Toroczkay András : tehetetlenül


 
2841 szerző 39120 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Bajtai András
  A küldetés lehetetlensége
Új maradandokkok

Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
Paál Marcell: Lakoma
Zsolt Szakállas: Szinkópák és védjegy
Gyurcsi - Zalán György: máté szerint
Metz Olga Sára: ez még mindig ugyanaz a víz
Szőke Imre: Bucc
Köves István: DÉLELŐTT, INDIÁN NYÁR
Pálóczi Antal: Kertben
FRISS FÓRUMOK

Mórotz Krisztina 17 perce
Bátai Tibor 1 órája
Tímea Lantos 1 órája
Serfőző Attila 3 órája
Bara Anna 3 órája
Szilasi Katalin 4 órája
Gyurcsi - Zalán György 4 órája
Szakállas Zsolt 5 órája
Duma György 7 órája
Misinszki Hanna 7 órája
Kosztolányi Mária 7 órája
Vadas Tibor 7 órája
Albert Zsolt 8 órája
Ötvös Németh Edit 8 órája
Pataki Lili 9 órája
Filip Tamás 16 órája
DOKK_FAQ 17 órája
Tamási József 20 órája
Paál Marcell 20 órája
Metz Olga Sára 1 napja
FRISS NAPLÓK

 Sin 21 perce
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 43 perce
Metz-Művek 1 órája
Hetedíziglen 3 órája
Bátai Tibor 17 órája
Minimal Planet 18 órája
Conquistadores 20 órája
az univerzum szélén 1 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 1 napja
az utolsó alma 1 napja
nélküled 1 napja
Az amazonok rejtett zugai 1 napja
Baltazar 2 napja
Bara 2 napja
különc 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Toroczkay András
tehetetlenül

Tehetetlenül szorongattuk izzadt, halott csonthideg kezünkben
az ünnepi evőeszközöket,
emlékszem.

Az egyik vasárnap enni akartunk,
hogy ne haljunk éhen.
hogy túléljük az egészet, hogy túléljünk téged,
hogy ne legyen értelmetlen a méhed,
és a többi áldozat sem értünk.
Hogy ezt az utolsó részt is túléljük.

Miközben villánk hegyén az omlósra sült csirketestrészek hűltek,
csak hallgattunk. Emlékszem, működő szavakat kerestünk.
Nem tudtunk igazán vigasztalni téged,
ahogy érdemben cáfolni sem azt a furcsa feltevésed.

És a ki tudja honnan lassan gomolygó gőz beburkolta az asztalt, emlékszem.
Téged az elképzelt jövőd, minket az örökre elhűlő ebéd, a múlt.

Azt hiszem, aztán a szemünkbe nézhettél, a gondterhelt arcunkra.
És mi tartottunk attól, hogy mit mondasz.

Mi hárman akkor már minden bizonnyal
autóztunk hazafelé a kihalt, szürke négyesen
egy árva szót sem szólva.

Súlytalan lebegtünk valami valószerűtlen űrben.
És mert ellentétes pólusú mágnesek lettünk lassan,
nem érintkezhettünk egy idő után többé.

Csak tartottunk el tőled, tőled és magunktól, abból a nyíregyházi kórházból,
ahol ágyadat hárman körbeálltuk, egy örökre szótlan, elromlott fűtésű házba.

Azt hiszem, megsajnálhattál minket akkor, ahogyan mi meg magunkat,
ebben nem vagyok biztos, de valószínűleg, ki tudja.
MIndenesetre az egész kínos intermezzo miatt,
mi nem meglepő,
                         elnézésünket kérted.

Aztán az ebédet sohasem fejeztük be. Azóta sem tuduk szinkronban sírni.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-03 16:37   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-03 16:37   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-03 16:32   Napló: Sin
2025-07-03 16:09   Napló: N. D. S. L. (Vajdics Anikó)
2025-07-03 15:48   Napló: Metz-Művek
2025-07-03 15:42   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-03 15:37   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2025-07-03 15:27   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-03 15:23   Napló: Metz-Művek
2025-07-03 15:14   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina