Székely Magda
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
3.
2007.09.17 18:07 | Requiescat In Pace -- HARMINC
|
Válasz erre | Ítélet (1979)
Leomolván az idõk, mint a várak, napján a végsõ elszámoltatásnak, mindkét oldalon ugyanazok állnak.
Egy szín alatt a jók, a rosszak, szorongatókon a szorongatottak enyhületlen egymásba rajzolódnak.
Ott csak a jó az, ami súlya nélkül felsorakozva útra kelni készül, a gyönge híd csak egy hívásból épül,
ha majd beteljesedve odaátról, áradnak egyre, a fénybõl másba, fényesebbe.
***
Ez év májusában kaptuk a hírt: Székely Magda Kossuth-díjas költõt rövid betegség után, hétfõn hajnalban érte a halál
Székely Magda 1936-ban született, 1959-ben magyar-bolgár szakos diplomát szerzett az ELTE-n. Ezután a Magvetõ Könyvkiadó, majd az Európa Könyvkiadó szerkesztõje lett. Költészetére jellemzõk a biblikus és mitologikus jelképek, a szókincs redukciója, a végletes tömörítés. Többek között orosz, német, cseh nyelvbõl fordított. A költõnõt 1984-ben József Attila-díjjal tüntették ki, majd Füst Milán-díjban részesült. 2002-ben Balatonfüreden õ vehette át a világhírû olasz költõrõl, Salvatore Quasimódóról elnevezett nemzetközi költõtalálkozó és -verseny emlékdíját. 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Elsõ kötete a Kõtábla (Magvetõ, 1962) volt, ezt követték a Házunk körül (Móra, 1967), az Átváltozás (Szépirodalmi, 1975), az Ítélet(Szépirodalmi, 1979), a Kõre követ (Békéscsaba, Békés Megyei Könyvtár, 1984), az Összegyûjtött versek (Belvárosi kvk., 1992), az Éden: visszaemlékezés (beszélgetõtárs: Mezei András, Belvárosi kvk., 1994), A testen túl: régi és új versek (Belvárosi kvk., 1996) és Utolsó munkája idén jelent meg Régi és új versek címmel a CET Belvárosi Könyvkiadónál.
Amiért különösen hálásak lehetünk: a költõ nõ Vladimír Holan kiváló fordítója volt.
***
Tél
Hull napra nap, hull, hull a hó, hull a fehér depresszió, benn ropog a tûz, mint a dió, a kályha falára tapadni jó.
Be kéne nyomulni a kályha fala mögé ahol dübörög a fa, lobogna az ember húsa, haja, de a csont, a csont is átizzana.
***
Harminc
Amilyen most, olyan maradsz. Ilyen marad a szem, az arc. Apálya jön a húsnak, mint a habnak, de ezek a vonások megmaradnak.
Csak az lesz láthatóbbá, ami van, csak a fölösleg hull le nyomtalan, hegyrõl humuszt, lehordják a napok, amíg az élõn átüt a halott.
***
Ikon Nemes Nagy Ágnesnek
A makulátlan arcok, a nyílegyenes vállak állnak a lapnyi térben, összeszorítva állnak.
Nincs hely eleven fának, nincs hely eleven égnek, alig elég a testnek, mi elég az igének.
Barna aranyban állnak úgy eltakarva állig, csak a végleges arcok erõs vonása látszik.
Az idõ megcseréli minden kövét a falnak, a lapnyi térben állók hibátlan megmaradnak.
***
Az arc
Harmincon túl az arc elszabadul. A rossz, a jó kiütközik Javíthatatlanul.
Hiába, ha a tettetés tökéletes. A gyalázat az arcot szétrágja, mint a szesz.
Minden elvétett indulat belehasít. Jelzi a hús a jellem földcsuszamlásait.
Kivési, meglazítja a réseket. Kicsap a szenny az arcok töltései felett.
Az elhagyott vonásokat fölveri a vadon. Harmincon túl az arcon nincs hatalom.
***
Korong
Vigyáznak rám barátaim, a bajban nem hagynak el engem, vigyáznak rám, hogy el ne hulljak, de nem lehet aludnom, ennem.
Egy korong pörög szakadatlan, én a közepén mozdulatlan, nappal és éjjel iszonyatban, szemem örökké lezáratlan.
***
Átok
A csontja tüzes nyárs legyen, égesse porrá önnön húsát, mint ami engem szaggatott, szaggassa olyan nyomorúság.
Bennszakadt emlékezetét ne kuporgassa kegyelet, mint ki sosem volt, úgy legyen megtagadott, elfeledett.
***
Hét mese
I Felhõ fölött cikornya, párkány. Ott könyököl az õsz királylány. A võlegényre vár, hiába, örökre elrepült a láda.
II Szegény Piroska megy az erdõn, gyanútlanul megy a tilosba, rátér szegény a rossz csapásra, megy az erdõn szegény Piroska.
III Te vagy a legszebb, Hófehérke! Ha megtudják, megölnek érte. De befogad hét igazi törpe. Mostoha nem néz a tükörbe.
IV Kicsi tóban kiskacsa fürdik, rövid az útja parttól partig. Fölötte óriási szárnyak, évszázadok hattyúi szállnak.
V Ha egy fejét levágom, sarjad helyébe három. Azt is levágom egyszer sárkányom, nem menekszel.
VI Kivittem õt a partra, és nem szóltam soha, kés élén jártam érte, de nem figyelt oda.
VII Elindult egyszer egy királyfi az igazságot megtalálni. De míg az egyik megtalálta, az utat sok királyfi járta.
***
Zsoltár
Az én Istenem elhagyott hazugság lakja számat már minden tettem tettetés minden szavam gyalázat
Tapogatózom fülelek szimatolok hiába világtalan világba vet egy érzékszerv hiánya
Könyörgök én ügyefogyott vonj Árnyékodba engem segítsd le rólam súlyomat adj részt az enyhületben
***
A másik
A másik gyorsabb. Övé a vita. Érveit könnyû váltogatnia. De folytonos diadala felett Vár irgalommal az egyetlen egy.
***
Súlytalanság
Alig valami dönti el hogy ide vagy oda kis mozdulatok súlytalanság állapota
Alig valami ki a bátor és ki a gyáva honnét mégis a helyzetek végsõ világossága
***
Körvonal
Ki vagy a beszéd nevetés pár történet nem ad az éjszaka is alig egy körvonalat
Ott akkor együtt úgy se mint most itt magam ki vagy nem volt megtudható csak annyi nyugtalan
***
Úton
De hogy ki vagy valóban én mégis tudom hogy zaklatottan mint a szél mindig úton
hogy elég hogy elégedetlen léted hová vezet hogy ezután mindenfelõl utad leszek
***
Átváltozás
Folyton szétfúj és összerak, a mozdulaton át mindig feléledõ irányban mutatva meg magát. Ítélet
Leomolván az idõk, mint a várak, napján a végsõ elszámoltatásnak, mindkét oldalon ugyanazok állnak.
Egy szín alatt a jók, a rosszak, szorongatókon a szorongatottak enyhületlen egymásba rajzolódnak.
Pedig törekedve hiába minden idom külön kiválna, vissza enmaga térfogatába.
De nincs hely ott hiú törekedésre, nincs mód kitérni a kiterjedésbe, a bûn kényelme végleg visszavéve.
Ott nincs gonosz már továbbindulóban, a készületlen kívülebb lelobban, emlékezete elmarad a porban.
Ott csak a jó az, ami súlya nélkül felsorakozva útra kelni készül, a gyönge híd csak egy hívásból épül,
ha majd beteljesedve odaátról, áradnak egyre, a fénybõl másba, fényesebbe.
| 2. 1.
2006.12.28 17:59 | Mara -- ER?ÉRT
|
Válasz erre | Szép, nekem tetszik és a maradanDokk közé javasolnám! | 0 |
|