Tóth Irén
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
25.
| 2009.08.13 11:41 | Dolgos Mátyás -- Értünk
|
| Válasz erre | Aki nem tudja, nem érti. Aki nem tudja, érzéketlen. Ha nem tudja, miért kommunikálja? A textus olyan témakört érint, amihez nem ért. Pál (apostol) azt írja: a hit a reménylett dolgok valósága, a nem látott dolgokról való meggyõzõdés. Sokan vagyunk akik számára a megélt tapasztalat, a tudás a hit. Kérem tisztelettel, a textus annyira illetlen, hogy ehhez képest a kollektíven gyakorolt oidipusz-komplexus szerinti tevékenység óvodai mese.
Ugye ha a verselés, úgy a vélemény is szabad? | 24.
| 2009.08.12 17:16 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Értünk
|
| Válasz erre | Az eleje nekem nagyon tetszik. Erõs, okosan direkt, mértéktartó. Mindössze az utolsó három sorral vannak problémáim:
"töltök a hívõknek
szomorú megváltót,
hátha mégis..."
A "töltök a hívõknek/szomorú megváltót" számomra már képzavarhatár, persze logikusan következik e két sor a vers addigi szövegébõl, mégis úgy érzem, ezt nem kellene ilyen formában kimondani. A "hátha mégis..." pedig nagyon a semmiben lógva hagyja a verset, és ez nem a lezáratlanság izgalmát indukálja bennem, hanem inkább a slendrián elvarratlanság érzetét. Mintha sejtetted volna, hogy illenék valahogy befejezni, de nem sikerült. A felvállalt befejezetlenség, lekerekítetlenség is erõssé tehet egy szöveget, itt azonban ügyetlenségnek tûnik ez a zárlat.
Számomra az addigiak is kész verset adnak:
"Értünk
Jézus ma nálam kávépaca
selyemre ömlött reggeli
Jézust megfesteni-
alig két óra,
a fájdalmat két napja nem tudom,
lemondtam róla,
megfestettem inkább lemondóra
érettünk" | 23.
| 2009.08.12 17:09 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | 243. piszkozat tizenhé
|
| Válasz erre | Irén, ez a szöveg valóban piszkozat egyelõre. Rendetlen kicsit, túlbeszélt. A túlbeszéltség is szülhet jó verset, azonban nem érzem most, hogy ez a túlbeszéltség összhangban volna a szöveg mögöttes sugallataival. Egyszerûen szólva: fecsegéssé válik néhol. Például itt:
"csak ûr volt, a nemleszholnap kilátástalansága,
meg a mi lesz a gyerekekkel, jaj, anyám segíts!
mert a kurva élet, ha szar is, de kell!
Mélybemerült depresszióra tán inni kéne.
Hát ittam, és már nem tudom,
hogy miért mentem veled tovább"
Másutt meg túl bonyolultak a képek:
"Szûzfehér szívvel mosolyt vetítettél a porba nekem,"
"felrepített számról térdelve csókoltad le
ráalvadt kezed nyomát."
Ha javasolnom kellene, azt javasolnám, hogy próbáld meg kíméletlenül tömöríteni a szöveget, kihúzni a felesleget, eltávolítani többek közt az olyan prózai jellegû kitételeket, mint "Mert szerettél."; s mindezt a tömörítést úgy, hogy a kétségtelen indulat ne vesszen el. Mert van amúgy hasznosítható nyersanyag bõvest, tetszik az isten/instant összejátszás például (de ezt is érdemes volna kevésbé ad hoc módon ellõni), és egyébként is ötletes a szöveg sok helyütt, csak jelen formájában nagyon hosszú ahhoz képest, amekkorának lennie kellene. Érdemes volna megpróbálnod, ha más nem, gyakorlatképpen, mi az a minimális hosszúság, ami mellett még nem tûnik el belõle a lényeg. | 22.
| 2007.07.03 22:02 | Tóth Irén -- re: meo-üzenet | Átirat margójára
|
Válasz erre
Előzmény | 2007.05.16 15:04
ip: 89.*.107.* Dokk Szerki: meo-üzenet | Átirat
--------------------------------------------------------------------------------
Válasz erre Ami a margón van, az a vers. A többi "marad fölöslegesnek".
De ez tényleg szép. Még akkor is, ha a "félhold-sarló glóriája" elég nagy túlzás:
S bár nem kívántam megszületni,
látod, mégis itt vagyok!
Mint levedlett páncélú teknõs,
a parton végig ballagok.
S ha nem tiporják gyönge hátam,
akkor újra láthatom
-a félhold-sarló glóriája
a görbe fák közt átragyog.
| 21.
| 2007.07.03 18:05 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Átirat margójára
|
| Válasz erre | Cskonai betépve? Lenne is benne valami, meg nincs is. Jól indul, de nem jól érkezik. A második strófa önsajnálatba fullad, a fák közt átragyogó Hodl meg ... hát, egyszerûen unalmas. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Tóth Irén | 20. 19.
| 2007.06.19 09:12 | Pirinyó -- Hátirat
|
| Válasz erre | Itt van, megjött Tóth Irén,
reszket is a fóti rém. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Morci | 18.
| 2007.06.19 08:32 | Tóth Irén -- re: meo üzenet
|
| Válasz erre | Talán az utolsó négy sor miatt írtam az egészet:)) Bár azt hiszem, elõször az elsõ két sor kiáltott... | 17.
| 2007.06.12 18:51 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Elvetélt szerelem
|
| Válasz erre | az utolsó négy sorban van valami - egyszerre banális, játékos, és "vérkomoly". a ritmus, a rímtechnika nagyon ront az összképen.
"Mert szavad ittmaradt, belémragadt
Nélkülem üres, mint kongó hordó." - ez a két sor meg ölég zavaros. | 16. 15. 14. 13. 12.
| 2007.05.17 19:02 | ember -- Átirat margójára
|
| Válasz erre | láthatom - átragyog
Ez rímpár? Nem, nem az. Kár érte. A láthatodra teljesen passzentos lenne. Mer egyébként tényleg tetszik, nagyon. | | A fenti posztra érkezett válaszok: iTom | 11.
| 2007.05.16 19:34 | Tóth Irén -- re: meo-üzenet | Átirat
|
Válasz erre
Előzmény | Hát ezt is értem, és köszönöm, mint elsõ dícséretemet:)
Akkor mi legyen, tegyem fel külön, az eleje nélkül? | 10. 9.
| 2007.05.16 15:04 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Átirat
|
| Válasz erre | Ami a margón van, az a vers. A többi "marad fölöslegesnek".
De ez tényleg szép. Még akkor is, ha a "félhold-sarló glóriája" elég nagy túlzás:
S bár nem kívántam megszületni,
látod, mégis itt vagyok!
Mint levedlett páncélú teknõs,
a parton végig ballagok.
S ha nem tiporják gyönge hátam,
akkor újra láthatom
-a félhold-sarló glóriája
a görbe fák közt átragyog. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Tóth Irén | 8.
| 2007.05.16 14:52 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Levél
|
| Válasz erre | hát, ha hatottál a kedvesedre ezzel, annak örülj. mert az jó érzés, és ilyen szempontból a szöveg sikeres.
sajnos, a vallomás versként nem mûködik, átlagos, közhelyes. múlanDOKK. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Tóth Irén | 7.
| 2007.05.16 07:54 | Tóth Irén -- Levél
|
| Válasz erre | Oppá! Ebbõl valami tragikus forma lett!:((
Nem tudom mit kell tenni!:((
TZ, bocs, de a nem vagy elérhetõ?
Segítség? | 6.
| 2007.05.06 13:19 | Tóth Irén -- re: meo-üzenet | B?nh?dés
|
| Válasz erre | Köszönöm, megpróbálom hasznosítani, amit írtál, bár azt nem értem, miért nem hihetõ:( | 5.
| 2007.05.05 17:25 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | B?nh?dés
|
| Válasz erre | Dícséretes a szonettforma szándéka, de a rímek vagy nem rímek (sorsomon-jazzdobos), vagy kínrímek (égtem-fejem), vagy ragrímek (szenvedést-enyhülést). Sajnos nem hihetõ maga a vers sem: õszinte érzelmek leírása is lehet hiteltelen, ha versben történik. Rosszul patetikus. | 4.
| 2007.05.05 12:52 | Tót Irén -- elég hosszú
|
| Válasz erre | Köszönöm! Már azt is, hogy nem két perc alatt múltam ki, mint tegnap, illetve nem szó nélkül, mint a múltkor..
Tetszik az átiratod, de én már nem is merek aranyló búzakalászról, barackfaágról írni, mert akkor azonnal giccsesnek titulálnak.Atördelés csak érzés szerinti, nagyon kevés a gyakorlatom, még 5 hónapja sincs, hogy írogatok, eddig csak olvastam :))
Az nagyon elgondolkodtató, hogy leül a közepe, átrágom. | 3.
| 2007.05.05 11:57 | kovácske -- elég hosszú
|
| Válasz erre | (ami nagyon is jó - van anyag, van mibõl kifaragni a kész verset) de a közepénél kezdett elkalandozni a figyelmem. talán problémás lehet a nézõpont váltás - ahogy a belépéstõl az elõjátékra, majd az aktusra, majd a kinyúlásra vált - nem tudok helyette mit javasolni, csak megfontolandó, hogy nem jobb-e jelentekre bontani, amiken belül se vágás, se kameramozgás nincs. esetleg két verszak közt lehet a kamera váltás, mint a színházban két felvonás között. azért nem rossz, csak a tördelés volt nekem kissé modoros (túl rövid, feleslegesen szétszabdalt sorokÖ. hajrá. | 2.
| 2007.05.05 11:52 | kovácske -- Vágydal - egy lehetséges átirat
|
| Válasz erre | gyere akarlak, félned nincs mitõl
mert akármi erõs a vágyam sodra, téged el nem sodorhat tõlem semmi szél
erõs a vágyam, de téged nem morzsollak szét, mint aranyló búzakalászt a kérges parasztkéz, nem.
gyere dagasszunk tésztát, gyere dagasztani
majd arany kenyérré sütlek s te malomként õrölhetsz, vagy kalászként csépelhetsz engem meg.
táncolj velem, lábad lábam közt, amint belépsz
szemed szemembe fúrod, én gyáván rebbenek
amint nyúlsz felém, húzódom még kicsit
Soká nem bírom.
hisz rég jártál nálam. Szemed kutat -mi változott?
De látod, ugyanaz vagyok. csókolj, csókolj!
Sikoltanám de suttogok,
gyönyör odázó vagyok, még ne!
Szád lassan indul el felém,
kezem emelem
hajadban szikrákat érzek én.
simítások, lágy tavaszi szellõ, száj a szájra,
puha felhõ.
testünk mint kévék, egymásra vetve az ágyon,
s zuhanunk - keresve egymást - a kéj mámorába.
Jöjj kedves! Még, csak még közelebb!
Érints, érezz! lásd itt vagyok!
Nem álomkép: mi együtt.
Mellemrõl tépd le a blúzt, vagy gombold lassan,
s dúdolj egy lassú bluest, míg eltáncolom csábító táncomat neked.
Én is ezt teszem.
Kielégítem sóvár tekintetem,
s csak nézlek.
Rég láttalak.
Melledre hajtom fejem,
még mindig odaillik.
Pont oda, a gödörbe.
mennyi pillanat, mi elillanhat félrehallások miatt!
De most nem, nem hagyom!
Már indul is kezem,
remegõn, mint virágzó barackfaág,
S szemem közben le nem veszem rólad
Látlak, s káprázat vagy nekem.
Vágyam, álmom, kegyetlenem.
Hát add nekem Magad, hagyd!
most én ölellek, te pihenj,
s ha elfáradtam, majd te jössz, tudod,
Ha majd kezem s szám már elfáradt
bebarangolva testedet, Te járj át!
De még ne! Hadd csókolom újra szemed,
s cirógassalak mellemmel, kezemmel,
boruljak rád, s hintázzak rajtad élvezettel
csiklandjon hajam, mikor ajkammal bejárlak.
Jó, most Te jössz, korbácsolj tovább,
s csitítsd a szenvedésem.
Magamba veszlek, halk sikollyal,
szád ne eresszen,
érezzelek minden pontomon,
s olyan egyenes lesz minden, kisimul, mint a tótükör.
Szemedben látom megnyugodtál, s szememben
látod nyugszom én is. nyugodunk egymásba hullva, mint két gödör.
| 1.
| 2007.05.04 16:47 | Tót Irén -- ????
|
| Válasz erre | Hát, azt hiszem gyors volt a véleményezés, 5 percet sem töltöttem a bírálanDOKK-ban :(( | 0 |
|
