| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| Prózák | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: szilvakék Legutóbbi olvasó: 2026-07-17 01:47 Összes olvasás: 4409| 33. | [tulajdonos]: lényeg-telen | 2026-07-17 01:15 | Ej, azt gondoltam vénségemben, műveletlenségemben, és névbitorló mivoltomban, hogy holmi irodalomtól távoli Raymond Chandler féle őskrimiket csak én olvastam. :)
Most meglepetésként ért az egyik bejegyzésben az említése, már majdnem örültem is neki :) | |
| 32. | [tulajdonos]: nulla motiváció | 2026-06-24 00:29 |
Van itt minden, szerény próbálkozások, arrogáns faszfejek, siránkozók, gyenge lázadók, terápiások............csupán a költészet hiányzik. :( :( :( | |
| 31. | [tulajdonos]: Veszprém, Kossuth utca | 2026-06-23 00:15 |
idők találkozása
forró a tér árnyékot
csak a házak tartanak
húsz emeletnyi csík a
padon két fáradt fazon
kezükben vodkásüveg
fagyi szökőkút lányok
várok
az egyik búzavirág a
másik pipacs
lám mi jut eszembe
napszúrásom lehet
dél van ilyenkor az
aratók is alszanak
kókadt idő
csak a bájos folyondárvirág virít
portól mázas kaszások
holnap a gabonatemplomok alatt
majd találnak árnyasat
míg dohog a gép
menj innen gyerek
csípi a szememet az orrom
a fülem törekkel teli
nocsak
hogy lehet a város közepén
pont olyan száraz
szérűszag
| |
| 30. | [tulajdonos]: Led Zepi :) :( | 2026-06-21 23:10 | Tamási József
Led Zeppelin
A Fekete Kutya hajnalban kisétált a fejemből.
A Lépcső a Mennyországba irányt váltott.
Megfordult a gravitáció.
A Ködös Hegy elolvadt,
mint kockacukor a kávémban,
a Négy Bot türelmesen adta a ritmust az ébredéshez.
Mire az utcára léptem,
a Szélben Lebegő Levél
elsodorta a várost.
Csak az emberek maradtak,
a falak nem.
Az égen ragyogó felirat:
minden seb egy másik ajtó.
Amikor megérkezett
a Nagy Hullám,
nem vitt el semmit —
csak letörölte a port a gondolataimról.
| |
| 29. | [tulajdonos]: ej, mi a manó! | 2026-05-31 00:47 | | " visszaengedtelek " ? ... csak az én fülemet bántja? | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 28. | macska: ))) | 2026-05-26 15:39 | | Tesch Gábor Ferenc a főszerkesztőm. | |
| 27. | [tulajdonos]: re, DOKK FAQ | 2026-05-26 00:10 | Bár nem túl régóta vagyok itt a nagy múltú DOKK-on, de szeretném, ha elgondolkodnánk azon, hogy az elmúlt évek arrogáns, nárcisztikus, időhiányos főszerkesztői helyett, esetleg kinevezhetnének egy emberséges, korrekt, minden dokkos furmintságos ismerőt.
Főszerkesztőnak ajánlom Füri Máriát.
| |
| 26. | [tulajdonos]: a "díjasnak" (sicc)ajánlom | 2026-05-15 21:04 | mindig reggel
fényes a kert
a nap bejött a
konyhaablakon
tiszta a függöny
régi a teremtés
mégis
olyan nagyszerű innen
minden
látom ahogy
készülődik a nyár
már nem tudom mit akar itt
az Isten
az utolsó ház ez
erre senki se jár
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 25. | krisztina: kismanó | 2026-05-10 23:58 | PONTOSAN olyan ez a napló mint aki füstös szilvakék bluesról álmodik, kinéz az ablakon és azt mondja, csak sivatagi eső esik, valami jó jáde kéne
| |
| 24. | [tulajdonos]: igen !!! | 2026-05-10 23:14 | Elvitt a vers oda, ahol eddig még nem jártam, köszi Ildikó!
Csodás csajszi vagy !! :)
Vezsenyi Ildikó
TEREMTETT – TEREMTETTLEN
Felütés
-- József Attila Riának hívom --
Febe-nek hívom őt de
hívhatnám Thot-nak vagy Tevének is
azt mondja vizezzem fel
a LOC sem
működik víz nélkül
jómagam sem szállítok vizet
magam vagyok a víz
ezért kell elfoglalnom a
legmélyebb pontokat
olyan vagyok
mint a kemény
édes-savanyú
kukorka
lassan fogyok el
a bőrzacskómban
te meg én
azt hiszem nem ugyanazt a féltekét használjuk
azt hiszem nem ugyanarról a féltekéről nézzük ugyanazt
elmész
te mindig
én soha
a fájdalom legjobb alapanyaga boldogság
ha élsz érzed hogy fájsz
és ez jót tesz a versek szépségének
mint ember bensőjének a lovak külseje
már amelyiknek
már akiének
ének
legszebben szól az éj dala
csöndje
neszekből áll az éji csönd
hangokból
suttogások
és sikolyokból
Bergmann jeleneteiből
a Hold sarlójáról
keresztben lógázom a lábam
alattam Morzsi ugat
ilyet még nem látott a világ
sem a Nyugat
én csak ballagok
kétlábú karaván
hogy koravén
nem mondhatod
a föld körül
a hold hegyén
arccal a föld felé
pedig a föld nem kisvasút
ezért is nem is jutok sehova
mint az a hosszú végtelen karaván a kerek Holdsivatagban
itt
látod?
míg szárnyaim nem nőnek s akkor hazarepülök
ezért viszketek
Holdon sült tevehúst eszem ha megéhezek
holdon fakasztott tevevért iszom ha megszomjazom
tevebundába burkolódzom éjben fagyban ha fázom
a tevém így kifújt
az utam gyalogút folytatom magamban vánszorogva
nem jössz felém nem is hívlak én
csak vársz-vársz egyre messzebb
elfordul a Föld veled tőlem
csakhogy tudd én soha többé
lehet hogy így lesz
lehet hogy nem
újra terem a kertem
lesz ami volt lesz ami nem
kergetőznek csalfa évszakok
most üres tisztáson vércsapok lógnak
nézem a csonkokat
a tarvágást a szíveden
kiáltanék de nem hiszem hogy hallanád
ezért nem kiáltok
felébredek arra hogy nem kiáltok
hol vagy? hol levél? most hogy lehetnél velem
csak holdfény játszik ereszen takarón
mert egyszer elszakadt
egy csöppnyi teremtettlenségben
Hold- és csillagtalan éjben
egy Nap-fonat
már csak borsószemeken
találnék vissza hozzád
de csak pelyvát ölel a karom
a fonál a fényes köztem és közötted
nyúlt elvékonyodott s bár elszakadt volna
előbb vágtam el
még időben mint egy köldökzsinórt
inkább minthogy lepedőket csomózzak össze
Romeo-t várja így Júlia
vagy próbára tegyelek-é
újra
mielőtt
többé
nem
jön
el
a
hajnal
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
