DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2792 szerző 35864 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Gerevich Andras
  Egy csütörtök
Új maradandokkok

Farkas György: A veszedelem órája (jav.)
Seres László: Materidealisták
Seres László: Rom-antika
Tamási József: no-go
Zsuzsanna Grande: Tűnőben /2
Jónás Tamás: Fekete higany
Zsuzsanna Grande: folytonosság... addig (jav)
Francesco de Orellana: Még el sem kezdõdött de már elmúlt
Vajdics Anikó: Szerelkezés
M. Szabó Mihály: Riadt lepkeként
FRISS FÓRUMOK

Nagyító 1 órája
Ötvös Németh Edit 5 órája
Vajdics Anikó 1 napja
Bánfai Zsolt 1 napja
Szilágyi Erzsébet 1 napja
Tiszai P Imre 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Filip Tamás 2 napja
Albert Zsolt 2 napja
Farkas György 2 napja
Frady Endre 3 napja
Francesco de Orellana 3 napja
Szakállas Zsolt 3 napja
Lakatos Zsolt 3 napja
Fábián Franciska 3 napja
Seres László 3 napja
Kosztolányi Mária 4 napja
Duma György 5 napja
Kiss Anna Mária 5 napja
FRISS NAPLÓK

 Jó, ha a vége jó 2 órája
faopál 2 órája
leállósáv 3 órája
Gyurcsi 6 órája
Játék backstage 6 órája
Minimal Planet 6 órája
Baltazar 7 órája
Conquistadores 8 órája
Frady Endre 14 órája
Bara 15 órája
JÓ ÉJT! 15 órája
Sorrento 19 órája
PIMP 19 órája
fejlakók 1 napja
nélküled 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Szerdánként, kávé helyett
Legutóbbi olvasó: 2019-01-24 00:19 Összes olvasás: 19132

Korábbi hozzászólások:  
Olvasói hozzászólások nélkül
214. Duma György: Rossz hírPetrovics Alexander: pacsirta2019-01-18 16:56
Kedves Alex!

Ugye nem gond, ha így haverilag lököm a rizsát.
Sajna rossz hírem van számodra, mert a versed, ha egyáltalán annak lehet nevezni, igencsak gyenguska. (Nem, ne örülj, nem gyevuska, hanem gyenguska).
Ha azt mondom, a rímek erőltetettek és döcögősek, a ritmus hányaveti és következetlen, (nem olyan(ok), amilyen(ek) pl. az enyémek), és a tartalom is ezerszer lerágott csont, akkor nem is mondtam alapvetően rosszat az irományodról.
A képek avittságát csak az ok nélkül régieskedő nyelvhasználat múlja alul, és az áradó közhelyesség sem helyes.
Remélem, e pár baráti szóval sikerült elvennem a kedvedet további rímszörnyek világra okádásától, és megmaradsz inkább a kardnál, vagy dzsidánál, mert azok kevésbé gyilkos eszközök, mint fenti soraid.
Reflexiómból talán egyértelmű, hogy nálam ez a mű múlós.

Ami pedig a nevemmel való heccelődést illeti, visszautasítom a bojár nagytanáccsal való hírbehozásomat, családunk eredete nap(király)nál világosabban druszádig, Duma Alexig vezethető vissza, csak a szóvégi "s" közismerten néma.

Heveny tisztelettel,

George(s) Duma(s)

Olvasói hozzászólások nélkül
213. Petrovics Alexander: pacsirta2019-01-18 16:11


Kedves Duma György!

Köszönöm, hogy így dokkravalóvá csupaszítva is felismerted Pacsirtaszót hallok megint című versemet!
Nehéz idők jártak, amidőn ezt írám, s bár azóta sem lett posztmodern a lírám,
talán beállhatok mégis tiközétek, elhagyván a rímes, ritmusos beszédet.

Remélem, a neved nem arra utal, hogy bárminő közöd lenne a nagy orosz dumához, mert ha mégis, az innen Barguzinból nézve fölöttébb aggasztana.

Baráti üdvözlettel:

Petrovics Alexander (P.A.), más néven Petőfi Sándor



Olvasói hozzászólások nélkül
212. Duma György: Mi szól[tulajdonos]: 2. változat2019-01-18 08:12
Pacsirta ez, vagy fülemüle? :-)

Olvasói hozzászólások nélkül
211. szerző: Frady2019-01-18 06:34
Elnézést kérek, Frady Endrét majdnem kifelejtettem!
Gratulálok a wuwuwuwuzelához!

210. [tulajdonos]: 2. változat2019-01-18 06:32
Mivel Dokkon dekkoló költő nem reagált a műre, kedves pályatársam egyetértésével csökkentjük kicsinyég a kihagyásos technikát.


Xxxxxxxxxxxx xxxxxx xxxxxx

Xxxxxxxxxxxx xxxxxx xxxxxx!
Xxxxxxx xxxxxxxxxx xxx.
Xxxxxx, xxxxxxxxx xxxxxxxxxx xx,
Xxxxxx, xx kedves xxx xxxxx.

Oh xxxxxxx, xx xxxxxxx
X xxxxx xxx xxxx x xxx,
Xxxxxxxx xxxxx xxx patak xxxxxxx
Xxx xxxxx xxxxxxxxxx.

Xxxxxx, xxxxxx, kedves xxxxx,
Xxxxxxx xxxxxx x xxxxx,
Xxxx xxxxxxx gyilkos xxxxxx, xxxxxx,
Xxxxxxxxxxxx költő xx xxxxxx.

Xxxxxxx xxx xxxxxxxx x
Xxxxxxxxx xx x xxxxxxxx,
Xx x xxx xx, xxx x xxx xxxxxxx
Xxxx xx xxx xxxxx xxx xxxxx.

Xxxxxxxxx x xxxxxx, xx x
Xxx xxxxxxx xxxxx xxxxx
Xxxxxxx, xx xxxxxxxx xxxxxxx
Xxxxxx xxxx xxxx xxxxxxxx,

És xxxxxxx, xx xxxxxx
Xxx xxxxxxxx, xxx xxxxxx...
Xxxxxxx xxxxxxx, xxx xxxxxxxx,
Xxx xxxxx xxxxx xxxxxxxx,

Xx xxxxxx xxxxxxxxx xxxx,
Xxx xxxxxxxx xxxxx xxxxxx,
Xxxx xxxxxxxxxx, xxxx xxx xxxxxxx,
Xx xxxx x xxxxxx xxx xx xx.

Xxxxxx, xxxxxxxx, xxxxxxxx
Xxxxxxxx x xxxxxxxxx;
Xxxxxx xxxx xxxxxx xxxx xx xxxxx xxx
Xxxxxx xxx szép xxxxx xxxxx.

Olvasói hozzászólások nélkül
209. Frady Endre: vuvuzela[tulajdonos]: megfogadott tanács2019-01-16 12:31
Tetszetős műalkotás, ami teret nyit a kreatív értelmezések széles tárházának. Nagyon egyedi a ritmusképlete is. :))))
Kicsit hasonlít a dél-afrikai focivébé idején írt Vuvuzela c. versemhez, amely így szól:

VUVUZELA

Zzzzzzzzzzzzzzzzz
Zzzzzzzzzzzzzzzzz
Zzzzzzzzzzzzzzzzz
Zzzzzzzzzzzzzzzzz

Zzzzzzzzzzzzzzzzz
Zzzzzzzzzzzzzzzzz
Zzzzzzzzzzzzzzzzz
Zzzzzzzzzzzzzzzzz

Zzzzzzzzzzzzzzzzz
Zzzzzzzzzzzzzzzzz
Zzzzzzzzzzzzzzzzz
Zzzzzzzzzzzzzzzzz

208. [tulajdonos]: megfogadott tanács2019-01-15 17:29

A hozzáértők azt mondják nekünk, hozzá nem értőknek: tegyük érdekeltté az olvasót abban, hogy elidőzzön a versnél, vissza-visszatérjen soraihoz.
Magyarán: fejtse meg, kódolja ki, adjon értelmet neki, lássa el a saját asszociációival, érezzen valamit és gondolkodjon az ebadta, ha már nekünk nem sikerült.
Az érdekeltté tétel egyik módja lehet, hogy bizonyos dolgokat elhagyunk a versből, majd az olvasó beleteszi, ahová akarja. A költői szabadság ugyan sérül, mert a létrejövő művet már nem mi írtuk, hanem javarészt az olvasó, de sebaj, fő, hogy a hozzáértőknek tetsszen.

Nekibátorodtam, megbeszéltem egyik kedves pályatársammal és közzé teszek egy verset.
Tetszésnyilvánításokat, megfejtéseket kommentben kérem.


Xxxxxxxxxxxx xxxxxx xxxxxx

Xxxxxxxxxxxx xxxxxx xxxxxx!
Xxxxxxx xxxxxxxxxx xxx.
Xxxxxx, xxxxxxxxx xxxxxxxxxx xx,
Xxxxxx, xx xxxxxx xxx xxxxx.

Oh xxxxxxx, xx xxxxxxx
X xxxxx xxx xxxx x xxx,
Xxxxxxxx xxxxx xxx xxxxx xxxxxxx
Xxx xxxxx xxxxxxxxxx.

Xxxxxx, xxxxxx, xxxxxx xxxxx,
Xxxxxxx xxxxxx x xxxxx,
Xxxx xxxxxxx xxxxxxx xxxxxx, xxxxxx,
Xxxxxxxxxxxx költő xx xxxxxx.

Xxxxxxx xxx xxxxxxxx x
Xxxxxxxxx xx x xxxxxxxx,
Xx x xxx xx, xxx x xxx xxxxxxx
Xxxx xx xxx xxxxx xxx xxxxx.

Xxxxxxxxx x xxxxxx, xx x
Xxx xxxxxxx xxxxx xxxxx
Xxxxxxx, xx xxxxxxxx xxxxxxx
Xxxxxx xxxx xxxx xxxxxxxx,

És xxxxxxx, xx xxxxxx
Xxx xxxxxxxx, xxx xxxxxx...
Xxxxxxx xxxxxxx, xxx xxxxxxxx,
Xxx xxxxx xxxxx xxxxxxxx,

Xx xxxxxx xxxxxxxxx xxxx,
Xxx xxxxxxxx xxxxx xxxxxx,
Xxxx xxxxxxxxxx, xxxx xxx xxxxxxx,
Xx xxxx x xxxxxx xxx xx xx.

Xxxxxx, xxxxxxxx, xxxxxxxx
Xxxxxxxx x xxxxxxxxx;
Xxxxxx xxxx xxxxxx xxxx xx xxxxx xxx
Xxxxxx xxx xxxx xxxxx xxxxx.


207. [tulajdonos]: korrektúrázott változat2019-01-09 22:15

Vázlatok, naplójegyzetek
2019.01.07.

Ha volt még valamicske illúziónk a kölcsönös toleranciáról és jóindulatról, akkor az is elenyészett. Most láthatjuk: odáig el tud jutni egy közösség, hogy annak egyes tagjai, vélt hatalmuk biztos tudatában kivégzéssel fenyegetik meg ugyanezen közösség más tagjait. A kivégzés történhet a szó fizikai értelmében, olyan lövedékkel, amely amint testet talál, rögtön szerteszéjjel mállik, törve-zúzva-szakítva roncsol, de történhet a személyiség megsemmisítésével, karaktergyilkosság (Rufmord, character assasination, assassinat de caractère, רצח אופי) által is.
Süvítenek a golyók. Akinek van füle a hallásra, hallja.

**

A napjainkban dúló vitákat kényelmi szempontból szokás modellezni két pólus küzdelmével, mert ezt sulykolja belénk már évezrede az irodalom, a művészet, a vallások, a leegyszerűsített („paperback”) történetírás, a média minden szegmense és – ne tagadjuk – az iskolai oktatás is. Hozzászoktunk, hogy a jó és a rossz harcol egymással és kedvünkre való mindkét tömböt homogénnek tekinteni. A komplexebb szemléletmód nem divat. Elfelejtjük, hogy a jók között is lehetnek rosszak, s a rosszak között is jók. S most nem a jók közé beépített rosszakra és/vagy a rosszak közé beépített jókra gondolok. Az a háború része. Ha úgy tetszik, szakmai kérdés.
Nagyobb bajnak látom, hogy az egyénről és személyes kapcsolatairól megfeledkezünk. Csak a címkék vannak, a jelvények, zászlók, védjegyek.
Bármi vagy is, valamiellenes vagy, már olyannak születtél.
Velem vagy ellenem. Vagy jó, vagy rossz. Tertium non datur.
Elfelejtjük, hogy a többmilliós seregek (szavazótáborok, egymásra acsarkodó csoportok) is egyénekből állnak, olyan individuumokból, akik esendők, gyarlók, hibákat követnek el – és ami nagyon jellemző ismérvük, csak éppen a harc hevében soha nem vesszük észre – az életük során változnak is.
Láttam már lopni, csalni, hazudni kormánypártit és ellenzékit egyaránt. Egyszersmind találkoztam szeretetreméltó, humánus emberekkel is mindegyik táborban.
S nem vetemednék arra, hogy igazságosztó félisten szerepében tetszelegve osszam kategóriákba őket. Csak a tapasztalataimat összegzem: ott az egyik lopott, emez itt fenyegetőzött, azt ott fennhéjázóvá tette egy kitüntetés, emez itt naponta meghazudtolja pár éve tett kijelentéseit. Morgolódom magamban, ahogy vénemberhez illik. S közben tudom, hogy én is esendő voltam, sokat hibáztam. Röstellem tévedéseimet, de nem titkolom változásaimat. S azt a változatlant is tudom magamról, hogy nem loptam, nem fenyegetőztem, nem kérkedtem, nem akartam uralkodni mások felett. Nem vágytam sem a dicsőségre, sem a hatalomra, amely – Ratkó József költő szavaival szólva – mindenkit elembertelenít.
Csak költő szerettem volna lenni. Ezt ígértem az édesanyámnak. Nem a „halálos ágyán” – ahogy gúnyolódva írja rólam egy zsurnaliszta – , hanem még kisgyermek koromban, amikor nem tudtam, milyenné lesz ez a világ.

**

Ezek naplójegyzetek. Morfondírozások, zsörtölődések.


**
Volt egy barátom. Pontosítok: volt egy ember, akit egy ideig a barátomnak hittem. Jött, amikor bajba kerültem, segített, ahogy tudott. Minden versemet elolvasta és biztatott, dicsért. Költőnek tartott, figyelt a verssoraimra. Azután egyszer csak fölemelkedett, magasra, egyre magasabbra, kitüntetéseket kapott, a regnáló elithez törleszkedett. Ünnepelt, sikeres ember lett. Afféle celeb.
Többé már nem voltam költő a szemében. Már nem érezte méltatlannak, hogy 46 éve mindig kimaradok a könyvheti költészeti antológiákból. Eljutott addig, hogy megátkozzon: a mielőbbi halálomat követelte a sorstól. Azt mondta: pezsgőt fog bontani a halálhíremre.
Ez is egy példa arra, hogy az ember változik az élete során. Elmozdul előző helyéről.
S még csak azt se mondom, hogy jó avagy rossz irányba.
Csupán azt tudom biztosan, hogy hozzá képest én ugyanott vagyok, ahol voltam.

**

206. [tulajdonos]: téli jegyzetek2019-01-09 07:05

2019.01.07.

Ha volt még valamicske illúziónk a kölcsönös toleranciáról és jóindulatról, akkor az is elenyészett. Most láthatjuk: odáig el tud jutni egy közösség, hogy annak egyes tagjai, vélt hatalmuk biztos tudatában kivégzéssel fenyegetik meg ugyanezen közösség más tagjait. A kivégzés történhet a szó fizikai értelmében, olyan lövedékkel, amely amint testet talál, rögtön szerteszéjjel mállik, törve-zúzva-szakítva roncsol, de történhet a személyiség megsemmisítésével, karaktergyilkosság (Rufmord, character assasination, assassinat de caractère, רצח אופי) által is.
Süvítenek a golyók. Akinek van füle a hallásra, hallja.

**

A napjainkban dúló vitákat kényelmi szempontból szoktuk modellezni két pólus küzdelmével, mert ezt sulykolja belénk már évezrede az irodalom, a művészet, a vallások, a leegyszerűsített („paperback”) történetírás, a média minden szegmense és – ne tagadjuk – az iskolai oktatás is. Hozzászoktunk, hogy a jó és a rossz harcol egymással és kedvünkre való mindkét tömböt homogénnek tekinteni. A komplexebb szemléletmód nem divat. Megfeledkezünk arról, hogy a jók között is lehetnek rosszak, s a rosszak között is jók. S most nem a jók közé beépített rosszakra és/vagy a rosszak közé beépített jókra gondolok. Az a háború része. Ha úgy tetszik, szakmai kérdés.
Nagyobb bajnak látom, hogy az egyénről és a személyes kapcsolatokról megfeledkezünk. Csak a címkék vannak, a jelvények, zászlók, védjegyek.
Bármi vagy is, valamiellenes vagy, már olyannak születtél.
Velem vagy ellenem. Vagy jó, vagy rossz. Tertium non datur.
Elfelejtjük, hogy a többmilliós seregek (szavazótáborok, egymásra acsarkodó csoportok) is egyénekből állnak, olyan individuumokból, akik esendők, gyarlók, hibákat követnek el – és ami nagyon jellemző ismérvük, csak éppen a harc hevében soha nem vesszük észre – az életük során változnak is.
Láttam már lopni, csalni, hazudni kormánypártit és ellenzékit egyaránt. Egyszersmind láttam szeretetreméltó, humánus emberekkel is mindegyik táborban.
S nem vetemednék arra, hogy igazságosztó félisten szerepében tetszelegve osszam kategóriákba őket. Csak a tapasztalataimat összegzem: az ott lopott, emez itt fenyegetőzött, azt ott fennhéjázóvá tette egy kitüntetés, emez itt naponta meghazudtolja pár éve tett kijelentéseit. Morgolódom magamban, ahogy vénemberhez illik. S közben tudom, hogy én is esendő voltam, sokat hibáztam. Röstellem tévedéseimet, de nem titkolom változásaimat. S azt is tudom, hogy nem loptam, nem fenyegetőztem, nem kérkedtem, nem akartam uralkodni mások felett. Nem vágytam sem a dicsőségre, sem a hatalomra, amely – Ratkó József költő szavaival szólva – mindenkit elembertelenít.
Csak költő szerettem volna lenni. Ezt ígértem az édesanyámnak. Nem a „halálos ágyán” – ahogy gúnyolódva írja rólam egy zsurnaliszta – , hanem még kisgyermek koromban, amikor nem tudtam, milyen ez a világ.

**

Ezek naplójegyzetek. Morfondírozások, zsörtölődések.


**
Volt egy barátom. Pontosítok: volt egy ember, akit barátomnak hittem. Jött, amikor bajba kerültem, segített, ahogy tudott. Minden versemet elolvasta és biztatott, dicsért. Költőnek tartott, figyelt a verssoraimra. Azután egyszer csak fölemelkedett, magasra, egyre magasabbra, kitüntetéseket kapott, a regnáló elithez törleszkedett. Ünnepelt, sikeres ember lett.
Többé már nem voltam költő a szemében. Nem érezte méltatlannak, hogy 46 éve mindig kimaradok a könyvheti költészeti antológiákból. Eljutott addig, hogy megátkozzon: a mielőbbi halálomat követelte a sorstól. Azt mondta: pezsgőt fog bontani a halálhíremre.
Ez is egy példa arra, hogy az ember változik az élete során. Elmozdul előző helyéről.
S még csak azt se mondom, hogy jó avagy rossz irányba.
Csupán azt tudom biztosan, hogy én ugyanott vagyok, ahol voltam.

**

205. [tulajdonos]: Isten Veled, Seres László!2019-01-05 09:09
Isten Veled, Seres László!
Ahová most jutsz, ott már nem szelektálják evilági hatalmasságok élőre és halottra (más szóval maradandóra és múlandóra) sem a költőket, sem a verseket. Ott már szeretet van.

(Csak fohászkodni tudok, hogy a Dokk bírálandokk bugyrában rekedt három verseddel méltányosan bánnak majd, akiknek kezébe kerül.)




Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2018-12-23 11:28 Kosztolányi Mária
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
2018-08-16 18:22 kedvenceimből
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-01-24 01:12   NAGYÍTÓ /Pálóczi Antal:NEM KÖLTŐI KÉRDÉS/
2019-01-24 01:00   NAGYÍTÓ /Pálóczi Antal:NEM KÉRÜNK JELENTÉST/
2019-01-24 00:08   Napló: faopál
2019-01-23 23:35   Napló: leállósáv
2019-01-23 22:18       ÚJ bírálandokk-VERS: Ötvös Németh Edit Takarítás
2019-01-23 21:15   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2019-01-23 21:11   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2019-01-23 21:10   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2019-01-23 20:57   Napló: Gyurcsi
2019-01-23 20:51   Napló: Játék backstage