Földet ér
Mikor jő el a pillanat
Mikor egyszer egy ég alatt
Kezem kezeddel összeér
Mikor hallom meg a hangodat
Mikor egyszer egy ég alatt
Kezedből kicsordul a vér
Mikor hívsz
Mikor írsz
S mikor ölelsz át végre úgy
Mint rég
Semmiség
Mi köztünk áll
Ne várj, ha szemed már menni kél
Ne áltass
Ne kérj
Csak tégy már végre úgy
Mintha tudnád mennyit ér
Mit kér
Az út
Hogy tudd, hogy mit ígérsz
S mire vágysz
Hát mond, hogy most
Félre állsz
Meg sem állsz
S csak a véletlen mi még
Összefújhat úgy
Úgy, mint rég
Hogy tagadhasd le, mindent mit adtál
Mit kívántál
S fújt elénk a szél
S ha eljő az a pillanat
Mikor egyszer egy ég alatt
Kezem kezeddel összeér
Mikor meghallom a hangodat
Mikor egyszer egy ég alatt
Kezedből kicsordul a vér
Akkor bánd
Akkor mond
Mivel tartoztál
Akkor szánd
Meg még
Ami már régen ég
Hogy égessen
Épp elég
Hogy már
Megláttad, hogy mi vár
Hogy nem az, mit akartál
Igazán
Hát döntsél végre úgy
Úgy, mint rég
Mit döntés nélkül
Ítélt el a sors
Most legyél végre gyors
S tedd, ami még tehető
Mert ez még nem késő
De tudom
Tudom
Neked már mit sem ér.
Hát csorduljon ki a vér,
Most kezedből a kezembe
S onnan végre földet ér.
Mikor eljő az a pillanat
Mikor egyszer egy ég alatt
Kezed kezemmel összeér
Mikor meghallom a hangodat
Mikor egyszer egy ég alatt
Kezemből kicsordul a vér
S onnan végre földet ér.
-2006.VIII.2.-
(15:51)
~ST~
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.