Szabó-Velvárt László
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
25. 24. 23.
| 2012.09.19 23:22 | Szabó-Velvárt László -- re: meo | MINDEN LEESETT...
|
Válasz erre
Előzmény | Hát, igen... Én minden vagyok, csak kortárs költő nem, azon túl, hogy persze egyáltalán nem is vagyok költő, tizenvalahány évvel ezelőtt, egy két éves időszak alatt írtam összes versemet, belső kényszerből, magamnak...
Köszönöm, hogy ennyit foglalkozott a versemmel. Én viszont már távozóban vagyok innen, még meozatlan verseimet töröltem, és többet már nem küldök be, mert rájöttem, hogy az én verseim nem valók ide, és lehet, hogy máshova se, ám ez nem baj, hiszen elsősorban nem költemények, hanem szívem (és nem az elmém) spontán gyümölcsei ők, olyanok, amilyenek: őszinték, mesterkéletlenek, tökéletlenek, emberiek...
Isten áldja Önöket! | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szabó-Velvárt László | 22.
| 2012.09.19 23:18 | Szabó-Velvárt László -- re: meo | IFJAK VAGYUNK...
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm, Sándor, hogy ennyit foglalkozott a versemmel. Én viszont már távozóban vagyok innen, még meo-zatlan verseimet töröltem, és többet már nem küldök be, mert rájöttem, hogy az én verseim nem valók ide, és lehet, hogy máshova se, ám ez nem baj, hiszen elsősorban nem költemények, hanem szívem (és nem az elmém) spontán gyümölcsei ők, olyanok, amilyenek: őszinték, mesterkéletlenek, tökéletlenek, emberiek...
Isten áldja Önöket! | 21.
| 2012.09.19 18:23 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | MINDEN LEESETT...
|
| Válasz erre | leesett
összetört
sok kis ap
ró dolog
szörcsögve folyik el
öntudatlanságunk
a szél
(kifeszített kötél)
a város felett:
rongyokban lóg róla
a múlt
minden leesett
minden összetört
II.
gyere barlangomba
vacsorára várlak
itt nem csörrennek
össze a falak
itt nem gomolyog
oly sűrűn a magány
Valami ilyesmit tudnék elképzelni László. Olykor szép és élhető képeket, motívumokat alkalmaz, azonban ezeket még nyersen, faragatlanabbul tálalja a kelleténél. Némi kortársiasabb manír tenne jót e szövegeknek. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szabó-Velvárt László | 20.
| 2012.09.19 16:20 | Czékmány Sándor - szerki -- meo | IFJAK VAGYUNK...
|
| Válasz erre | Ifjak vagyunk és szomorúak,
mint esőben ázó hangyaboly,
megállni rossz, járni nehéz,
szívünket fogja egy iszonyú kéz,
s homlokunkon nincs mosoly;
száraz szemünk az égre néz..
Üdvözlöm, László
lényegtelen változtatásokkal, sorcserejavaslatok (és ez csiszolódhat, formálódhat szinte a végtelenségig):
ifjak vagyunk és szomorúak
megállni rossz járni nehéz
szívünkben egy iszonyú kéz
esőben ázó hangyaboly
homlokunk mosolytalan
száraz szemünk a száraz ég
vagy:
mint esőben ázó hangyaboly
szívünkön egy iszonyú kéz
megállni rossz járni nehéz
homlokunkon nincs mosoly
ifjak vagyunk és szomorúak
száraz szemünk az égre néz
vagy:
megállni rossz járni nehéz
szívünket fogja egy iszonyú kéz
ifjak vagyunk és szomorúak
homlokunkon nincs mosoly
esőben szétázott hangyaboly
száradó szemünk az égre néz
stb stb, és lehet új képimegjelenítésekkel gazdagítani az írásjelek kirakása után, mert szerzői ötletelésekre érzéket látok, talán csak a játékhoz való bátorság (kedv) hiányzik | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szabó-Velvárt László | 19.
| 2012.09.19 10:17 | Szabó-Velvárt László -- re: meo | MINDEN LEESETT...
|
Válasz erre
Előzmény | Hát, ezt a visszajelzésedet is köszönöm. Tudod, én azt írtam le, amit éreztem, amit megéltem, nem színeztem át a szavaimat azért, hogy szokatlanabbul, meghökkentőbben hangozzanak. Én zenében is a népzenét és a reneszánszot szeretem, a modern művek nagytöbbségével nincs közünk egymáshoz. Engem az olyan versek érintenek meg, amik könnyen átjárható, öncélú meglepetésektől mentes hidat képeznek a szerző és az én lelkem között. Ez talán régimódi hozzáállás, de az én lelkem így működik. | 18.
| 2012.09.19 10:08 | Szabó-Velvárt László -- re: meo | IFJAK VAGYUNK...
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm a visszajelzésed! Hát, ez a vers ennyi, nincsen folytatása, mert a lelkemben sem volt folytatása, amikor született. Amolyan spontán hangulatlenyomat vagy hangulatszobrocska ő, amit a pianínó tetejére lehet rakni.
Ami a mosolyt illeti, én ismerek olyan mosolyt, ami az ember homlokán ragyog föl, de ez nem amolyan szemmel látható, elmagyarázható, racionális dolog. | 17. 16. 15. 14. 13.
| 2012.09.12 22:46 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | HERÓT
|
| Válasz erre | Érzésem szerint ebből ennyit lehetne megtartani, természetesen egy versnek még kevés, de egy vázlatnak már megteszi.
Na mi van?
Izgul az őrült ér
szememben?
Hova loccsanunk?
Rekedten cibálom
elvadult szárnyaim.
A csókod hevesen lüktető,-
jó lesz estére.
Valaki ellopta az eget.
Szakadok.
Szalmavirág nő
a körmöm alatt. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szabó-Velvárt László, Szabó-Velvárt László | 12.
| 2012.09.07 22:55 | Szabó-Velvárt László -- re: ÉLET
|
Válasz erre
Előzmény | A csodálatos godolkodó, Biegelbauer Pál mondta (és én teljességgel egyet értek vele), hogy akkor és csak akkor látunk valakit jól, amikor Szerelmesek vagyunk bele. A Szerelem a valóságos látás páratlan ajándéka. És a dolgokat sosem a Szerelem, sosem a szív, hanem mindig az Ego és a gondolkodás rontja el. De a Szerelem ettől függetlenül mindig teljesíti a küldetését: miután járt nálunk, már soha többé nem leszünk az az ember, aki azelőtt voltunk. Közelebb kerültünk önmagunkhoz... | 11. 10.
| 2012.09.07 15:56 | Bánfi Ferenc -- ÉLET
|
| Válasz erre | Én speciel el is mondtam mindenségem vagy neki meg úgy is éreztem, aztán elhagyott mert nem ismert meg
Majdnem bele haltam ,bár ez az én egyéni szociális problémám.De szerintem most 2012 ben sajnos nem szabad így hozzá állni inkáb így Meglétom majd mim vagy nekem.Bárcsak ne lenne így ,és lehetne valaki még valakinek a mindene ,és ő bárcsak ne élne vissza vele ,bár nem szerelem az amelyik nem elfogult nem elvakult .Vagy mivan. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szabó-Velvárt László | 9.
| 2012.09.07 11:45 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | HALÁLUNK UTÁN
|
| Válasz erre | " tűzhideg fényével lassan felfal a Hold."-na, ez nagyon szép és sikerült kép László. Amúgy hol modorosabb a kelleténél, hol pedig a szokásos közhely-parádé színvonalát villantja. És képzavaros is, mert a "lélekből bugyogó megértő gyomorsav" képe például értelmezhetetlen. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szabó-Velvárt László | 8.
| 2012.09.06 20:47 | Szabó-Velvárt László -- re: meo | HALÁLUNK UTÁN
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm a visszatükrözést. Ha hatott a versem egy része valakire, akkor az sem baj, ha nem jó vers, már megérte megírni. Amúgy életem tizedik verse ő, és az első "versemet" hatévesen írtam... | 7. 6.
| 2012.09.06 19:38 | Szabó-Velvárt László -- re: meo | HALÁLUNK UTÁN
|
Válasz erre
Előzmény | Jól szétcincáltad... De lelkem enyhe áthangolása után talajdonképpen egyet is tudok Veled érteni. Amúgy ez a vers (vagy mi) is csak úgy előbuggyant belőlem, és hűtlenség volna önmagammal szemben, ha átírnám. Inkább vállalom, hogy nem tetszik a "közönségnek". Ez voltam én akkor, amikor olyan állapotban voltam, amiről e vers beszél... A cím pedig nekem se igazán tetszik, a beküldéskor erőltettem a vers fejére, mert nem volt neki. | 5.
| 2012.09.06 19:31 | Szabó-Velvárt László -- re: meo | ÉLET
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm az értékelésedet. Szeretném elmondani, hogy ezen a verse(cské)n egyáltalán nem gondokodtam, nem módosítottam benne semmit születése közben, egyszerűen csak jött, és én leírtam. A Te változatod számomra túlságosan agyi eredetű, és a vers eredeti lüktetése is elvész benne. Nem nyitja meg a szívemet. A „mindenem vagy” és a „mindenségem vagy” között pedig lényeges különbség van. | 4.
| 2012.09.06 19:22 | Szabó-Velvárt László -- re: meo | A HATÖKÖR
|
Válasz erre
Előzmény | Ez csak egy gyakorlat vagy még inkább játék volt Juhász Gyula: Anna Örök című versének magánhangzóvázára, és kérdeztelek is Titeket Email-ben, hogyan lehet utólag beszúrni a fent említett tényt világossá tevő, általam véletlenül kihagyott alcímet, de nem kaptam választ. Azóta rájöttem a dolog módjára, de már késő volt. A versbeküldő oldalon az áll, hogy beküldés után a versek nem módosíthatók. | 3.
| 2012.09.06 08:37 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | HALÁLUNK UTÁN
|
| Válasz erre | Ha a közhelyeket elhagyom, ennyi marad:
"Szar az egész.
Hallottam egy festőről, aki baltával fest; -
a sors is ilyen.
Tűzhideg fényével lassan felfal a Hold."
És ez így tulajdonképpen nem is rossz. Mondjuk a címét is meg kéne változtatni. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szabó-Velvárt László | 2.
| 2012.09.06 08:35 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | ÉLET
|
| Válasz erre | László, ez a szöveg szép, némi egyszerűsítés viszont erősítene rajta:
Minden folyóm megáradt,
szétpattanok, mint üveg a tűzben,
egy földrész dörömböl bennem,
hogy elmondhassam: a bolygóm te vagy.
Ez így behoz újabb értelmezéseket, rétegeket. És sok volt egy ilyen rövid szövegben a két "minden", hiába, hogy a másodiknál Mindenségre módosítottad, amiben ráadásul érezni az erőltetettséget, hiszen úgy lenne természetes, hogy "mindenem vagy". | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szabó-Velvárt László | 1.
| 2012.09.06 08:33 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | A HATÖKÖR
|
| Válasz erre | Tele van közhelyekkel, végig. Szinte csak azokból áll a szöveg. Nagyon gyenge, ne haragudj. Már hetven-nyolcvan éve is avíttnak számított az ilyesmi. Ettől persze még lehet őszinte, energikus, de max. a kedves felé. A "nagyközönség" olvasottabb része megmosolyogja az ilyesmit. "Ma már tudom, gazt terem a heves hit," - nos, erről van szó, nem tartalmilag, hanem formailag, kivitelezésben. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szabó-Velvárt László | 0 |
|
