Így lesz majd

Már dübörögnek a repülők
amik földalá kísérik legszentebb álmaink.


Ti hajoljatok szerelmeitek fölé
és rajzoljátok homlokukra a kimondhatatlant
amíg rebbenő pilláimra dermed a holnap
s megírom utolsó versem a Semmiről.
Bizony így lesz majd
a sosemlesz hétfő idején,
mikor a gazdag reszketőn aranya fényében sápad
és a ringyó csatakos lábai között
elsírja magát az egyetlen öröm.
S bevallhatod már  gyermekednek,
hogy te sem tudod a választ
mikor a Költő a bunker falába karcolja neved...
Ti omoljatok szerelmeitek fölé
és elfúló hangon suttogjátok,
hogy ami az égben köttetett
már nincs erő széjjelszakítani azt.
Bizony így lesz majd…
De most menjetek.

Ássatok gödröt a dögöknek







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.