Mészáros Botond : A teremtmény

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2843 szerző 38741 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (11)
Farkas György: cím nélkül (10)
Farkas György: cím nélkül (9)
Farkas György: cím nélkül (8)
Ötvös Németh Edit: nevető maszkok síró álarcok
Mórotz Krisztina: holtidő
Kiss-Péterffy Márta: Remény-sugár
P. Ábri Judit: Hála a szerelemért
Tóth János Janus: Hervadó kokárda
Tóth János Janus: Nyárvég
FRISS FÓRUMOK

Pálóczi Antal 17 órája
Karaffa Gyula 1 napja
Farkas György 1 napja
Zsolt Szakállas 1 napja
Busznyák Imre 1 napja
Cservinka Dávid 2 napja
Vadas Tibor 2 napja
Tóth János Janus 2 napja
Mórotz Krisztina 3 napja
Filip Tamás 3 napja
Csurgay Kristóf 3 napja
Bartha György 4 napja
Szakállas Zsolt 4 napja
Bátai Tibor 4 napja
Filotás Karina 4 napja
Gyurcsi - Zalán György 4 napja
Serfőző Attila 7 napja
Vezsenyi Ildikó 8 napja
Ötvös Németh Edit 9 napja
P. Ábri Judit 9 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 12 órája
négysorosok 13 órája
Hetedíziglen 14 órája
Gyurcsi 16 órája
A vádlottak padján 1 napja
Minimal Planet 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 1 napja
nélküled 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 4 napja
Ötvös Németh Edit naplója 4 napja
Játék backstage 6 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 8 napja
Janus naplója 11 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Mészáros Botond
A teremtmény

Csónakon jött, délről. Nem leli helyét.
Kótyagos mocsárban törtet. A szemét
lehunyja. Lábát a sás végig sérti,
nem tudja, miért megy, de mégis érti.

Fürge. Követi a célja száljait.
Szürke, koszos teste sötét árnyait
kába homály, tiltott varázsok érik,
lába nyomát hamu, parázs kísérik.

Sárban hemperegve vérzik és émelyeg,
így eltekeredve sem lelik kételyek.
Ima, s tusa után ráakad a romra.
Mintha tudná, hogy szent, rálép a koromra,

s míg kárhozva tépik kisded vágyai:
megálmodva vágyna istent játszani!
Felkúszik, elterül. Körbenéz ridegen,
elúszik fájdalma, fekszik az idegen.

Kényszeríti magát elnyomni az álmot,
bekeríti lassan mindazt, amit lát ott.
Kutat arra, ki jó, kutat az érettre,
olyanra, ki méltó a való életre.

Az álmok világát nem irányíthatja,
halálok között már csak lelkét kínlatja.
De nem mehet tovább. Terve megfeneklett.
Mit sem tehet. Övé nem lehet teremtett.

Akit más álmodott, nem lehet sajátja,
a hibás munkának ára van. Már látja.
Élve eltemetés vezetni, mi káosz.
-...teremtése mégis közelít a mához...-

Végezni álmával! ezt fontolja már, így.
Képezni egy újat, mit csak ő irányít,
álmodni egy saját, rátermett fiút,
s találni egy utat, hol a valóba jut.

Hát az indák között megoldást kutat.
(Lám, az égi óra alkony fele mutat,
ő pedig nem álmod', még csak nem is alszik,
kövek közé mállott hangja mégsem hallszik'.)

Visszatér a romhoz, belátja, ez kudarc.
A tér, a kutatás, a milliónyi arc,
mind köddé válik, hát szélnek is ereszti,
fél hónapon át a szemét csak mereszti.

Eljő a holdtölte. Révületbe esik,
mellőz minden valóst, amíg árnyak lesik.
Megformál egy szívet, egy tüdőt, csontvázat:
megformál egy holtat. Az ég ellen lázad.

Áthozni az álmot... Képes rá egy elem.
Átkozni a mindent Egyért. Nincs kegyelem.
A szobor: tüzes ló és tigris és vihar,
Meg persze rózsa, és bika. Reá rivall:

Csak a Tűz s ő tudja majd, hogy csupán szellem,
önmaga szemében is valódi jellem.
Kitanítja, hogy kell szentelni a tüzet,
alakítja. (s érzi, túl nagy árat fizet...)

Az álomban alvó álmodott felébred,
az álmodó pedig megbánja, amit tett.
Szívéhez láncolja hajadon reményét,
szenved, hisz eldobja tulajdon gyermekét.

Mi lesz, ha megesik ami már vélhető:
Mi lesz majd, ha rájön, hogy nem is élhet ő?
Nyugtalan éjszakák között vak reményt fűz,
kétségek hajszolják, s eljön érte a Tűz.

Simogató lángok gyűrűbe fonódnak,
ringatózó tánccal a testén: vihognak.
Nem érti, miért nem fáj, hogy átkarolták?!

S most érzi, most tudja: őt is megálmodták.

(Készült Jorge Luis Borges:
Körkörös romok című munkája alapján)





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-08-21 15:21:09
Utolsó módosítás ideje: 2017-08-21 15:21:09


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-04-18 08:29 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-05-03 23:40   Napló: Bátai Tibor
2024-05-03 22:17   Napló: négysorosok
2024-05-03 20:55   Napló: Hetedíziglen
2024-05-03 19:18   Napló: Gyurcsi
2024-05-03 18:10   új fórumbejegyzés: Pálóczi Antal
2024-05-03 17:58   új fórumbejegyzés: Pálóczi Antal
2024-05-03 17:56   Új fórumbejegyzés: Pálóczi Antal
2024-05-03 13:27   Napló: Gyurcsi
2024-05-03 11:26   Napló: A vádlottak padján
2024-05-03 10:58   új fórumbejegyzés: Karaffa Gyula