| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |

| Új maradandokkok |  |

| Prózák |  |

| FRISS FÓRUMOK |  |

| FRISS NAPLÓK |  |

| VERSKERESő |  |

| SZERZőKERESő |  |

| FÓRUMKERESő |  |

|
NAPLÓK: ELKÉPZELHETŐ Legutóbbi olvasó: 2026-01-25 06:27 Összes olvasás: 50238| 409. | [tulajdonos]: johnny B good | 2026-01-20 11:37 | Édesség-összeszerelő (Tarr Bélának) körülményeidben viszonylag hamar eljutsz odáig hogy kimondod itt semmi sem jó mézes kalács fölött agyalsz miként tehetnéd jobbá (make great again) a gyár ahol Magyarország szebbik arcát gyártják munkaerő hiánnyal küzd körbe kerített szemétdombokon véres bicskázás kurvák és hajtóik - új kitántorgó másfél millió öl anya és gyermek öl a választék tanító és hittető viszonylag hamar kiderül miben vagy jó hasznos akarsz lenni kezdetben minden áron elviseled a tolakodást még most sem te jössz későn érted meg hogy irányított kijátszás folyik lehetőségeid felfogásaid ellen és a játék résztvevőjeként tipró hatalommal állsz szemben te nem tudsz nemzetes-csalni aljasulni nekik tetszőt tenni mondani van egy állapot amikor kívül vagy az időn mert hagyod hogy kiszorítsanak pedig a busz utca város ország és idő a tiéd is elbaszott nap mondod nap pedig tudod év tized század ezred megfosztva az sincs hogy egyszer még puszi hogy vagy
dicsőített gyalázat: önirtás majd most és megint majd most reményt cukrosító pátosz és elkövetkezik az állapot félni a reménytől a másiktól nem akarsz közreműködő maradni cinkosozni szópankrátorok között - Nem
maradni kilátástalanok földjén szántó-vető marokszedő-batyus őseid viszed esküvel halt katona és vasutas őseid viszed bölcsőd kint az udvaron tanulófüzeted szélben vinyettán elmosódott neved totya kazán szolár kábel az inverterben úgy adod el örökséged az udvari tűznek hogy pironkodó ifjúsághoz bólintasz nem bírod kimondani: jól van ez így
| |
| 408. | [tulajdonos]: johnny B good | 2026-01-09 14:27 | Kilábalás (otthonom keresve)
Bennragadni a hátraarcban. A mimikában, ami plasztikai sebészet reklám plakátjain volt látható Normandia szerte. Tengerészzsákkal a vállamon, néhány órája hajóztam ki, radikális sétáim voltak. Azon a szentestén egy kiűzött ördög gyerek kiságyat ringatott. Majd megevett a kíváncsiság ki lehetett benne. Talán üres, mint én. Mint minden arckifejezésem a fotókon, amik akkoriban készültek rólam. Különös kontrasztban szenvedélyes nők csoportja kánkánozott át a Jeanne d’Arc hídon. A rágógumit kiköpve öntött el a villanás, hogy ez jó hely lenne nekem. | |
| 407. | [tulajdonos]: johnny B good | 2025-12-25 09:42 | A tiprás barbárjai X. Mission impossible
Elmondhatom a magam okosságait, de én már nem vagyok magyar. Bár úgy van, hogy az ember valamilyen fészekben, behatárolt államban német, angol, japán polgárnak születik. Dokumentálva seregnyi igazolvánnyal, egyiken sem felírva, hogy E m b e r. A magyaroknak nincs identitásuk, vagy nagyon is van egy idealizált hamisság. Nincs következetes kitartás, mert nincs társadalmi alap, vasbeton. Illúzió van. Himnuszos illúzió. Ki a magyar? Aki bizalmatlan. Bizalmatlan és rafinált. Rafinált és meg nem értett, akivel folyvást elhitetik a jó életet. És a hittető isten után az Isten. Egy tönkretett társadalomnak mindig új szózatok kellenek, ígéret, kifogás és csoda. Egy tönkretett társadalom bizalmát helyreállítani mission impossible. | |
| 406. | [tulajdonos]: johnny B good | 2025-12-23 07:18 | Pusztulás, memoár és én
Jaj - elkezdtem szeretni magam. Ha születésem büntetés volt, tudatni kellett volna meddig tartson. Akkor azt mondanám ez így ember-isteni, s a nevem pecsét és ítélet, nem mocskolható be. De a háború nem ér véget, hiába képzelitek. Persze kellenek a békerajongók, asszisztálók, pátoszos udvari pojácák. Sisakrácson átköpött hizlaló kötőanyag. A lélek legeslegelső ütközése. Navigációs építmények, pengeélen villanó szavak, harsonaszó halálcsóvában. Halálcsóva öröklétben: hegy és szél vinnyogás. Pengesuhanású pillangó. Idő. Ezek mind kellenek, hogy a mindenséggel szerettessem magam. Hiszen a nevem nem pecsét, nem ítélet; minden szentséggel bemocskolható. Alleluja, pusztuló ember vagyok, örökös és örökbeadó. Hozzám tartozik a megfoghatatlan, hogy várni tudjak és várni tudok, mint anyák a magzatvíz szivárgásra, a kiválásra, a pusztulás utáni magamra. Várni az ismétlődő ősrobbanást.
Red Light Runner hinned kellene el lehet halasztani
gyökérzet láthatatlan káosz elévülés betemetett függőség mint vakond fel- ki kell törnöd egyszer el lehet azt halasztani mindent ellopnak az odanézésed is a magány mint személyes ügy csupa megállj-parancsolás ki kell törnöd egyszer a piros lámpa egy hóbort ember-törvény mint szén-szem és répa orr íme az ember aki hóból van véres csali különös csendre hangszerelve ki kell törnöd amikor szikkad a harmat amikor már minden irányból piros fény villog akkor az már nem is irány az összes busszola amit visszatükröz szemed a jobbra balra kitett hajólapát abban a világban marad amiből mostanság navigál hited
| |
| 405. | [tulajdonos]: johnny B good | 2025-12-14 09:12 | merengés a tengeren ha kimerné merné valaki lenne engedély és lenne hová lezajlana a tiltakozás titokban maradna korrupció mit jelentene a felszínre került mély bűz az elsüllyedt jézus | |
| 404. | [tulajdonos]: johnny B good | 2025-12-06 13:45 | Tárgylemez
Mióta hordod preparátum részed Ó ha megkérdeztek volna meg akarsz-e születni semmit sem látva forró augusztusi délutánon meg akarsz-e születni tüdővel emberi testben millió gén és szövet hogyan akarsz lélekkel lélek nélkül Történelem örökléssel azt a trikolort sem látva ó ha megkérdeztek volna vállalod-e az eltelt jövőt s az összes körülményben bízol-e hiszel-e a testálódó nemzetes hebehurgyaságban Esetleg el fogsz veszni s nem kerülnek részletek mint baktériumtenyészet tárgylemezre és verselsz a szépirodalomnak Meg lehet úszni ó ha kopoltyúval meg lehet úszni De nem úszod meg mióta hordod preparátum részed a nyilt óceánon hiába foszlik rólad dogma és szózat öngyógyító csönd felcser propagandában Mióta nem kérdezel vissza szemedben fény és nyugtalanság így ér delfinek barátsága s a képzelet fölfeszíti tested (Kerek kabinablak vízvonal alatt fekete polár takaró névvel ellátva nemcsak dekorációhoz) | |
| 403. | [tulajdonos]: johnny B good | 2025-11-29 14:47 | Az önkínzás élménye III.
Csak a semmihez fogható. A lehelet például nem olyan, még a kétségektől meglátszó lehelet sem, vagy füst a gyertyaláng fölött. Az emlék megszokja az embert. Kódolt kényszerként gyötör, húsvétról húsvétra változni akar. Az ember megszokja emlékeit. Akaratán kívül változtatja, alig észlelhetőn annak a helyére beszúr valamit, ami múlt év óta már idegen életmaradvány. Mintha össze lehetne rakni húsvétra, de a közeljövőben. Mintha ujjongásnak a képzelet helyezne el egy világot. Az álmatlanság sötétmozijában világítótorony az emlék. Amikor már azt se tudja az ember miféle belső huhogást hall, őrült részeg, vagy éjjeli bagoly. Áll és dohányozik - a cigarettavég mintha ébredésének napfénye világít a bizonytalanságsírba. Veszélyes rálelni az átvilágított mára, az ember mai önmagára. Az egykori én távolról figyel. Sem érte sem ellene. Mint az Isten: semmit nem tesz, s az emlék hatalmas víz, mi eltöröl sivatagot. Még az sem olyan. Csak a semmihez fogható
| |
| 402. | [tulajdonos]: johnny B good | 2025-11-24 13:44 | susnyásban
amikor megtudtam hogy a kutacs piszkavas akkor ébredt a gyanú bennem hogy vajon hány nevem van nekem akkor kezdődött a szökésvágy tanító és pap elől kazlakba szerettem bújni de ott hajnalban megtalált anya később a susnyásban rejteztem első áldozás elől én nem nekem nem: sem áldás sem áldozat sem zsoltár sem himnusz hittem el lehet bujdosni a balsors elől is és megtaláltam az ősember barlang egyik zugát az Ihlet parkolót
ha elmégy a magyar rothadásból a magyar rothadásba jössz vissza mondta apám akit legalább ötször annyira sújtott a balsors mint engem ha apámat ötször nagyapámat tízszer százszor annyiszor ő munkás is volt paraszt is volt csak önmaga ura nem lehetett arra ott volt a munkás paraszt állampárt és a forradalmi munkás- paraszt kormány rettegve csépelt búzát és ölt disznót kiásatták vele miután besúgták hogy zsákot vitt a susnyásba ha másodjára is elmégy vissza már nem találsz fiam és bánattal fogsz meghalni mondta apám a rendszerváltozás új hangoskodói közepette hogy véget értek a girhes idők mármint magyar a magyarnak nem lehet kizsákmányolója itt ember az embernek nem farkasa többé és a népjólét és a demokrácia és a jogegyenlőség már mint uniós polgár francia szeretővel mutattam rá az ősember barlangban egykor hol állt az Ihlet parkoló hová bujdostam tanító és pap elől mintha idegenvezető cikáztam a múltamban mint gyerekségem fecskéi kanyargó röptékkel ég és föld között szilvási gyula nyúzva meghalt szilvási pista kizsákmányolva halott “De szellemét a tűz nem égeté meg” visszajöttem tételezzük fel mint akinek nem kenyere a megfontolás elképzelhetőnek egy aktának az adóhivatalban visszajöttem mint akinek a boldogságban része volt visszajöttem az Ihlet parkolóba kiásni ami a susnyásban maradt falánkan meghalni tételezzük fel új állampárt rólam kellene lenyúzni a bőrt szörny-hazám | |
| 401. | [tulajdonos]: johnny B good | 2025-11-13 18:22 | élesztő itt már lenni kéne egy ítélőnek a jólét-függőségi tenderein legalább mint madárijesztő sarjadzásban mint kukta tűzhelyen még ha leragadt sípolóval a maffiarendszer építőmunkásainak itt már lenni kéne a vadmurokkal benőtt földön mint sugárveszélyes helyen táblának mint országhatáron belépés saját felelősségre lenni kéne hosszú fehér csíkkal nagy behajtani tilosnak itt ahol áttelel a szorongás haláltökök márciusban sötét kendősek a padon depresszió-tabu katonaviselt zubbonyban hajlott fogatlanok ne hajtson be az erre tévedő itt nehezen éled újra dögevők étvágya már lenni kéne nemzeti keltetőnek háromnak három a kislány három M3-as bevezető sáv három a kokárda-szín színlelésben egy vizionárius a valóság és az ángy az ángy lámpa előtt végignézi és megültet 17 tojást 10 csibét akar legalább 8 tyúk 9 tojás per nap hármuknak itt már lenni kéne populáris tv shownak kot-kot kotlás-program össz-artikuláció show itt már lenni kéne bepállásból fóbiából kikecmergőt elvezető menekülő sávnak sokk sokk digitális szigetnek csatornán siklókkal dildót-tiltó dáridókkal egy ítélőnek kéne lenni itt ahol nyűtt vonóból bot ahol gyerekekkel felnőtteset játszanak mint szél a száradó ingujjal - itt a jövővel játszanak én nem leszek a játékszered új nemzeti tőkés banzáj én élesztő vagyok sötét kamrából púposodó tészta | |
| 400. | [tulajdonos]: johnny B good | 2025-11-03 11:42 |
Hideg atomok III.
Nem tudom átírni a verseim, hiába múlt el négy tél nélküled, egyre pózolok, mint a fehér hó háborúban. Zsörtölődés volt, vagy világégés? - Megtörténhetett volna,hogy aki gyűlölésig szeret, (két egymásnak örök idegen) leplez engem, mint hó a gödröt. Amíg kitalál méhedből a tavasz.
* Mennyire ismernéd föl harkály- kopogtatásom? A költőt, új versek ürügyén, beengednéd-e hajnal- hasadáson?
Kölcsönvennénk a fényt és árnyékát, Rómeó és Júlia mortál-kombat-játékát, s valami rögtönzött képpel Lucifer és Sappho testrészek, ó hogy kiszöknének, amiket egykor a szánkba vettünk.
Nagy a száj. Harminckét fog. Szájpadlásra tapadt szavak. (No ja, kimondtad: vége). Eleven és élettelen zsörtölődés a világégés. Íz, színtan és zene. Szerintem nem untad volna leleplezni az ihletet, s mostanra átírtam volna verseim négy fehér télen át. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|