| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| Prózák | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
|
Zsuzsanna Grande |
| Magamnál maradtam (átírt) |
|
Közös utunkból nem sok maradt:
álomban is csak álom már,
azt hiszem elrejtetted magad;
immár bezárt az álomgyár.
Meglódult a sorsod kereke,
én lebénultam félúton.
Kopott arcod patinás verete,
hiába restaurálom.
Reményt hintettél lábam elé,
ihletet csak tőled kaptam.
Mint bogáncs, úgy ragadtam beléd,
mégis magamnál maradtam.
Bilincsbe ver a nincstelenség,
szétfoszlott álom az élet,
benövi az időtelevény:
ha vagyok is, már nem élek.
|
| |
|
 Hagyjon üzenetet a költőnek!
Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listához.
Az e-mailküldési lehetőség megszűnt.
|
|
|
| POFAVIZIT | |
Pleszkó Anita
Ha érdekelnek a szerző versei, kattints a képre!
(Új szerzőért a bal felső sarok dokk.hu logójára klikkelj!)
|
|
| Aktuális nagyítás | |
| DOKK RSS | |
|
A DOKK fennállásának 10. évfordulója alkalmából megtartott rendezvénysorozat anyaga a
dokkestek.blogspot.com -on.
|
|
|
