a dolgok maradtak velem
a nevek és otthonom kulcsa
zsebedben felejtődtek az este
te felelsz mától a törő pohárért
a koszolódó ingnyakakért
a szamárfülekért a könyvben
a szomjazók nem öltözködnek már
s nevek híján lapozgatás az olvasás
de a pótkulcs elkelne még
hisz, ismersz, mindig megtalállak
mikor kizárom magam a házból
