szökés - folyosószöktetés

koszos háttérzaj
a füledbe cseng pár gitárpendülés
tornacipőcsoszogás

folyosón végigszaladó nevetéscsíkok
árnyékai a falnak vetődik;
- ó, mennyi súly még az éber élet énekre bír a hangja mély mennyi súlya emberért miért, miért???
súgja halkan,
(de kissé ingerülten)
majd odébbáll

csikkek hevernek a csempe oldalának szegezve
füst száll az ereszre
újabb dobbanások a szíven és a talpon
ahogy mindketten
leesnek és darabokra törnek a kemény hidegben

hideg kéményen seprő mászik fel
hogy leszakítsa a napot

dehát mi csak a nyitott folyosón futunk






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.