|
Lőnhárt Melinda |
| Ez az a ház, ismerem... |
|
1. Ez az a ház, ismerem.
Itt éltem egykor.
Ő is itt volt.
Ez az a ház.
2.Csak három évet kellett volna várj, apám és reggelente
nem lett volna több vasalóval szétolvasztott világoskék
nejloninges és piros nyakkendős, pioníros, se porosz-kék
szarafános kapkodás, nem idegesített volna az utolsó
percekben hajkurászott hajpánt, se karszám.
Csak három évet kellett volna várj és megmutatnám,
hogy most már minden más: nincs tanárelvtársnő,
se tanárelvtárs. Nem hinnéd el, pedig szombaton nincs
iskola, vasárnap páros-páratlan autószabályozás, nincs
kenyérjegy, nincs liszt-cukor-vaj-olaj-tojás-porció, nincs
hússor, tejsor, nincs sorban állás, nincs tolongás.
Mi nem oroszul, mi már angolul tanulunk. Már nem
a Volga, Volga, máty rádnájá, és nem a knyigá és a
kárándás, most már az Edelweis és a Please to meet You
és a Hello és a Hi és a Yes és a No, és a Pink Floyd, na, azt
ha láthatnád, a Fal, a videó!
(És anya mondta, hogy a gyárban se lesz több pártgyűlés,
de lesz majd a templomban vallásóra és konfirmáció.)
Hát látod, apa, három évet kibírhattál volna még te is, hogy
értelmes lehessen halálod, ha már mindenképp itt akartad
volna hagyni ezt a kurva világot, meghalhattál volna
az utcán, a múlt hónapban, decemberben, rád lőhettek
volna a Főtér sarkán, akár Luchianra, a rajztanárra, vagy
a sörgyár falára is odarobbanthattad volna agyad rózsáit,
véred, ahogy nagymama mondja, egy jobb világért,
a szabadságért, értem.
De hogy egy kocsmai verekedésben!...
Most már örökre minden más, és most már örökre Pink
Floyd, és Confortably Numb.
3. Ma újra varázsló vagyok,
Mézszínű borostyánkövem
buborékából életre lehellek:
teljesítsd kívánságom!
Bújj elő, te vezess, te
segíts, ha kell, hetvenhétszer is,
ami volt, újra látni kívánom.
4.Irány a konyha. így, mezítláb, talpam alatt jéghideg vinillin.
A kopott konyhaajtó, a kilincs, éppen a kilincsig érek.
Nagyapám kávét főz, elnyomja a szivart, bömböl a rádió,
lehalkjtja, majd elzárja a gázt: - Jó reggelt, csillagom, jaj, meg ne fázz! Felkap, asztalhoz ültet . Én úlök s hallgatok,
még ma is ott vagyok, s ez ugyanaz a ház,
bár régen más, nekem csak ugyanaz, csak ugyanaz a ház.
|
|
|
Kötetben: szaggatott (Nagyvárad 2018)
Kiadó: Várad
|
|
