Kovács Andrea
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
8.
| 2011.05.01 07:48 | Szemere Brigitta -- Holnapra
|
| Válasz erre | Kedves Andrea! Végiolvastam a feltöltött írásait. A gond, - mint ahogyan ebben a jelen versben is - hogy túl kevés a támpont, túl homályos a fogalmazás, mit is szeretne kifejezni, miről is szeretne írni. Vagy ennél többet - sokkal többet - adjon ki magából, vagy ne kövesse tovább ezt az irányvonalat és inkább külső szemlélő szemszögéből írja meg a gondolatait! De ez az "adok is-meg nem is" nem működik. Az első négy sor talán a szakítást(?) reptezentálná, de valahogy a friss szél = új szelek, nem illeszkedik az emlékeink málló vakolatú házfalához. A felvonótól meg hogyan jutunk el a rozsdás sínekig? (Amely mellesleg nem rozsdás, ha villamos közlekedik rajta....) A "vergődő érzéseimmel telipakolt bőröndök" jó hasonlat a szorongás kifejezésére, azonban nem túl eredeti. Hagyja még érni magában ezeket a gondolatokat, érzéseket, hadd mélyüljenek és tisztuljanak le, akkor talán könnyebben a felszínre tudnak majd bukkanni! Ne használjon ennyi elvont képet, ne hagyja a ködös sorai közt bolyongani az olvasót, hanem ragadja kézen és vezesse végig a saját belső világában! Tisztább, egyszerűbb, mélyebb gondolatok és szavak kellenek tehát! Sok sikert a továbbikahoz! Üdv: B. | 7. 6.
| 2011.05.01 02:44 | Kovácske T. János - szerki -- meo | Zsolozsma
|
| Válasz erre | "álmában felsóhajtó leszakadt templomajtó, " - ez kicsit sok így. aztán utána a templomi képtől messze rugaszkodik "te kihajtó" (kihajtó MI?) (kihajtó dobbanás?). aztán már csaka "nem"-ek jönnek: nem parázs és nem láng (és nem szikra és nem szén és nem gyertya és nem gyufa, gondolom csak helyhiány miatt maradt ki).
"rigor mortisba meredt
fényes kiáltás, " - bátor képzavar.
az utolsó 2 sor magáról a zsolozsmáról szól, ezzel megoldja a vers végtelenítését, de köldöknézős is lesz tőle. hogy az utolsó 2 sor előtti rész minek és mit akart mondani, az így bezáródó titokká vált.
vannak benne jó szavak, de mintha nem lenne átgondolva. és valami nagyobb lélegzetvételre kéne játszani, ne 3szavas sorokra. | 5.
| 2011.04.27 16:05 | Sd -- Nekrológ
|
| Válasz erre | a" kamuflázs vagy csak egy fátyol" --EZ nem is érhető...amúgy sem látható...nyelvi zavar...de lenne benne fantázia | 4.
| 2011.04.27 15:57 | Mülléder Mari - szerki -- meo | Nekrológ
|
| Válasz erre | Puff, ennek neki kellene fussak még legalább egyszer. Középtájt rontottnak érzem ezt a részt:
"vagy csak egy fátyol,
rongyos lelkéből
szakítva."
Innentől viszont a dramaturgia borul fel,
ha figyelembe veszem a felütés tarka maszatjait, akkor a zárlat nagy terhet tart az ő okos fejében, nem is bír el vele,
kedves Andrea, múlik ez, sajna. | 3. 2.
| 2010.01.07 21:07 | viga -- re: meo-üzenet | Nyugtató
|
Válasz erre
Előzmény | nem-e vagy bonyolult. csakra kérdem, nehogy ne ért.
SYe a nõ. Ehhehe. Szal AndrÉ, a bocs. Szemét volt, ahogy az megszok. Ott. Namost elolvasom a versét. Ha lesz(e?) hozzáfúzionálni valóm. Hanem. Itta pont. | 1.
| 2010.01.07 19:13 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Nyugtató
|
| Válasz erre | Egyetérthetünk azzal, amit a vers rögzít, ismerõsnek találjuk ezeket a sóvárgásokat, a vágy tisztán rögzített képleteit. A probléma azonban éppen ezzel az ártatlan tisztasággal van - mintha puszta matematikai ekvivalenciákat kapnánk vissza. Ez kiindulópontnak éppen elég ugyan, többnek viszont nem. Egyszerû (és nyilván hiteles) indulati mintákat rögzít a vers ("ne érints meg, / hadd vágyjak rád"), egyelõre nem kavarja fel az állóvizet, és nyelvileg sem halad túl az óvatos, könnyen begyakorolható megfogalmazások szintjén. Ha óvatosságról beszélek is, közben pontosítanom kell, hiszen tudom, hogy a megjelenített helyzet épp hogy nem az óvatosságról szól elviekben - ám miképpen az itt használt nyelvezet sok-sok hasonló költemény szabásmintái alapján kivágottnak érzõdik, úgy sejthetõ az is, hogy a szituáció egyelõre vázlatként ábrázolt, kiaknázható volna belõle több, árnyaltabb, tanulságosabb tartalom, viszonyulás is. Számomra legalábbis érdekesebb volna, ha a vers nem az egyértelmû állapotot sugallná hasonlóan egyértelmû szerkezetekkel, hasonlatokkal, hanem büszkén merné felkavarni az említett állóvizet, s megmutatni azt is, ami zavaros, különös, ami túlmutat a szabott szabálytalanság keretein.
nb | | A fenti posztra érkezett válaszok: viga | 0 |
|
