Jánosi András : Zsolozsma

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 7 órája
Farkas György 7 órája
Cservinka Dávid 9 órája
Filip Tamás 18 órája
Tóth János Janus 20 órája
Valyon László 1 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Ózdi Annamária 2 napja
Kiss-Péterffy Márta 8 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Egry Artúr 10 napja
Duma György 10 napja
DOKK_FAQ 11 napja
Csombor Blanka 14 napja
Tóth Gabriella 15 napja
Vadas Tibor 15 napja
Tamási József 16 napja
Zsigmond Eszter 19 napja
FRISS NAPLÓK

 PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 5 perce
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 4 órája
Gyurcsi 4 órája
Jószándékú párbeszélgetés 6 órája
A vádlottak padján 7 órája
A fény nem publikus 7 órája
Hetedíziglen 19 órája
az univerzum szélén 20 órája
Bátai Tibor 23 órája
négysorosok 1 napja
Minimal Planet 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
nélküled 2 napja
mix 3 napja
szilvakék 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Jánosi András
Zsolozsma



Pedig megérkeztem minden alkonykor
fejem lehajtani, s idegen párnák sem
jelentettek álmatlan éjszakákat soha.
Kezem remegése, támaszkodáskor a boton,
sem a megtett út kiváltotta válasz,
hanem az előttem levőről fújó szellő.
A naponta tűkön belémfolyó élet néha
biztosabb léptekre emlékeztet, amikor
még hittem az út végét, a pihenés jogát.
Ma már nem hiszem, tudom.
Tudom az ajkamon felejtett mosoly izét,
tudom a kicsit félrehúzott függöny mögött a sajnálatot,
tudom hogy néz ki a totyogás - egyik lábba botlott másik -
tudom a fejem fölött a kék eget még a felhők ellenére is,
tudom, hogy hiába verem az utat, senki sem fog követni,
tudom a kérdést, a választ, a megrögződést, felvilágosodást,
tudom, annyira érdekelhet más fájdalma mint mást az enyém,
tudom, hogy úgy soha nem fogom tudni elfogadni úgyse,
s tudom, hogy úgyis mindegy . . .

A talpamba tépett vonalak a megtett út
térképe lenne, ha nem fájna kiolvasni belőle
a lépteimre villanó lesütött szemek vádlását.
Eszembe jut a közelmúlt, amikor még rugó
volt lépteim alatt, s menni volt jó: illett az
örökléthez. S az öröklét? Hm . . .ébredést vajudó
reggelek a szélkakast nyikorgatták, csökönyös
ünnepek, mások által kivívott szabadságok miatt.
Télbe fagyott szerelmek józanító étke.
S csak ez a józanság mámoríthat:
Ma mámort játszom minden álmon,
mámort játszom Segesvár és Héjasfalva között,
mámort játszom Nagygalambfalván a kenderben,
mámort játszom Kisbacon minden oszlopos háza előtt,
mámort játszom a közeledő vihar húrjain
mámort játszom homlokom fölött minden ráncban
mámort játszom minden kimondott szóban, lelegzetvételben,
mámort játszom minden csikorgásban, tülkölésben, fénykévében
mámort játszom minden legyintésben . . .

Ennyivé egyszerűsít minden közeledés.
Valóságszeletekre bontott képzeletek éneke,
s a bárányfelhőkből cserzett irha minden fázás.
A legkissebbre húzom össze magam. Félek. Nem
tudok semmiről, s nincs út amihez hozzá ne vertem
volna a seggemet, ha már elindultam rajta.
Vége a nyárnak. A szárnypróbálgatás ideje lejárt.
Ha még mindig nem repülök, itt kell kitelelnem.
Az élet vigyorában ez nem egy megrögzött fintor.
Így indulok egyszer majd észak felé rosszkor,
rosszkor történt eddig minden: mi változna?
rosszkor állok csára, höjcre, s rosszkor jóra is,
rosszkor lakom jól, s ha eszem azt is rosszkor,
rosszkor bicegek egyenes lábakkal s rosszkor csámpásulok,
rosszkor beszélek, ha mondok, s rosszkor hallgatok,
rosszkor ébredek, alszom el, fázok, vagyok makacs,
rosszkor kérdezősködök, gyámoltalankodok, verek le sátorfát
rosszkor egyenesedem ki a jégen is és
rosszkor lesz majd egyszer rosszkor . . .

Hát ennyi lennék! (vállvonás)
Zsolozsmámban megnyugvást kereső sámán . . .








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-28 17:20   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:20   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-28 13:15   Napló: Gyurcsi
2024-03-28 10:54   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-28 10:24   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2024-03-28 10:24   Napló: A vádlottak padján
2024-03-28 10:22       ÚJ bírálandokk-VERS: Ötvös Németh Edit nevető maszkok síró álarcok
2024-03-28 10:15   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos