Hámori István PéterHámori István Péter költőnek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
7.
| 2017.06.14 15:09 | Bártfai Attila Márk - szerki -- meo | Nem azért írom verseim
|
| Válasz erre | Kedves István Péter!
Úgy vélem egy ilyen terjedelmű szöveg csak akkor életképes, ha minden szava elhagyhatatlan. Szerintem ennek a szóáradatnak a kilencven százaléka elhagyható, bárminek is szánta amúgy a szerzője.
Ez helyénvaló:
"Nem azért írom verseim, mert olthatatlan vágyat érzek
a halhatatlanság iránt"
Ez viszont nem sok jót ígér:
"Hisz azért írom verseim, mert nem tehetem, hogy ne írjak!"
A játékosságból, a csodálkozásból, a szépségre is vágyó szellemességből vagy az eleganciára is törekvő önvizsgálatból minden bizonnyal hamarabb lesz költészet, mint a (helyesen) elutasított nagyravágyásból és a (helytelenül) elégségesnek talált szükségből. Nálam múlik.
Üdvözlettel | 6.
| 2016.02.21 11:03 | Hámori István Péter -- re: meo | Lezuhannak a madarak
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Sándor!
Nem szoktam erre járni, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy csak most akadtam rá, versemet méltató hozzászólásodra.
Mindenek előtt, elnézésed kérem figyelmetlenségemért. Köszönöm, hogy érdemesnek tartottad költeményemet a mélyebb elemzésre, s köszönettel veszem kiigazító javaslataidat is. Természetesen egy verset többféleképpen meg lehet írni, s egyéni izlés kérdése, hogy egy gondolat kifejtésére milyen technikákat, szóbeli megoldásokat alkalmazunk.
Az általad javasolt korrekciók is hitelesek és helytállóak, s hiszem, hogy az enyémek is azok. Az egyik nem írja felül a másikat, de nem is kell.
Nincs olyan vers, amely "vájtfülű" olvasóban ne generálna új gondolatokat. Ez így van rendjén. Az én esetemben ez azt bizonyítja - számomra szívmelengetően -, hogy sikerült jó verset írnom. Ennél többet nem is várhatok.
Köszönöm, mégegyszer, hogy felfigyeltél versemre, s hozzászólásoddal erősítetted bennem, az egyébként egyre halványuló - hitet, hogy mégis fontos, hogy verseket írjak.
Hámori István Péter | 5.
| 2013.05.12 21:49 | paricska -- re: meo | Lezuhannak a madarak
|
Válasz erre
Előzmény | Ez a vers nem szorul védelemre. Ez így félreérthető, Sándor. Ha nem válaszol, nem elég jó? Mi lett volna, ha reagál? A verset nézem, nem a reakciót. Nekem például igencsak tetszik. Anna | 4. 3. 2. 1.
| 2012.03.30 11:00 | Czékmány Sándor - szerki -- meo | Lezuhannak a madarak
|
| Válasz erre | István, megörültem ennek a versnek. Pihentettem magamban három napig, hogy mégse az első benyomás döntsön, de változatlanul értékes írásnak tartom az én mércémen. Két stiláris kisiklást érzek (nézőpont persze)
__”Mikor az aluvók riadnak” helyett „Mikor az alvók felriadnak” talán kevésbé csendítené el az olvasói blikk-flangot (de ha maradna, meg tudom magyarázni, hogy miért ragaszkodna hozzá)
__”melleden fullasztó a bérc” helyett jobbnak érezném a „melledet fullasztja a bérc” (de ha nagyon akarom, itt is lehet találni magyarázatot)
__a zárást talán ha így:
„Csoda, ha napfényt kapnak néha
árnyékot didergő szavak” (jó, jó. Két tárgy egy ilyen kurta mondatban sok, de talán a költői kép erősödne vele). Talán.
Marad (nálam) így is, ahogy van. | 0 |
|
