Irigylem a hüllők
napváró nyugalmát.
Életet remélnek
nap mint nap,
és biztosak.
Evolúció II.
Egy kő elé kéne hasalnom,
nézni őt
s érteni végül
mozdulatlan és sérthetetlen
titkát,
merev árnyékát,
csupasz létét,
mely oly kevés,
hogy túléli izgága testemet.
Evolúció III.
Szétvetett darabjaim
rakosgatom
emberformára.
Néha nézem,
hogyan csinálják mások,
s próbálgatom hitüket,
hogy már én is készen vagyok.