DOKK

	Karaffa Gyula
	Az utolsó busz...
	mindenki koszosan születik és koszosan hal meg de a születésekor és a halálakor is kimosdatják a vérből a szarból a szennyből vannak erre emberek akiket persze a történelem soha sem jegyez sem fel sem meg az első buszba mindenki tisztán száll be az álmai a vágyai a tervei gyermekien tiszták és szépek a lelkek ilyenkor még fehérek csak később színeződnek át hol szürkére hol feketére attól függően van-e mellette olyan aki kimosdatná vagy legalább figyelmeztetné hogy ezt vagy azt tedd ezt vagy azt nem szabad mindent szabad annak aki hisz de nem minden használ mondja rá a mindig bilincsekkel fenyegetőző isten aki persze azt is látja amikor épp bevered a pofád de nem szól rád a házmester sem mondja hogy halkabban szeretkezz haver talán ha háborúznál akkor megjegyezné hogy a csőbombáidat ne a gangon próbáld ki mindenki tisztán száll fel az első buszra a jegyét jó előre megkapta de sose figyelt arra hogy csakis oda szól retúrt még senki sem kapott az élethez tartozik az hogy leszarjuk a jegyeket és a szabályokat ha felnőttél és lépésszámlálód többször átfordult a lelked akármilyen tiszta rárakódik egy kemény réteg ami nem téged véd hanem másokat tőled még nem láttam olyan embert akin ne lett volna kemény burok nélküle csak a felhők között tudnánk élni oda meg ki a fene vágyik ha azt sem tudja mi vár ott rá az utolsó buszra már csak azért száll fel az ember hogy bulizzon egyet a többiekkel megigya az utolsó viszkijét miközben elmeséli azt amit soha sem tett meg hogy bevallja azt igazán embernek lenni nekünk sohasem lehet az utolsó buszon ott van mindenki aki számított és az is aki nem a kalauz körbekérdezi a díszes kompániát ki meddig szeretne még utazni gyakorlatilag mindegy is mert ha a busz megáll akkor nincs tovább akkor meg minek érdeklődni bármiről is az utolsó buszon szépnek látod azt ami eredendően csúnya és szépnek látnak téged is azok akik rád emelik szemeiket az utolsó buszon nincs hazugság aki csak hazudni tud az itt inkább nem beszél az utolsó buszon szeretet van meg béke miközben még nyílnak a kések a házak előtt az utolsó buszon dalok vannak és versekben beszél aki megszólal bár annak sincs semmi értelme az utolsó buszon eszünkbe jut az első busz eszünkbe jut az merre felé vitt volna ha rajta maradunk megkérdezzük önmagunktól vajon most ezen a buszon lennénk-e ha kitartunk az első mellett a válasz minden esetben ismeretlen utólag nincs okoskodás nincs milettvolnaha...