November angyalához

Jöjj el hozzám, köd-peplumodban és
Krizantém-öllel, őszöm angyala!
Lefordítottad fáklyádat, de ma -
Bár kőpapucsban - a szívembe lépsz.

Lennék halottad, s úgy élnék veled,
Ahogy gyökérrel él a föld, a víz;
S bár szemgolyód fehér, akár a gipsz,
Poromból támaszt föl tekinteted.

Jöjj el hozzám, november angyala!
Halottak napja elmúlt, - élni kell!
S ha élni kell, a kő is énekel,

S bódít krizantém-szirmod illata, -
Halotti mécs, öröklét lángja tán?
Mindegy! Fejem öledbe hajtanám.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Kormos István és Baka István versei (Budapest, 1998)
Kiadó: Unikornis