Érezted már?

Félálomban fuldokolva, marcangolt, hogy itt a halál?
Mint viharban a vén tengerész, habok között éltél-e már?
Milyen az ha nincsen forma, csak szépen csilingel a pohár?
Ha nem a rúzs az mi édes kedvesednek ajkainál.

Milyen lenne színek nélkül, illatra a festői táj?
Ha nem látnád csak tapintanád, az erdőt a hegy lábainál.
Érezted már kora reggel, hogy a Nap csak neked ragyog?
Játszottak már gyermekeddel álmodban a csillagok?

Rátok hull a harmat könnye s a szellő lágyan így csacsog:
Ti vagytok kik jól tudjátok: Léteznek még angyalok
Ti vagytok kik mindent látok s mi lettünk megint vakok,
S csak szánakoznak rajtunk már a víg kedélyű angyalok.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.