NAPLÓK: Párbeszéd egy jobb Dokkról Legutóbbi olvasó: 2025-04-13 21:45 Összes olvasás: 393Olvasói hozzászólások nélkül4. | furim: re | [tulajdonos]: KORRIGÁLNI KELL ÉS LEHESSEN! | 2025-04-12 14:27 | Én egyetértek azzal, hogy korlátozott ideig a naplóba feltett szöveg javítható legyen. De ez programozói munka, aminek a szükséges, lehetséges mértékét pl. én nem tudom megítélni. A vers pedig legyen -- ... | |
3. | [tulajdonos]: KÖLTÉSZET NAPJÁRA | 2025-04-11 10:35 | MA VAN A KÖLTÉSZETNAPJA. Remek alkalom, hogy ez a napló a többségi tulajdonos gáncsoskodásán felülemelkedve végre publikussá váljon! Hogy élhessek szóláshoz- és a gondolatszabadsághoz kivívott demokratikus jogommal! (Addig is, míg megírom ide hétvégére ígért költészeti esszémet.)
Hiszen ez a jegyzetfolyam a Dokk irodalmi kikötőnek az igazi költészethez történő át- pontosabban vissza-szervezését hivatott előmozdítani!
Hallgattam ma egy rádióvitát a mesterséges intelligenciáról, amelyben a megszólalók olyan jövőt vetítettek elénk, amelyben minden és mindenki manpulálható. Mert olyan álvalóságokat hamisíthatnak elénk a velünk ellenérdekeltek, amelyek elhitetése kárunkra, nekik pedig előnyükre válik. Unokás csalók a jövőben az unoka igazi (lopott) hangján szólalhatnak meg a telefonban, jajveszékelve. Házastársak hallhatják, láthatják a házastársaikat meg nem történt in flagranti helyzetben... és még sorolhatnám.
Így nyer új, mélyebb értelmet az az általam meghirdetni óhajtott "új" költői irány, amely szóbűvészkedés (a bűvészetet illuzionizmusként értelmezve) helyett tényleges valóság-megfigyelésre épülő költészetet tud teremteni. A most búcsúztatott Tolnak Ottónak A famingó térde című költeménye is "megfigyelésvers" lényegében. Az alább olvasható Szabó T. Anna vers azonban - tökéletesen - az. Pontosan erre gondolok. Köszöntsük az ő költeményével a költészet napját! Ezzel megkezdve a szóbűvészet "képzelt-képzet-megképzési túlhabzását" elutasító megfigyelés-költészeti programomat. Amely a mesterséges intelligenciával is szembeszegül felfokozott "valóságigénye" okán.
Borotvahab a tortán, hogy a vers Zsille Gábor szerint legyen rövid. Ne legyen!
Ez a költemény sem az.
----------------------------------------------------
MEGÖLT FEKETERIGÓ Juhász Ferencnek
A kert a havas koratavaszi kert a hóba fagyott magokat kutató madarak az ég a komor koratavaszi reggel az égbe fagyott dalokat felejtő madarak a csend a hideg koratavaszi csend a csendbe fagyott szárnyakat kitáró madarak
a hallgatás a kert felett a tűrő a túlélő a várakozó a fázó a lázas tarka nyüzsgő éhes madarak
vörösbegy villanása cinkék vibráló röpte az etetőn verebek tülekedése pintyek izgágasága az etetőn puha gerlepár mohó eszegetése csuszkák zöldikék tengelicek és meggyvágók az etetőn
lenn lakkfekete turkáló rigó havas avart forgat fel sárga csőr diót maradék zsiradékot talál
az új fészekre gondol és keres az új tojásra gondol és kutat új fiókára vár eszik siet
de siet más is más is vár és éhes egy villanás
és a karvaly
lecsap
a síró rigót leszorítja a hóra
húsba váj a ragadozó csőr görbe karom
és csettegni és sikoltozni kezd és vijjogni gyászolni kérni kezd torkaszakadtan kiabálni kezd és könyörög az égre sír a kert
az egész madársereg nézi körben riadt haraggal tehetetlenül
a karvaly foltos mellét kifeszítve irdatlan karmával szorítja tartja tépdesni kezdi az élő rigót és kormos tollat köp szürke pihét a rigó ráng még reflex rettegés levegőt nem kap kegyelmet se kap szárnyát nem tárja többé semmi fényre röptét dalát benyeli a sötét
a rigó feje felemelkedik a rigó csőre néma kínban tátog a rigó szíve dübörögve ver még a leszorított testben fekete karmok a szemében fekete vér fekete ég
tágra nyílt sárga csőr soha már hang se dal se nincs trilla többet csak egy nyikkanás a vergődő test élő etető a vergődő test élet forró fészke éhes testet tápláló eleven hús
a karvaly a kerek fészekre gondol a karvaly pelyhes fiókára gondol tépi-falja a rángó véres rigót kitépi belőle az életet
elnémulnak az összes madarak a forró vérre ég pihéje hull beszél a fagyott ég így szól hó
hallgass mert minden kész minden előre eldőlt
ne szólj mert minden
minden jól van így
| |
2. | [tulajdonos]: KORRIGÁLNI KELL ÉS LEHESSEN! | 2025-04-09 18:09 | EGY JOBB DOKK igenis tegye lehetővé, hogy a feltett új versek visszahívhatóságához, javíthatóságához hasonlóan, a naplókba feltett prózai szövegek (többünk valójában a naplókban prózafolyamokat, regényrészleteket ír, köztük jómagam is) visszahívhatók, javíthatók legyenek, mondjuk három napig.
Hiszen a föltett versek ennél hosszabb ideig is javíthatók.
Ott a javíthatóság végső határa az a nap, amikor a meózó szerkesztők először foglalkoznak vele, illetve véleményezik. Ha hetekig nem nyúlnak hozzá, akkor a beküldött vers javítását az elektronikus program hetekig engedélyezi.
Nagyon helyesen.
Én utólag nagyon sokat javítok az írásaim első változatán. Mert vizuálius típusként nekem újra és újra vissza kell LÁTNOM (nem olvasni – LÁTNI) a szöveget. A most legutóbb csokorban maradanDOKK-osított három versemen, ha jól emlékszem legalább 30 javítást eszközöltem.
Ez a munkamódszerem. Mint a szófukar Hemingwaynek. Akit a minimalista próza kifejlesztőjeként tartunk számon, de aki azt tanácsolja a kezdő írónak, hogy először mindent írjon le adott témájában amit csak a dologról tud. Utána kezdjen úgymond „törölni”.
Kétségtelen, hogy ez ellentétes mondjuk Mozart alkotói módszerével, aki mindezt fejben végezte el, illetve „rögtön” a végső változatot kottázta le, és sokkal inkább Beethoven módszeréhez hasonlít. Aki gyakran átírta az első verziót. Mivel ehhez új kottát kellett volna írnia, csak a javított részeket írta át és papírcsíkokban ragasztotta rá az új verziót a javítandó kotta sorra. Volt olyan javított sor, amin utólag 16 papírcsíkot fejtettek föl a zenetudósok. József Attila szokott a kávéházakban azzal dicsekedni, hogy neki, miként Mozartnak, rögtön a mű végső változata jut az eszébe. Ezeket a kézzel írt verseket (egyébként remekműveket) kávéházakban árusította. Halála után azonban megtalálták az átjavított első verziókat is. VAGYIS a verseink és prózaszövegeink, vagy akár naplójegyzeteink további formálhatóságának elektronikus „megengedése” igenis a Dokk esztétikai érdeke.
Minden rosszul megírt szöveget igenis javíthatóvá kell tenni. Nem lehet azt követelni tőlünk, hogy mindjárt (csak a példa kedvéért) a szépírás Mozartjai legyünk (többségi tulajdonosi kényelmi szempontból, mert itt most Busznyák Imre többségi tulajdonossal vitatkozom) ha alkati adottságaink következtében mi (a példa kedvéért) mondjuk „csak” a szépírás Beethovenjei tudunk lenni. A Dokk-nak azt is meg kell becsülni, lehetővé téve a „16 javítás” végrehajtását.
A Dokk többségi tulajdonosa, Busznyák Imre, az üzenőfalamon megjelent hasonló témájú bejegyzésemre a Párbeszéd a Dokk jövőjéről című naplójában tagadó választ adott. Mondván az általa tervezett új „portál mortál” jav. „portál motor” nem tervez ilyen funkciót. Amit már évekkel ezelőtt meg kellett volna csinálnia Imrének, hiszen ő volt eredetileg a Dokk rendszergazdája, aki ebbéli teljesítménye alapján nyerte el kezdeti bizalmunkat, nem szerény írói publikációs listája okán. Feltételezhető, hogy Imre egy sikeresnek mondható politikai karrier miatt hanyagolta el a Dokk „rendszergazdaságát” (hiszen sikerként könyvelheti el, hogy ellenzéki politikusként ismét önkormányzati képviselőnek választották meg, csak gratulálni tudok – én ilyen teljesítményre nem lettem volna képes). Ez azonban teljes emebert követelt. S a portál mortál jav. portál motor fejlesztésére évek alatt befizetett pénzünk közben elinflálódott. Illetve, mentve a menthetőt, ebből született meg a Dokk antológia. Aminek a készüléséről egyébként, kizárásom okon az utolsó (utáni) pillanatban értesültem. Kész tényekkel szemben. Ellenjegyzésre kapva a nyomdai ajánlatot, puha p…ü jav. puha borítójú könyv kinyomtatására. Aminek kemény borítós változatára magam ajánlottam fel a 13. havi nyugdíjamat, a többletköltség kifizetésére, de az engem a Dokk-ról kizáró két másik tulajdonos ezt sem fogadta el.
Mint tudjátok, jogilag támadható fél éves kizárásom június 8-tól január 8-ig volt érvényben. Pont a Dokk antológia előkészítésének félévében. A jogtalan kizárás ezért nonszensz tulajdonosi körben, hiszen a Dokk-ot érintő döntésekhez, íme egy asztalhoz kell – KELLETT VOLNA - ülni. Megvitatásra. Ezért nem szabad egyikünkkel szemben egyikünknek sem törvényt sérteni, vagy jogvitát maga után vonó lépéseket tenni ilyen csoportban. Ahogyan most Busznyák Imre és Bátai Tibor megszavazták ellenem a kitiltásomat. Levélben „az én szavazatomat is bekérve”. Ismétlem: ez nonszensz. Mert a sértett fél onnantól nem tud egy asztalhoz ülni jogi ellenlábassá vált tulajdonos társaival. Illetve a jogvita lezártáig nem is kötelessége. Ahogyan nekem sem volt az. Mosom tehát kezeim a most elkészült Dokk antológia ügyében, de ennek megvitatását halasszuk későbbre.
Most csak a szövegek javíthatóságával kapcsolatban ismét a legfontosabbat!
Nem szabad félrevezetni a Dokk olvasóit és szerzőit! Busznyák Imre tévesen állítja be ezt a kérdést úgy, hogy mivel itt a verseket nem lehet utólag visszahívni és elvinni, illetve a már meózott verset javítani, ezért a friss naplójegyzetet se lehessen javítani! MERT MEGISMÉTLEM: A DOKK-ON CSAK A MÁR MEÓZOTT – ÉS NEM A FRISSEN FÖLTETT – VERSET NEM LEHET JAVÍTANI. AZT IGENIS LEHET UTÓLAG MÓDOSÍTANI! Ha félévig nem nyúl meózó szerki a versemhez, akkor akár félévig is fenn áll a javítás elektronikai lehetősége. ENNEK MINTÁJÁRA IGENIS LEHETŐVÉ KELL TENNI, MIKÉNT A FACEBOOK IS LEHETŐVÉ TESZI, HOGY A SZÖVEGEINKET UTÓLAG IS KORRIGÁLHASSUK! LEGYEN MONDJUK FIX IDŐPONTUNK, FELRAKÁSTÓL SZÁMÍTVA MONDJUK HÁROM NAP. S NE TÖBB! Utána tekintsük csak „elolvasottnak” (meózottnak. És utána, miként a meózott verset, többé a beírt prózát, de a naplószitkozódást se lehessen törölni!
Ezzel egyetértek! Mert helyes az a meglátás, hogy az adott szerző akkori gondolkodását, írói-emberi karakterjellemzőit onnantól (tehát egy három napos korrektúrát követően) már vállalnia kell. Így lehet a Dokk a kortárs irodalom mai legnagyobb archívuma, tele különféle költői fejlődésmintákkal, mint jövőbeni egyetemek számára alkalmas jövőbeni kutatható gyűjtemény. Szemben a facebook határtalan ideig kitolható „önfényezési lehetőségével”. Ami hamis zsánerképet ad.
Saját példát idézve: semmiképp nem tudom belátni, miért kellene ennek a „végső” prózarészletnek elírással itt fennmaradnia. (Lásd kentebb!) Hiszen már másnap azonnal megláttam a hibát és javítani tudtam volna. Első napi szövegvakságomban azonban nem. Talán mert még „kívülről tudtam” a szöveget. És nem vettem észre, hogy a kezem (vagyis a gépírónőm) nem azt írja, amit íróként diktálok. Egyik folyóiratban sem jelenhetne meg így, mindenhol javításra szólítanának fel. Itt viszont hiába szólítom fel javításra a „gépírónőmet”, vagyis a kezemet, a „portál mortál” miatt ez nem lehetséges. És nem igaz, hogy az a Dokk esztétikai érdekeit szolgálja. Épp ellenkezőleg! --------------------------------------------------------------------------------------
„BUNDI
Úgy ugrott a levegőbe, mintha egy mókus és egy versenyló keveréke volna. Vörhenyes szőre puhán hullámzott közben és a farka félrebillent az igyekezettől. A kutyafélék mind így egerésznek. Ha meghallják a hó alatti járatokban neszelő zsákmányt, fölugranak majd meredek szögben alávetődnek, hogy rárogyasszák a havat. A kifülelt egér azonban most és addigra eltűnt a lyukban.
Izgatottan kapart. A hóra száraz fű és földmorzsalék repült. A fagyott föld nehezen engedett, csak az orra hegyét tudta beledugni az egérlyukba. Néhányszor beleszimatolt, horkantott, majd ismét kapart.”
| |
1. | [tulajdonos]: SÖTÉTSÉG DÉLBEN | 2025-04-08 10:32 | Pálóczi Antal, a Dokk kisebbségi tulajdonosa azért indítom ezt a naplót, mert a Dokk többségi tulajdonosa, Busznyák Imre, nem engedte, hogy hozzászóljak a Párbeszéd a Dokk jövőjéről című naplóban az ott folyó polémiához. 2025 január 8-as és január 15 között, egy héten keresztül újra és újra feltettem egyik kommentemet, volt úgy, hogy naponta többször (mert nem hittem el, hogy ez a jogtalanság mint a Dokk egyik tulajdonosával, megtörténhet velem), de a napló tulajdonosa, Busznyák Imre minden alkalommal megfosztott a megszólalás lehetőségétől, pedig Karaffa Gyula egyik megszólalására szerettem volna reagálni. Elvégre azért fizetek be tulajdonosi hozzájárulást a Dokk fenntartásához, magaménak érezve a költőtanodánkat, hogy javaslataimmal a kívánt irányba tereljem a Dokk működését. Illetve ha azok a javaslatok vitathatók, akkor vitára bocsáthassam azokat. Azt a meg nem jelentetett kommentet, illetve az újabb és újabb feltételét, időkijelző fotózása mellett, rögzítettem. Mert mellékelnem kell majd a törvénytelen kizárásom elleni pereskedéshez. Azzal, hogy jogvitatott féléves kizárásom első, itt már a tévesen rám rótt "büntetés" (valójában jogsértés) LEJÁRTA UTÁN (!) a Dokk többségi tulajdonosa még mindig "kizártként" bánt velem. És nem engedte meg, hogy éljek gondolat- és szólás-szabadságommal Horribile dictu (!) a Dokk jövőjéről szóló, tehát legfontosabb közügyünket tárgyaló "köznaplóban".
Több mint egy hónapig újra és újra feltettem ugyanazt a kommentet. Kíváncsi voltam, mikor engedi Busznyák Imre megjelenni. Egyszer sem engedte meg.
"Tanúként idézem" (mert van humorérzékem) Filip Tamás megszólalását a Baltazar naplóból, amelyben ezt tiltást negatív színben tüntette fel.
"5847. [tulajdonos]: párbeszéd 2025-01-27 14:24 Gyűlnek majd eltűnnek a feldolgozatlan üzenetek a "Párbeszéd a Dokk jövőjéről" című naplóban. Ez mitől párbeszéd?"
"5852. [tulajdonos]: nem tudom 2025-02-01 09:53 Nem tudom, ha lenne egy "Szó se essék a Dokk jövőjéről" című napló, abban vajon megjelennének a beírások?" (Idézett szakaszok vége)
Rajta kívül Cservinka Dávidnak tűnt fel Busznyák Imre jogsértő eljárása. Ő ezekkel a szavakkal fejezte ki nemtetszését, idézem Univerzum szélén című naplóját:
79. [tulajdonos]: 2025-01-30 16:53 Az oldal tulajdonosa önkényesen tiltogatja le a fos jövője napló egyetlen, kitartó beírogatóját, Pálóczi Antalt, aki talán felmer még olyanokat hozni, hogy Antológia, meg stb. A tulajdonos ezt korábban senki valóban indokolt kérésére megtenni képtelen volt. Most önérdekből megteszi, mert azt gondolja, hogy baszakodhat valakivel, aki már letöltötte a bűntetését. Ez a dokk, ma. (Idézet szakasz vége.)
Most megint lenne mondandóm a Párbeszéd a Dokk jövőjéről címmel indított "köznaplóban", de többé nem akarom kockáztatni, hogy tártulajdonosi hozzászólásomat a Dokk többségi tulajdonosa (vagy ahogyan én hívom: "oroszlántulajdonosa" - a jogtudomány "oroszlánjognak" hívja az erőfölénnyel történő visszaélést) korlátozni merészelje.
Ezért új "Dokk jövője" naplót indítok Párbeszéd egy jobb Dokk-ról címmel.
Busznyák Imre ottani, legutóbbi megszólalására adott válaszomat, illetve összes jövőbeni A DOKK JÖVŐJÉT A VALÓDI KÖLTÉSZET FELÉ VEZETŐ meglátásaimat majd itt teszem közzé! szését:
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|