Reggel
Mikor fülembe pendül a reggel
hangos zajokkal, s zajos sereggel
ébreszt: Kelletlen felkelek. Kába
vagyok, kucorgok, várok…hiába
Semmi kedvem sincs a rohanáshoz.
Csak kávézáshoz, és újságolvasáshoz
lenne most kedvem,Kapkodás helyett
nyugodtan töltök még egy kis tejet.
Könnyedén kavarom körbe, körbe,
Közben nézem magam a tükörbe
Oh, milyen gyűrött az arcom. Tartom
magam - ájulás kerülget. Harcom,
hiábavaló küzdelem. Ráncok
táncolnak rajtam. Múló románcok
nyomát rejteni, sminkkel sem lehet.
Hideg van, látszik bent a lehelet.
Feltápászkodok, fürdeni megyek.
Beborítanak omló vízhegyek,
Élvezem, ahogy melegen szitál.
Úgy maradnék, de bensőm hezitál.
A kísértésnek, most még engedek
Nyakamba forró vizet engedek
Áztatom magam, pezseg a vérem
-A hét órás buszt, talán elérem
Néhány kifogást, majd csak találok
Hová sietnék? – meztelen állok.
Mikorra végre, útra kész leszek
Szokásom szerint, újságot veszek
Nézem a lapot, semmi érdekes…
Hurrá, szombat van! Élni érdemes!
2006-12-29
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.