A Holló

Csendben állok, s némán...
Nézem hol áll nevem a fejfán...
Fekete Holló köszönt rám...
- Közeleg a vége már....

Hideg ráz, reszketek...
Holdfény, s láz... remegek...
Fekete Holló köszönt rám...
- Közeleg a vége már....

Fejfáról-fejfára....
Száll mint keselyű a hullára...
Fekete Holló köszönt rám...
- Közeleg a vége már....

Mellém ér s nem mozdulok...
Vállamra száll, csak sóhajtok...
Fekete Holló köszönt rám...
- Közeleg a vége már....

Lelkem sikolt, szívem rikolt...
Eltűnik minden, minden mi volt...
Fekete Holló szól hozzám...
- Közeleg a vége már....

Vállam rázom... hasztalan...
Zavarnám mi mozdulatlan...
Fekete Holló szól hozzám...
- Közeleg a vége már....

Halkan hallom hangod...
Ahogy nevem suttogod...
Fekete Holló szól hozzám...
- Közeleg a vége már....

Halvány fénysugár az...
az mi végső kiutat mutat...
Fekete Holló szól hozzám...
- Közeleg a vége már....

Utolsó fonál, s kezem utána kap...
Remény ébred, s hajtom a madarat...
Érzem megadja magát...
De reptében még visszakiált...

Jól vigyázz, hisz tudod már...
Közeleg, közeleg a vége már....





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.