Maretics Erika
Megbántottál
Megbántottál,
önnön határod romboltad,
most csak nézel
rám hideg szemmel,
szerelmem, te szegény!
Hiábavaló nyugtalanságod.
Én kezedbe adtam életem,
értelmetlenül harcolsz,
a verejték homlokodon
színes, ragadós agyag,
és azok a szavak.
Mint pocsolyából a varangy,
cuppanva
hagyják el ajkadat.
Arcom belesápad,
szabad szívem lázad,
és nem maradhat más érzés
irántad, csak rőt harag.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-03-20 13:08:53 Utolsó módosítás ideje: 2012-03-20 13:08:53
|
|
|