NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2026-03-19 23:31 Összes olvasás: 456906| 6819. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: Játék | 2023-10-28 12:49 | Érkezett egy újabb szép megoldás.
Így háromnál tartunk.
Várom a további műveket.
Simf | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6818. | Moha: pályázmány | 2023-10-26 11:07 |
Moha
Döcögő szonett.
Ebből szonettet írok, lágy szavak,
ha kell mind jambus, és nem döccenek,
nem is rakok keresztbe rímeket,
ölelni kell. Ne lássa hátamat,
ölelni kell ha ébred. Álma vad,
sötét folyammá hízó vízerek,
mivel csitíthatom el szívedet,
levendulával hintem ágyadat.
Ez tiszta illat, ennyit tehetek,
november jön pocsolyás, szürke éggel
akik kékítenék mind betegek.
Vagy halottak. Köd jön, sírkőre térdel,
repkény borítja, rubin cserepek.
Megírtalak ma is, döccenve hétszer. | |
| 6817. | [tulajdonos]: Játék | [tulajdonos]: játék | 2023-10-26 08:36 | Mielőtt eltűnne a “Friss naplók” listájáról, jelzem, hogy megszülett a második is!
Nagyon várom testvéreiket!
Írjatok, írjatok!
Inkább ide, mint egymás ellen!
És szépeket!
Simf | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6816. | Szilasi K.: vers | 2023-10-24 13:42 | Szilasi K.
Fényjáték
Reggel van. Ébred a Nap.
A pocsolya közepén
csillan egy cserépdarab.
Magához csalja a fényt,
hinnéd, rubin-ragyogás.
Kerék döccen felette,
és odavan a varázs.
Lágy dagonya ellepi,
hátat fordít a Napnak.
És nem más már, mint ami,
egy törött üvegdarab. | |
| 6815. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: játék | 2023-10-23 09:42 | A szokásos módon már meg is érkezett az első pályázmány, köszönöm.
Kíváncsian várom a többit, nem is beszélve a forrás megtalálóiról.
Simf | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6814. | Francesco de Orellan: Pályázmány | 2023-10-22 20:24 | Elkészült a pályázmányom
Francesco de Orellana
a hálószoba megtelt...
az ember merev háttal ébred
amikor lágy szívvel alszik el
cserepek a plafonig érnek
a vendégek ma nem jönnek el
a rubin a pocsolya szélén
még néha magában énekel
a ritmus egyre többször döccen
de az már senkit sem érdekel
| |
| 6813. | [tulajdonos]: játék | 2023-10-22 10:08 | Kedves Játékosok!
Köszönöm szépen a szavazatokat!
Induljon is a következő forduló.
A szavak: ébred, cserepek, lágy, háttal, pocsolya, rubin, döccen
(vagy azok képzett, ragozott alakjai)
Zárás egy hét múlva.
Kíváncsi vagyok, lesz-e olyan közellátó, aki rálel a szerzőre. :-)
Jó alkotást,
Simf | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6811. | [tulajdonos]: eredmény | 2023-10-20 16:52 | Kedves Játszótársak,
jöttem az eredménnyel!
Gratulálok Simfnek, 2 ponttal megnyerte a fordulót.
Megfejtés sajnos nem érkezett. A szavakat Kulin Borbála verséből hoztam.
Köszönöm a játékot, szép estét: Moha
Kulin Borbála
egy vakondhoz
Napok óta folytatok
látszatra eredménytelen párbeszédet
egy vakonddal.
Amit reggelre világra hord,
fekete, omló földkupacot,
rettentő álmai sarát,
nappal elboronálom.
Nem kérdezem, miféle
bánat űzi folyvást,
tévelyegni a lenti világba.
Nem kérdezi, miféle
remény élteti kertem.
Így évődünk,
éjre nap,
napra éj,
mintha kertem örökzöld,
mintha fekete, mély szíve
soha el nem fogyna.
..............................................................................................
1. Francesco de Orellana
filo...
szavazta: Edit
mintha láttam volna ilyet
csak nem tudtam hogy miféle
világra milyen sár siet
kérdez a szív: te kiféle
és miféle ármányt folytat
aki ezt így elrendezte
......................................................................................
2.Szilasi K.
Szív és ész
szavazta: Simf
A világunk csak egy sárgolyóbis.
Porból lettünk, s porrá leszünk mi is
szanaszéjjel szórva. Szívünk törött,
szétosztva a méltatlanok között.
Miféle ész, ami sose kérdez?
Rozsdamarták fogaskerekei.
Csak folytatja, amit más elkezdett,
mintha minden mindegy volna neki.
................................................................................................
3.
Morótz Krisztina
Mohamese, Páfránnyal spékelve
Moha, az Erdei emberke a fában él, a szívbéli barátjával Páfránnyal. Miféle szerzet mamó Moha? Lombosmoha, aki a levélkékre, száraszkákra tapad. Moha régen gleccserrel takarózott volt az már 400 éve. Moha szereti a napot énekel neki, hogy nagyra nőjön. Szívből, lélekből szól dala.
Moha mindig kérdez. Szégyenlős pedig, szeret énekelni és Sáros Rock
koncertre járni, mintha olyan fontos lenne a Gitáros Tücsök hegedűje!
Moha szíve szereti a tücsök hegedűt cincogást. Páfrány meg büszke a nevére meg a származására. Tündérkertben született Karcsú Erdei Pajzsika a neve, a mesémben csak Páfrány. Mind a két manó sapkát hord, erdei divat szerint, buggyantva, és ha megsérülnek szépségtapaszt lehelnek láthatatlan izületeikre. Jóbarátok ők, hol a Platánnal játszanak, hol egy ragacsos gyermekkéz tépi meg Páfrányt.
Moha a pocakos megkívánta szamócát. Ültessünk Páfrány szív szamócát!
Találtak egy magot és elültették. Páfrány azt mesélte, hogy látott embereket
“Eperfa gyümölcsöt és hegyi szamócát gyűjtöttek…”az egyiket Ovidiusnak hívták.
Páfrány felmászott a szamóca fára kék gyűszűvirágból hozott hajnali harmatot, amivel Páfrányt öntötte nyakon. Leültek az eperféle tövébe hűsölni de arra suhant Kacér Sárgarigó, a titkos randiról,és megette az érett piros gyümit. Moha sírt, hogy lefogy, és szélben susogó lesz mint Páfrány! Ne hidd azt, ne, hogy tied a világ, dúdolta napsütésnek, és rákacsintott a nap alkony fényére. Páfrány meg a szemerkélő esőnek lebegtette szárait. Ne járj esőtáncot Páfrány, dúlt fúlt Moha. Amikor elaludtak megértek a szamócik. Arra szállt a Fekete Rigó de megcsúszott a száron és belefúródott a földbe csőröstől. Húzzuk ki a torkos rigót a földből, szegényke, de ciki neki ez a póz -kacagott Moha. Kihúzzuk a feketerigót a szép világra szegény de randa mi?
Persze, hogy az, de suttogj, ha a rigó emos cuccot szereti hát hordja! Egy kis tyúkhúrlánc jól állna neki... Csitt! Ébredezik, a madár, susogta szép derekú Páfrány, persze ő cicózott a déli széllel..
Jótett helyébe jót várjatok, menjetek a Vén Tölgyetekbe! Adok én nektek enni! Potyogott a fába a harkály rágta cseresznye, a piros cseresznye, az éretlen cseresznye, a rombusz alakú cseresznye, az ütődött cseresznye. Nem tudták mindet megenni, és erjedésnek indultak a gyümölcsök. Jól berúgott Moha, és napszúrást kapott a Kárörvendő Nap sugarától. Páfrány szétterítette magát a sáros füvön. Ladi Ladi lom sárga liliom..énekelte harsogva, hukkolva, Moha.Tovább nem mesélem el, hogy miket csináltál susogta Páfrány, aki időnként felébredt. Jobban bírom a cseresznyét mint te! Szép vagyok páfrány? Zöld a ruhám! Katicabogár sétál rajtam. Nézd! Mohácskám aludj, hiszen akkor leszel szép tömött! Megcsikizted a gilisztákat! A legyeket magadra haragítottad! Páfrány kedves, mi kevés erjedést abrakoltunk magunkba! Öregistenesen húzzunk bele! Egyszer élünk öreg manóm!
Piáljunk. Tudod mit? Rúgjuk ki az Öreg Tölgy oldalát. Úgy is tettek. Kerekerdő egy hétig hallgatta a kis zöld ördögmanók éneklését. Kiskakukkok új albérlet után néztek. Minta Mókus is irigyelte dadajgásukat. Aztán mi történt? Jött északi szél, akinek böcsületes neve Nemere, és elfújta a mesém, ami messze szállt ... Moha, pár ki szösze mesém után szaladt pityókásan .. Páfrányt lelegelte a Tarka Tehén. Ahogy a gyermekek mondják, a BÚÚÚ. A maradék szavakat ne keressétek mindegyik pennám tintájára ragadt ..
..............................................................................................
4.
Ötvös Németh Edit
mendegél
nem tudja miféle szív
hozta őt erre a világra
derű és kín tolta
nyolcvanhat évét hiába
haladt araszolva
elérte őt is a vég
mégsem tudja miféle szív
hozta őt erre a világra
kérdezi folyton az agya sár
mindent felejt
folytatja addig
míg lépést produkál
körülötte mintha
minden széttörött volna
és az állomáson a halál szalutál
...........................................................................................
5.
Simf
Szótlanság
szavazta: Kati, Krisztina
Mostanában csak amolyan öreg, fáradt szavak térnek be hozzám.
Mintha a többi úgy gondolná, nincs is szükségem rájuk.
Némelyik megáll az ablakom előtt, bekukucskál, aztán látom,
hogy megrázva fejét, sietve odébb hussan.
A minap is, egy régi ismerős, de már csak a
szomszéd utcába befordultában csípem el a hátát, .erelem.
Miféle bánásmód ez? Hisz annak idején barátok voltunk,
most meg rám se köszön?
Nemrég meg, sétálok, csak úgy, s mit látok a sárban,
összetiporva, kibelezve: gazság.
Igen, így, i betű nélkül, mert azt lenyesték róla,
túl pontos volt, így sokkal könnyebb mást belemagyarázni.
És vannak még sokan, mint az ész, meg a szív,
amik egykor velem gyarapodtak, de mára csak emlék vagy fájó álom.
És vannak még azok, kiket magam hoztam a világra,
mint a morgástér-növelés, vagy a harcidegzsába,
és még folytathatnám, de minek,
ha egyszer felnőttek, elhagytak, rám se ismernek már.
A kérdezni szerencsére még velem van, így le tudom írni,
hogy miért, és meddig, de, hogy miért, és meddig?
.............................................................................................
Moha
6. Gátszakadás
szavazta: Fran
Világba folyva
mintha kérdezné szívem:
miféle sár vonz?
---------------------------------------------------------------------------------
extra
Uborkai Ubulné Ugari
Golyvás verselők halála
Miféle szív kérdez?
Milyen sár és térd ez?
Mintha lenne oly tat,
Mely világra folytat
Fojtón s folyton folyvást
Sok verselő golyvást!
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6810. | Edit: voks | 2023-10-20 06:08 | Szavazat
1-es vers 1 pont | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
