Forrai Attila
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
3.
| 2010.08.17 11:29 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Mikor kihunynak a f?ny
|
| Válasz erre | Kedves Attila, azon töprengek, mi viszi el a szentimentalizmus irányába ezt a verset? Mert elviszi valami. Talán túlságosan szemérmes, talán meglehetősen introspektív.
A szemantikai szempontokat figyelembe véve - hiányzik az originalitás ebből a szövegkörnyezetből. A kilencvenes évek slágereit vélem felfedezni a sorok között. "Veled minden könnyebb", "Álmodoztam utcákon át", mintha a Hobo Blues Band, az Edda művek és néhány kommersz, nyálas sláger lenne összeelegyítve egy negligált Adyval és Remenyik Sándorral.
Merj önmagad lenni, merj merődni - egyáltalán! Meg van benned a képesség, hogy a saját időd, saját hangján írj, merj bátrabban a szavakhoz nyúlni. Őszintébben, nyíltabban fogalmazni, az érzelmeidre, gondolataidra fókuszálni, abból nőnek ki a szavak, nem pedig fordítva.
Sok a sallang, sok a közhely, általánosítás, semmitmondás ebben a versben. Sok a csend szó és annak szinonim alakjai. Nálam ez a versed múlik, sajnos.
Mülléder Mari |
2.
1.
0 
