Veres Mária
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
117. 116. 115.
| 2026.03.24 15:34 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Az álkirály
|
| Válasz erre | Kedves Mária!
A szöveg egy szó közepén félbeszakad. Véletlenül lemaradt a vége, vagy eleve több részletben kívánta feltölteni, csak rossz helyen vágta el?
Az első szakasz misztikus hangulata tetszett, és a két lány történetében - a folytatástól függetlenül is - van potenciál. Nem lenne kedve külön megírni?
A folytatás, bevallom, nekem kissé kaotikusnak tűnik. Jól értettem, hogy ez Ekhnaton, Mózes és Jézus története? Talán azért, mert még nincs meg a vége, de úgy érzem, kicsit sok ez így együtt, és rengeteg mindent akar mondani, de - egyelőre - nem sikerült. Mindazonáltal kíváncsian várom a folytatást!
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | | A fenti posztra érkezett válaszok: idegenbolygo@gmail.com | 114.
| 2026.03.24 15:15 | idegenbolygo@gmail.com -- Fényes cipók
|
| Válasz erre | Kedves Anna, azért Jánoska és Áronka, mert kiskorúak, mi így szólítottuk egymást kicsi korunkban a testvéreimmel, becézve. Azért őket említem első mondatban csak, mert ők a főszereplők. Az ő szemszögükből akartam láttatni az eseményeket. Nem kertes ház, hanem egy nagyváradi, volt külvárosi telep, 3 lakásos házának egyik kicsike udvarrésze, ahol pár tő szőlő volt csak. Azért tűnik felnagyítva sok minden az elején, mert a két gyermek rácsodálkozik az újdonságokra, az azonban meg van említve, hogy a szőlőskert aprócska., és a fürdőben is csak egy bádogkád van, ebből már sejteni lehet, hogy nincs szó semmiféle luxusról, és a leckét is a konyhaasztalon írják, nincs külön íróasztal. És igen, konkrétan a megélhetés miatt történt a költözés, és igen, sok édesanya hazahordta a munkát a nagyvárosi cipőgyárból, és volt hogy karácsony este is varrtuk, a cipőket, mert muszáj volt. Hogy mit csinált közben az apa? Ő is dolgozott, egy másik gyárban, de néha otthon is besegített a cipőgyártásba. Hogy miért nem költöztek vissza, ugye ez már költői kérdés? Karácsonyapó, télapó, mindegy, mi nem ajándékoztunk kicsi korunkban karácsonykor, akkor hoztuk be a szokást amikor láttuk a tévében, hogy karácsonyi ajándékozás, stb. Falun régebben nem volt szokás a karácsonyi nagy ajándékozás, maximum a Mikulás "jött". És pont nem akartam szájbarágósan, hanem csak a lényegre szorítkozva elmesélni az egészet. És hogy mi miért történik, azt már jól átgondoltam. | 113.
| 2026.03.24 14:05 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Fényes cipők (javítva)
|
| Válasz erre | Kedves Mária!
Érdemes volt még javítania rajta, tényleg gördülékenyebb lett a történet. Sajnos azonban így is nehézkes, és stilisztikailag is elég kusza. Zavaró a sok becézés (Jánoska, Áronka, de még Anyácska is), a közhelyek (pl. "mintha a kutya szájából tépték volna ki"), de a következetlenségek is (pl. "Jánoska és Áronka felköltöztek", de még két bekezdés, mire kiderül, hogy van egy anyjuk is, és a novella negyede lemegy, mire először hallunk az apjukról; Télapó vagy Karácsony apó). Engem azonban az zavart a legjobban, hogy a történet maga nem áll össze. Miért költözött fel ez a család a városba? Nem tudtak elég jól megélni vidéken? De akkor miből volt pénzük egy kertes városi házra? (Egyáltalán miféle nagyvárosi házhoz tartozik szőlőskert? Egy gyárral rendelkező nagyvárosban inkább szürke házsorokat várna az ember, szűk lakásokat, vagy ha teljes hézat, akkor is kicsit, legfeljebb egy pár lépésnyi hétsó udvarral.) Ha egy kertes házra volt pénzük, akkor miért kell az anyának ennyit dolgoznia? (És nem hiszem, hogy a gyárból haza lehetne hordani a cipőket - talán egy kicsi műhelyből még igen.) Mit csinál eközben az apa? Ha mind a négyen utálják a várost, miért nem költöznek vissza vidékre? Egy-két nem tisztázott kérdés vagy hibe nem lenne gond, de így együtt csak elveszik a történet életszerűségét.
Mindezek ellenére azonban van potenciál a történetben. Ha van kedve még dolgozni rajta, gondolja át, mi miért történik, és hogy hogy lehet ezt egyszerűen, nem szájbarágósan, nem túl hosszan bemutatni. Ha ez sikerül, akkor a két fiú története sokkal ütősebb lesz.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 112.
| 2026.03.21 10:42 | idegenbolygo@gmail.com -- Fejezze be a célozgatást.
|
| Válasz erre | Kérem Baltazár urat, ne célozgasson semmire, hagyjon békén, örökre. Jogom van verset föltenni és bármit kiírni, ami rám vonatkozik , önnek viszont nincs joga szurkálódni. | 111.
| 2026.03.21 07:35 | idegenbolygo@gmail.com -- ...
|
| Válasz erre |
Egy enyhén szólva, nem túl elegáns naplóbejegyzésre reagálva: miért nem elégszik meg valaki azzal, hogy egy rossznak titulált vers mulandokkba kerül, miért kell még belerúgni, leszólni, ilyen pletykaszinten, valami vélt felsőbbrendűség nevében? Ti. hogy 2026- ban valaki merészeli használni a bank és tank rímeket. Felsőbbrendűség? Szerintem szimpla sznobság. | 110.
| 2026.03.20 15:36 | idegenbolygo@gmail.com -- re: meo | Haditudósítás (jav.)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Nikolett, a verset csak magam miatt javítottam ki, nem azért, hogy a maradandóba pakolják. Nekem mindegy, hova kerül, a Dokkon megmarad, ha valaki elolvassa és örömét leli benne, nekem már megérte, ha nem akkor meg mindegy. | 109.
| 2026.03.20 15:07 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | Haditudósítás (jav.)
|
| Válasz erre | Kedves Mária, ugyanazt tudom írni, amit előző meómban. A rímek kérdését alaposan megválaszolta szerkesztőtársam, V. Szabó Mátyás. Emeli a rím értékét, ha a rímeltetett szavak szófajilag különbözőek. Ettől függetlenül egy szöveg kellő tudatossággal és ismerettel megalkothatja a maga törvényeit, működhet benne az, ami rajta kívül szerencsétlenül, előnytelenül hat, vagy ami szembemegy bizonyos verstani szabályokkal (persze nem árt tudni azt sem, mivel megyünk szembe). Elsősorban azonban nem a rímek miatt múlik nálam a vers. Az eredetibb megszólalásmódot, megközelítést, hangot hiányolom belőle. | | A fenti posztra érkezett válaszok: idegenbolygo@gmail.com | 108.
| 2026.03.19 11:05 | idegenbolygo@gmail.com -- Haditudósítás
|
| Válasz erre | Egyetlen szót javítottam rajta, elindultak helyett, megindultak a tankok, mert így keményebbnek és fenyegetőbbnek érzem a képet. A felsorolással fokozni szerettem volna a történések súlyát, lehet, hogy nem sikerült, de én el tudnám képzelni elszavalva is. A hantot benne hagytam, úgy érzem kell az is. Most már ki lehet dobni, mindkettőt. | 107.
| 2026.03.19 06:47 | idegenbolygo@gmail.com -- Haditudósítás
|
| Válasz erre | Nem vagyok költő, nem is érdekel a költészet, csak a szavakban rejlő zene és ritmus. Jó pár éve felmerült, hogy háború lesz, akkor írtam ezt a verset. Nem akartam sokat mondani vele, hagytam, hogy harangozzanak a szavak. De úgy tűnik, harang helyett egy buta, rekedt kolompot ragadtam. Felőlem múlhat. | 106.
| 2026.03.19 06:19 | Siska Péter - szerki -- meo | Haditudósítás
|
| Válasz erre | A rímek kérdésében egyetértek az előttem szóló szerkesztőtársaimmal. Maga a versszöveg többnyire sokszor hallott kijelentésekből építkezik, és összességében inkább csak felsorolás marad, mint kibontott lírai szerkezet. Kísérlet, gyakorlat, játék, amit talán a zárókép irányába lenne érdemes továbbgondolni. | 105. 104.
| 2026.03.18 23:32 | Fűri Mária - szerki -- meo | Haditudósítás
|
| Válasz erre | Kedves Mária!
Mivel szójáték, és végig közömbös a hangvétel, mellbe vágja az embert az utolsó sor, mondhatnám az utolsó két sor; a magot -- aggot fájdalmasan eltalált. Az 'emeltek sok hantot' helyett másik, semleges sor kellene. | | A fenti posztra érkezett válaszok: idegenbolygo@gmail.com | 103.
| 2026.03.18 18:01 | V. Szabó Mátyás - szerki -- re: meo | Haditudósítás
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mária!
A verstanászok ezt gyakran tényleg fel szokták menteni. De itt akkor is fennáll egy azonos retorikai szerkezet ismétlése, a gondolatritmusba való kapaszkodás, ami hoz egyfajta egyoldalúságot, ez pedig hasonlóan hat, mint a ragrímek. Eygébként ha nagyon-nagyon korai ragrímes verseket nézünk (beleértve a megátalkodott 'valázást'), ott felmerül, hogy a rímes formát egybetartó lényeg nem is a rím volt, hanem a gondolatritmus, hasonló mondatszerkezetek halmozása és egymáshoz-viszonyítása.
Az általában méltányolt, valamivel később kialakult rímelés két sor összecsengetéséért felelős, összekapcsol egymással két első látásra távol eső érzést, gondolatot, asszociációt. Nemcsak hogy megengedheti magának, de kifejezetten jól áll neki, ha nem azonos szerkezetű sorvégeket kapcsol össze (hiszen annál jobban csodáljuk a hidat, minél távolabbi partokat köt össze).
Ebben a versben -függetlenül attól, hogy a szótövek ragozástól független rímelése megfelel az újabb rímtechnika kívánalmainak- a kompozíció egy olyan gondolkodásmódot, szemléletet ad át, ami már távol áll tőlünk, de ez a távolság nincs elég tudatosan kidolgozva. Tudatosan dolgozza ki a távolságot például Ady a "Krónikás ének 1918 ból' versében.
Meg hát persze itt egyáltalán nem régieskedésről van szó, hanem nyelvi játékról, egy sajátos elv végsőkig feszítéséről. A lant és harang -egyik sem túl jól működő archaizmus- ugyan nem zavarják meg a szándékolt atmoszférát, de az nehezítik, hogy bravúros, meglepő megoldások szülessenek. Múlikkal szavazok. | 102.
| 2026.03.18 17:25 | idegenbolygo@gmail.com -- re: meo | Haditudósítás
|
Válasz erre
Előzmény | Az egyebként miert baj, hogy ragozva rímelnek, amikor ezek a szavak rag nélkül is rímelnek? Nem azért vannak ragozva, hogy rímeljenek, másképp mondva, nem a ragozással kerestem a rímeket. Bank, tank, hang, gang, lant, hant. | | A fenti posztra érkezett válaszok: V. Szabó Mátyás - szerki | 101. 100.
| 2026.03.18 09:56 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | Haditudósítás
|
| Válasz erre | Kedves Mária, becsülendő, hogy a témához nyúl, viszont nem mindegy, hogyan teszi azt. A sorok rendkívül elkoptatottak, néhol közhelyesek, sokan sokféleképp leírták már őket. Hiányzik a mélység, a valódi történet, az ön személyes benyomásai a téma kapcsán. Ugyan a rímpróbák adnának egy morbid játékosságot a szövegnek, nagyjából csak ragrímekkel dolgozik, érződik a kényszeresség is, így inkább rontanak az alapanyagon. | | A fenti posztra érkezett válaszok: idegenbolygo@gmail.com, idegenbolygo@gmail.com | 99. 98.
| 2026.03.18 00:01 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Fényes cipők
|
| Válasz erre | Kedves Mária!
Ezt a kedves történetet érdemes lenne gördülékenyebben megírni. A sok "mondta-kérdezte" döcögőssé és régimódivá teszi. Ha fejlődni szeretne olvasson kortárs prózát.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | | A fenti posztra érkezett válaszok: idegenbolygo@gmail.com | 97.
| 2025.11.20 22:26 | idegenbolygo@gmail.com -- ...
|
| Válasz erre | Nem azért magyarázom, hogy mentsem a művemet, ezek az írások többször is át lettek már írva, és nincs kizárva, hogy még párszor átírom őket, ha úgy látom jónak, DE ha látom, hogy valamit félreértenek, engedtessék meg már, hogy rávilágítsak arra, hogy mit miért írtam úgy, ahogy írtam. Nem vagyok kisiskolás, hogy a tanítónénik vagy bácsik meg se hallgassanak, egy diplomamunkát is meg szoktak védeni. De ha nem lehet, ha csak tekintélyt szabad tisztelni, akkor több szót és időt nem fogok vesztegetni ezen az oldalon. | 96.
| 2025.11.20 17:24 | Miklóssi Szabó István - szerki -- re: Vilagraszóló
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Veres Mária,
van egy olyan mondás - és ezt a lehető legpozitívabb értelemben írom -, hogy ha a szerzőnek hosszasan magyaráznia kell az írását, akkor bizony valamit elrontott.
Higgye el, próbálkozásaink elején mindannyian kapunk olyan ütéseket, melyek nagyon fájnak. Muszka Sándor és én, akik eléggé "old school-osak", sokat tudnának erről mesélni.
Önnek itt van egy lehetősége, hogy erősebbé tegye írását, történeteit. Gerencsér Anna egyszerűen remek író, engem is darabokra szedne, és ez nem vicc. Ön helyett én hallgatnék rá, tanulnék tőle.
Maradok barátsággal,
István | 95.
| 2025.11.20 17:08 | idegenbolygo@gmail.com -- Vilagraszóló
|
| Válasz erre | Annyit még hozzátennék, arra a megjegyzésre, hogy bábszerűek a szereplők, az eredeti tündérmesékben sem számít az egyéniség, hiszen a főhősök archetípusok. Ellenben itt azért nem teljesen jogos a vád, hogy Hajnalnak nincs egyénisége, annyit azért megtudunk róla, hogy szereti a meséket, és van képzelőereje, sőt, kreatív is, hiszen bábut ajándékoz a hercegnek. ( gyermek utáni vágy, ha úgy tetszik). A másik meg, hogy a herceg miért nem őt választja? Egyszerűen azért, mert férfi, míg vándorolt, jól jött neki a levelezés, lelki támogatás, mikor megérkezett, a pompát választotta inkább. A kis hableány királyfia miért nem a hableányt választotta, holott őt jobban megismerte, és meg is szerette? A mindenség ura ezt sugalmazta nekik, vagy ezt táplálta a génjeikbe. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Miklóssi Szabó István - szerki | 94.
| 2025.11.20 12:37 | idegenbolygo@gmail.com -- Világraszóló
|
| Válasz erre | Kedves Anna, nem klasszikus mesét akartam írni, az alakok jelképesek, Idő apó a Mindenség ura, tehát nem király, főleg nem földi király, ilyen értelemben mindenki a gyermeke, egy szegény úgyanúgy, mint a gazdag. És ilyen értelemben minden hatalmat ő képvisel, akár a Mikulást is, ő maga a sors, aki szeszélyesen osztogatja ajándékait. A szereplők azért bábszerűek, mert a sors úgy is bánik velünk, mintha bábok lennénk, Hajnalka a dolgát végzi, mert az életben maradáshoz állandó munka kell, és van akinek ebből több jut, így másra nem is nagyon van ideje, sőt többnyire azért dolgozik, hogy mások jóléte megmaradjon. A herceg is lemond róla, nyilván mert jobban tetszik neki a cicomázott lány. Tanulság nincsen, igazságot ne keressünk, csak emlékezzünk évszázadok embereire, sőt, akiket a szegénység, rabszolgaság megfosztott az emberhez méltó élettől, és a földöntúli erőkhöz hiába könyörögtek, sőt, ez mai napig is érvényes. Tehát a törtétnet nem régi időben játszódik, hanem egy jelképes időben, így olyan, hogy válás, stb is belefér, azt hiszem nem én vagyok az egyetlen , aki klasszikus meseelemeket kever modern fogalmakkal, ha meg klasszikus mese, akkor ott sem ritka, hogy 3 királyi gyermek vagy szegény gyermek közül egy kakukkfiók, és valamiért nem szeretik. Így Hajnal mostohagyerek státusza sem kirívó. | 93.
| 2025.11.20 11:44 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Világraszóló
|
| Válasz erre | Kedves Veres Mária!
A mesei motívumokat szépen végigviszi a szövegen, de meseként mégsem működik az írás. Egyrészt időnként olyan képeket, szófordulatokat használ, amik megtörik a meseszerűséget (pl. Idő Apó összemosása a Télapóval, "a Mindenség ura", "jogát a szerelemhez", ráadásul a népmesékben lényegében nem látező koncepció a válás, pláne nem pusztán azért, mert a házasfelek megunták egymást). Másrészt a történet logikája is több helyen megbicsaklik: miért végzi a Mindenség urának a lánya, aki itt lényegében egy királykisasszony, a szolgálók munkáját? Ez jóval szélsőségesebb annál, minthogy a testvére legyen a kedvenc gyerek. Miféle szerelmes herceg az, aki megérkezik a menyasszonyához, de aztán a testvérét veszi feleségül? Nem lehetett valami nagy szerelem. De a legnagyobb hiba, hogy hiányzik belőle bármilyen üzenet, ami a népmesékben benne szokott lenni. Mi itt a tanulság? Mit mond ez a történet?
Ne értse félre, nem arra gondolok, hogy ugyanannak kell lennie a tanulságnak, mint egy klasszikus népmesében. De valamilyen tanulságnak lennie kell. Ez a történet azonban nem üzen semmit, még egy olyan szomorú vagy cinikus üzenete sincs, hogy "a szelídeknek semmi nem jut, mert az erőszakosabbak elveszik", vagy esetleg "van, aki arra született, hogy boldogtalan legyen". Szerintem ez a probléma részben onnan jön, hogy az egyetlen, kicsit is aktív szereplő a történetben Nappal. Idő Apó, aki ezt az igazságtalan helyzetet fenntartja, kidolgozatlan és érthetetlen, Hajnalnak nincs egyetlen olyan tette vagy gondolata, ami bármiféle személyiségről vagy szándékról tanúskodna, a hercegek meg mintha önálló akarat nélküli bábok lennének. Ön leírja ezt az igazságtalan helyzetet, de nem magyarázza meg, miért jött létre vagy maradhat fenn, nem mutat be olyan szereplőket, akik megpróbálnák megváltoztatni, nem állítja helyre az igazságosságot. Az egyetlen, amit tanulságként le lehet vonni a történetből, hogy "Hajnal nem kaphat meg semmit" - de ez így önmagában kevés. Ha ez egy mese, akkor legalább annyi indoklás kellene, hogy "mert nem küzd meg érte", "mert megátkozták" vagy "mert az élet igazságtalan, és ezellen semmit nem lehet tenni".
Amit javasolnék: gondolja át, mi az az üzenet, amit át akart adni az olvasónak, és írja meg a mesét úgy, hogy azt tartja szem előtt. Hagyja el a sallangokat (pl. a Télapós részt), és rakja össze úgy az eseménysort, hogy egyértelműen arra fusson ki.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 0 25 50 75 100 |
|
