalódni Bennetek. Simf

6749.	[tulajdonos]: Játék	[tulajdonos]: játék	2023-09-28 22:22
Érkezett egy újabb pályamű, majd egy módosítása, végül mindkettőre vonatkozóan egy törlési kérelem. Ennek eleget tettem. Ugyanakkor kérem a játékost, hogy ne adja fel, írjon egy szép verset (prózát), de arra ügyeljen, hogy a megadott szavak (vagy azok képzett, ragozott alakjai) szerepeljenek a pályaműben, mert a két törölni kért írás egyike sem tett eleget ennek a kívánalomnak. Addig is jó olvasást kívánok: https://mek.oszk.hu/02700/02729/02729.htm#18 Várom a többi játékos alkotását is, és a további megfejtéseket. Segítségként, a szerző kortársunk, nem is olyan messze tőlünk... :-) Simf

6748.	[tulajdonos]: játék	2023-09-27 00:17
Két pályamű, és egy (helyes) megfejtés érkezett idáig. Várom a többit is. Simf

Olvasói hozzászólások nélkül

6747.	Szilasi K.: vers	2023-09-26 15:28
Szilasi K. Árnyék Asszonyanyám fekete árnyék. Göndör, kis pulyaként csámcsogtam rajta. Ettem a húsát, ittam a vérét, s mintha fekete tintává változott volna később ereimben. Ő bábok és nyűvek közt örökre hallgat. Nem válaszol, nem vallat. Csak fekete árnyát érzem szüntelenül papírra görbülő ujjaim fölött.

Olvasói hozzászólások nélkül

6746.	Krisztina: a vers ez, azt hiszem	2023-09-26 11:57
Budai Zolka Anyám a konyhában csak ül Anyám a konyhában némán és tegnapi álmok maradékán csámcsog vállairól körmére folyt tinta csíkozzák a duzzadt erek mint a rácsok Anyám fekete jéghideg börtön nem szabadul már lelke a Földön hallgat hisz a bábok amik szívét lepték sohasem lettek igazi lepkék csaltak

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!