Teret nekem
Teret nekem, tágas teret!
Erdőt, völgyet, víg bérceket.
S mert ezer évem hullt a porba;
Elmondom hát újra, s újra.
Teret nekem, tágas teret!
Torkomban égő könnyeket.
Vízesésbe nyúló ágat,
Kék pillangót, sokat, százat.
Teret nekem, tágas teret!
Igazságot! Tiszteletet!
Ne legyek csak múló emlék;
Van fiam kit úgy ölelnék.
Teret nekem, tágas teret!
Vérző szívet, hű gyermeket.
S leráznám a korhadt ágat;
Így köszönteném hazámat.
Teret nekem, tágas teret!
Tudjátok mit! Ne adjatok.
Adok, amit én adhatok.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
